„A kilencvenes évek közepén nagy divat volt a barnaság. Bár kevés szoláriumstúdió volt, 15–20 perc alatt megfizethető áron színt lehetett kapni. Egyáltalán nem használtam semmilyen krémet, sem védőszemüveget, bár az eladó figyelmeztetett, hogy szükség volna rá a szolizás ideje alatt. Gimnazista voltam, egy kamasznak nem jut eszébe, hogy bármi baj történhet vele. Később megváltozott avéleményem az egész barnaságról” – meséli a harmincas éveiben járó, kétgyermekes Melinda.

A bőr, mint tudjuk, nem felejt

A nyár eleji híradásokban – amelyek ismertették a németországi tiltást – azt is olvashattuk, hogy az ADP német bőrgyógyásztársaság adatai szerint Németországban igen népszerű a szolárium. Tavaly a 18 éven aluliak közül négymillióan jártak rendszeresen, azaz havonta legalább egyszer szoláriumba. A bőrgyógyászok szerint a35év alatti szoláriumozók körében 75 százalékkal magasabb a melanoma, vagyis a pigmentsejtekből kiinduló rosszindulatú bőrdaganat valószínűsége. 2000-ben még csak minden 75. embernél diagnosztizáltak melanomát, ám 2010-re a szakemberek becslése szerint már minden 50. ember életét veszélyeztetheti a bőrrák. A német bőrgyógyásztársaság szerint aki a harmincadik életéve előtt rendszeresen szoláriumba jár, 75 százalékkal növeli annak a kockázatát, hogy később rosszindulatú melanomában betegedjen meg.

„Van realitása a német tiltásnak, mert az emberek nem tudnak mértéket tartani – mond-ja dr. Nagy Lídia bőrgyógyász. – Életünk során összeadódik a sugárzás, a bőrünk nem felejt, aki tehát sokat szoláriumozik, az fokozottan veszélyezteti magát. Ma már teljesen egyértelmű, hogy a bőrrák kialakulásában a napsugárzás mellett a szoláriumozásnak is szerepe van.”
Magyarországon is hasonló a helyzet, mint Németországban: a 20–30 éves korosztály körében a melanoma a vezető daganatos halálok, évente kétezer új melanomás be-teget regisztrálnak. Erre a megdöbbentő tényre idén tavasszal hívta fel a figyelmet aMa-gyar Dermatológiai Társulat Onkodermatológiai Szekciója. Kampányuk során az ország több pontján ingyenes anyajegyszűrésre lehetett jelentkezni. „A kilencvenes években senki nem hallott a bőrrákról, vagy aki mégis, az nem vette komolyan az Ausztráliából érkező híreket – folytatja Melinda. – Olyan egyszerűen lehetett szépnek lenni! A barnaság a szépséget és az egészséget szimbolizálta: akinek arra nem volt pénze, hogy télen elmenjen síelni vagy nyáron nyaralni, az is befeküdhetett hetente két-három alkalommal, és kisimultak a vonásai, jobban érezte magát a bő-rében. Télen különösen nagyon jólesik, amikor már alig várjuk a napfényt.”
Melinda az épp aktuális divat mellett egy valóban fontos dolgot említ: a napozás lelki oldalát. „Megengedhetőnek tartom, hogy például télen, a báli szezonban, pár alkalommal szoláriumozzunk – mondja Nagy Lídia. – A hangsúly a mértéken van. Persze hogy jólesik, kisimítja a lelket, különösen télen.” És valóban, a napsütés jó hatással van a lelkünkre, a közérzetünkre. Sőt, a D-vitaminra is szüksége van a szervezetünknek, de szakértők szerint ehhez semmi szükség a szoláriumra, bőven elég anap-sugárzás is. Ha a testfelületnek csak 6 százaléka, például a két kéz és az arc van kitéve a fénynek, egy negyedóra alatt elegendő D-vitaminhoz jut a szervezet. AWHO azt tanácsolja, hogy az esetleges D-vitamin-hiányt kiegyenlített táplálkozással kompenzáljuk, de semmiképpen sem a túlzásba vitt szoláriumozással.

