Bár az őszülésről nem állnak rendelkezésünkre pontos statisztikai adatok, nagy vonalakban felvázolható, hogy mely életkorban mire lehet számítani. A szélsőséges kivételek erősítik a szabályt.

Ha 18-20 évesen találod azt a bizonyos néhány ősz jövevényt dús loboncodban, nyilván nem esel pánikba, hiszen a pár megvastagodott szálat könnyű kitépni (ujjra csavarva, két ujj közé fogva vagy csipesszel).

Aztán 25 körül, amikor a rövidre vágott frizurából egyszer csak tömegesen tolulnak elő az ősz szálak, bizarr ötleted támadhat. Őszre színezed, fested vagy még vadabb verziókhoz - például a tök kopaszsághoz - folyamodsz. Azt hiszed, egyedül vagy vele? Nagy tévedés! Ha meginterjúvolnád az utcán rózsaszín, kék, norvég fehér hajjal vonuló - a közvélekedés szerint alternatív megjelenésű - nőket, vidám közvélemény-kutatásod meglepő eredményt hozna: a színes frizura az esetek többségében nem hóbort, hanem a vállalni nem mert deresedés sajátos elfedése.

Sajnos ki kell ábrándítanunk mindazokat, akik 35 táján még mindig dacolnak a terjedő ezüstszínnel, mert (amúgy helyesen) a természetességet tekintik a szépség alapkövének, meg a hidrogén következményeitől is félnek. Igazság szerint nagyon kevés fiatal nőnek áll jól az - akármilyen gondosan ápolt, színben tartott, hamvasított, ügyesen vágott - ősz haj. Ebben az életkorban inkább öregít a fehéres tónus. Az majd 50 felett tesz elegánssá. Most olyan hatást kelt, mintha valamit elfelejtettél vagy félbehagytál volna.

Ha tehát festés, akkor hogyan tovább?

Szőkék előnyben! Világos hajúaknál a kezdeti ősz tincseket elüti egy melírozás is, az összhatás természetes lesz. Ha az ősz szálak már elfedik a haj 50 százalékát, csak a festés jöhet szóba. Ezzel szemben egy sötét árnyalatnál már a kezdeti őszüléskor is csak a teljes festés hozhat megnyugtató megoldást. Mindkét esetben hogy hangsúlyt kapjon a fényjáték - az alapszínt néhány testes, csillogó melírcsíkkal érdemes felülragyogni. (Tagadhatatlan, hogy az alap, vagyis a tő megfestése, majd a melírozás alaposan próbára teszi a türelmet, sok macerával jár, de a végeredmény megéri!) A matt, őszbe hajló hajnál - mely az arcot is elfakítja-szürkíti - mégis csak szebb egy friss, fényes frizura! Ezt a műveletet bízd szakemberre. hisz a fodrásznak nagyobb tapasztalata van a színkoktél kikeverésében.
Otthon aztán csinálj végig egy komplett hajkúrát. Tegyél fel ápoló pakolást, hajadat mosd kímélő, színvédő samponnal, és használd az adott termékhez tartozó balzsamot is.

Figyelj az évszakváltozásokra! Amikor kevesebb nap éri a bőrt, a haj fénye és színe tovább marad meg, az első erősebb tavaszi napsugár vagy pláne egy nyaralás viszont még a friss festést is kifakítja. A lesült arcbőr és a fakó haj éles ellentéte minden, csak nem vonzó. Napos időben hajszínvédő sampon és UV-szűrővel ellátott hajspray lesz a frizura segítségére.

Fehéren?
Ha a férjed és a barátnőd együttes erővel sem tud lebeszélni az ezüstrókaságról, először válaszd a most divatos óriásmelírt. A fodrász fóliás melírrel fessen ezüstfényre egy-egy vastag tincset, főleg a frufru és a fejtető táján. Olyan termékek ajánlottak, melyek a legtöbbet hozzák ki (a fényüket és festékanyagukat vesztett) ősz szálakból: például ezüstfényvédő szérumot, hamvasító sampont.
Aztán jöhet az édes semmittevés: az ember így is, úgy is eléri azt a bizonyos kort, amikor a slampos ősz magától átmegy nett platinába.

Fotó: Reichel Tamás
Ez a cikk az Éva magazin 2007. évi áprilisi számában jelent meg. Minden jog fenntartva.