Egyedül a Down-szindrómás kisfiút nem hívták meg a szülinapi buliba - Így reagált az anyukája

Borítókép: Egyedül a Down-szindrómás kisfiút nem hívták meg a szülinapi buliba - Így reagált az anyukája
Az anyuka egy megindító nyílt levélben mondta el a véleményét az eset után.

Jennifer Kiss-Engele kisfia, a Down-szindrómás Sawyer volt az egyetlen, akit nem hívtak meg osztálytársa szülinapi bulijába, emiatt határozott úgy az édesanya, hogy nyílt levelet ír a többi szülőhöz. A megindító sorok azonnal futótűzként kezdtek terjedni a neten, ami nem is csoda, hiszen sokan együttéreztek Jenniferrel, őszinte szavai pedig mindenkit elgondolkodtattatak.

"Tudom, hogy nem ismerjük mind személyesen egymást, de a gyerekeink egy osztályba járnak. Amiatt ragadtam tollat, hogy nemrég értesültem: az osztály összes gyereke meghívást kapott egy szülinapi party-ra, kivéve Sawyert. (...) Ne értsenek félre: nem arról van szó, hogy azt szeretném, ha az összes buliba mindig meghívást kapna a fiam. Itt arról van szó, hogy ebbe a party-ba mind a 22 gyerek meg volt hívva, csak ő nem. Tudom, hogy nem azért, mert nem jó vele mókázni, hiszen remek humora van, a nevetése pedig ragadós.Tudom, hogy nem azért, mert gonosz vagy önző lenne, hiszen vannak barátai, jó vele játszani. (...) Az egyetlen ok, amiért nem hívtátok meg, az az, hogy ő Downos. Sajnálom, hogy nem ismeritek annyira ezt a betegséget, vagy talán féltek attól, hogy hogyan kezeljétek ezt az egészet. Ha ismernétek a Down-szindrómát, akkor máshogy döntöttetek volna. De nem haragszom rátok emiatt. Inkább úgy tekintek erre az egészre, hogy most lehetőségetek van megismerni a fiamat. A Down nem azt jelenti, hogy nem akarsz barátokat szerezni. Nem is azt, hogy nincsenek érzéseid. És azt sem, hogy ne akarnál szülinapi bulikba járni. A Downosoknak ugyanolyan érzéseik, gondolataik vannak, mint nekünk. Ugyanúgy boldog, tartalmas életet szeretnének élni, szeretni, nevetni, barátságokat kialakítani és persze szülinapi partikba menni. (...)

Tudnotok kell azt is, hogy régen én is olyan voltam mint ti: féltem, nem voltak infóim erről a betegségről, nem tudtam, hogy a fiam képes lesz-e barátkozni, beilleszkedni egy osztályba. Szerencsére alaptalanok voltak a félelmeim, mert nagyon is sikerült neki! (...) Talán most ti is kellemetlenül érzitek magatokat és nem tudjátok, hogyan magyarázzátok el a gyerekeiteknek, hogy Sawyer miért "más" mint a többiek. Talán ti ezt normálisnak is tartjátok, hogy az egyik gyereket kihagyjátok, kirekesztitek a többi közül. Pedig ezzel egy igazi,hasznos leckét taníthatnátok a gyereketeknek az életről: az sosem OK, hogy valakit kirekesztünk a mássága, fogyatékossága, neme, vallása, kinézete vagy akármi miatt! Szeretném, ha az én gyermekem is azt kaphatná, amit a többiek. (...) Biztos vagyok benne, hogy ha beszélgetnétek erről otthon, akkor ezután sok igazi barátság születhetne a ti és az én gyerekem között. (...) Azt is sajnálom, hogy majdnem egy évet vártam arra, hogy a többi szülőnek beszéljek egy kicsit a Downról, ezt sokkal előbb meg kellett volna tennem a fiam érdekében. Szükség van a betegséggel kapcsolatos edukációra, ennek a levélnek is ez a célja.
Jennifer Kiss-Engele/Facebook

Jennifer ezután annyi pozitív kommentet és levelet kapott szerte a világból, amin maga is meglepődött. Ráadásul, az osztályban lévő gyerekek szülei közül többen is elbeszélgettek otthon a saját csemetéikkel, Sawyer pedig az eset után egy különleges, névre szóló meghívót kapott az említett bulira. Az anyuka úgy kommentálta az egészet: hihetetlenül boldog, hogy a levele ennyi emberhez eljutott és hogy, ezzel segíthetett sok hasonló cipőben járó szülőnek.

A teljes levelet az alábbi Facebook-posztban találod:

An open letter to the parent that thought it was OK to invite the entire class to their child's birthday except for my...

Posted by Jennifer Engele on Thursday, June 23, 2016