Ha mégis szolizunk
Elengedhetetlen, hogy a szolárium képzett személyzete az első látogatásnál ne csak a napfürdőzni vágyó korát és bőrtípusát vizsgálja meg, hanem kikérdezze, hogy az illető használ-e gyógyszert. Különösen antibiotikumok, illetve fogamzásgátló tabletták szedése alatt nem ajánlott a szoláriumozás. „Minden alkalommal felhívom avendégeim figyelmét a sugárzás veszélyeire, és mértékletességre intem őket. Kikérdezés után megfigyelem, megvizsgálom a bőrüket – mondja Kucsera Ibolya, adabasi Pharao Szolárium üzletvezetője. – Magam is szülő lévén úgy gondolom, hogy afiataloknak nagyon körültekintően, szülői felügyelettel, a téli hónapokban egy-egy alkalommal megengedett a szolárium, mivel az ő szervezetük még fejlődésben van. A németországi törvényről hallottam, de túlzásnak gondolom. Megfelelő felvilágosításra, bőrápolásra, szakszerű személyzetre és mértékletességre van inkább szükség, mint betiltásra.”

A németországi ADP szerint azonban ez a tudatosság és körültekintés a szoláriumok többségében hiányzik. Éppen ezért a szoláriumstúdiók működésének törvényi szabályozását sürgetik. Az Euroskin rákmegelőzési társaság évek óta igyekszik keresztülvinni az EU-nál a stúdiók üzemeltetésének és használatának egységes előírásait. A társaság egyik eredménye, hogy 2007 óta Európa-szerte ér-vényes a sugárerősség korlátozása (legfeljebb 0,3 watt/négyzetméter minden új ké-szülékben).
„Elterjedt vélekedés volt, hogy a nap árt, a szolárium viszont nem – mondja Melinda. – Akkor gondolkoztam el komolyabban erről a kérdésről, amikor egy közeli rokonom bőrrákos lett. Bár ő soha életében nem feküdt ki a tengerpartra, azóta is az foglalkoztat, miként tehetnék meg mindent a baj elkerülése érdekében.”
„Szó sincs róla, hogy pincében kéne élnünk – mondja a bőrgyógyász. – De figyel-jük meg például az arab embereket, hosszú ujjú ingben járnak a legnagyobb hőségben is. Ugyanakkor nem igaz, hogy a szolárium egészségesebb, mint kifeküdni a napra. Természetesen szükségünk van a napfényre, és mértékkel a szoláriumot is használhatjuk, de fölös-leges rá-rakni minden terhet a bőrünkre.”

A, B, C
Szakemberek egybehangzó véleménye szerint a melanoma elterjedésének oka a megváltozott környezeti viszonyokban, vagyis a fokozott UV-sugárzásban és a napozási szokások átalakulásában keresendő. A sejtek örö-kí-tőanyagaira legveszélyesebb UVC-sugarak nem mérhetők a Földön, és a szolárium fénycsövei sem bocsátanak ki ilyeneket. A szoláriumok UVA- és UVB-sugarakkal dolgoznak. Az UVA-sugarak kevésbé okoznak gyulladást, de nem barnítanak tartósan, D-vitamin-képző hatásuk is gyenge. Mélyen behatolnak a bőr szöveteibe, tönkretehetik a bőr feszességéért felelős kollagénrostokat. Az erősen gyulladáskeltő UVB-sugarak felelősek a vöröslő bőrért, a leé-gé-sért, a bőrrákfajták kialakulásáért. Az UVB-sugarak lassabban, de tartósabban színezik a bőrt.
A szolárium készülékei legnagyobbrészt UVA-sugarakat bocsátanak ki, ám ez nem jelenti azt, hogy kevésbé lennének veszélyesek, mint a napozás. Először is a szoláriumcsövek a gyors barnítás érdekében a napnál lényegesen erősebb UV-sugár-dózist adnak le. Másodszor az UVA-sugarak hatására nem kellő módon elhelyezkedő pigmentek keletkeznek a bőrben. A szoláriumban elnyert barnaság ezért nem véd a leégéstől. Az UVA- és az UVB-sugarak egy-aránt károsíthatják az immunrendszert, mi több, erősíthetik egymás nem kívánatos hatásait. Ezen kívül az UVA-sugárzás felelős a bőr korai öregedéséért is. „Például a felsőajak és az orr közötti részre is kiülnek a ráncok, a foltok. És ez már 20–30 éves fiataloknál meg-figyelhető” – mondja dr. Nagy Lídia. Majd hozzáteszi, hogy a szoláriumban dolgozók szintén veszélynek vannak kitéve a folyamatos su-gár-zás miatt. „Gondoljunk bele: az ablaküvegen át is beszűrődik a napfény 40 százaléka, és bizony az is éri bőrünket.”

Éva magazin 2009. november, Szöveg:Biczó Gabriella, FOTÓ: Europress, Minden jog fenntartva