Megszállottan imádom a bűnügyi műsorokat, de a szorongásom csak rosszabb lesz tőlük

Borítókép: Megszállottan imádom a bűnügyi műsorokat, de a szorongásom csak rosszabb lesz tőlük Forrás: Agymenők című sorozat
Ez egy édes, egyben nagyon nyomasztó függőség...

A bűnügyi dokumentumfilmek, sorozatok, podcastok szó szerint az aranykorukat élik, ennek pedig egyetlen egyszerű oka van; függőséget okoznak, az emberek pedig pont emiatt imádják őket.

De miért? Mit imádunk ennyire az igaz történeteken alapuló, sokszor brutális dokumentumfilmekben és sztorikban? Ennek persze rengeteg pszichológiai oka lehet, ám az szinte biztos, hogy ezek a fajta műsorok nem minden esetben tesznek jót az ember idegrendszerének, főleg, ha túlságosan is kialakul a függés...

Emlékszem, hogy 5-10 évvel ezelőtt teljesen véletlenül rátaláltam az ID (Investigation Discovery) csatornára, ami egy amerikai, bűnügyekkel foglalkozó tévéadó. Eleinte csak néhány naponta kapcsoltam oda, de már az első pillanattól kezdve lebilincselt. Egyszerre volt szörnyű és függőséget okozó, mert bár nem tudtam abbahagyni a különböző műsorok nézését, este még azon gondolkoztam, hogy vajon a műsor vége óta sikerült-e megoldani az adott ügyeket?

A végén már szinte egész álló nap ment a háttérben a sorozatgyilkosokkal, eltűnésekkel és rejtélyekkel foglalkozó csatorna, egy idő után pedig már rémálmok formájában is megjelentek a tévében látott képek. Ekkor úgy döntöttem, hogy leállok, mert egyre rosszabbul aludtam, és egyértelmű volt, hogy a túl sok rémes gyilkosság az, ami miatt az agyam soha nem tud kikapcsolni.

Azóta eltelt néhány év, a bűnügyekkel foglalkozó műsorok, YouTube és TikTok videók, dokumentumsorozatok és podcastok pedig elárasztották a világot, így szinte lehetetlen őket kikerülni. És hát mondanom sem kell, hogy az egykori függőségem egy pillanat alatt visszatért, a határ pedig jelenleg a csillagos ég, hiszen már nem csupán az ID csatorna az egyetlen, ahol az ember megkaphatja a megfelelő true crime adagját...

Amellett viszont, hogy a Jeffrey Dahmer sorozat óta még a postás sem lépheti át a lakásom küszöbét, meg kell jegyezni, hogy a nők esetében van némi pozitív hozadék is... Azok a nők ugyanis, akik ilyen műsorokat néznek, szinte biztos, hogy milliószor jobban odafigyelnek a saját biztonságukra, és talán előbb észreveszik azokat az intő jeleket, amelyek kulcsfontosságúak annak érdekében, hogy ne essen bántódásuk bizonyos helyzetekben.

Ez persze egy egészséges szinten remek dolog lehet, viszont, ha túlságosan elkezdünk szorongani és félni a különböző bűntények ismerete miatt, az már nem mondható jónak, sőt...

A TikTok és a Reddit tele van olyan tartalmakkal, ahol a jelenleg is tartó nyomozásokat követik nyomon az emberek, és mondhatni a true crime rajongók is elkezdenek nyomozni adott ügyekben. Bevallom, velem is nem egyszer előfordult, hogy egy bűnügyi műsor után órákig kutattam a Google-on, hogy minden részletet megtudjak, na meg persze azt, hogy jelenleg haladt-e bármit is az ügy...

Ez sok esetben paranoiás szorongással párosul, miközben az ember tényleg azt érzi, hogy egy true crime podcast rész meghallgatása a nap fénypontja... De akkor mit tegyünk?

Én a jövőben próbálom egészséges mederben tartani a bűnügyi műsorok nézését és hallgatását, hogy álmaimban ne köszönjön vissza az idahói kollégiumi gyilkos, aki brutálisan meggyilkolt 4 diákot az éjszaka közepén a saját hálószobájukban... És igen, ezt is tudom.

Ezt olvastad már?