35 éve halt meg rejtélyes módon Bódy Gábor

Borítókép: 35 éve halt meg rejtélyes módon Bódy Gábor Forrás: Wikipédia
A magyar filmművészet legrejtélyesebb sorsú rendezője korszakos műveket készített, s miközben igazi fenegyerekként tartották számon, szorgalmasan jelentett társairól a hatalomnak. Öngyilkos lett vagy megölték? 35 éve halt meg Bódy Gábor.

A magyar nyilvánosság a mai napig nagyon keveset tud arról, pontosan kik dolgoztak a Kádár-rendszer idején a III/III. Csoportfőnökségnek, az állambiztonsági szolgálat belső elhárítással foglalkozó részének. Időről időre botrányok borzolják a kedélyeket: ismert rocker, riporter, filmrendező, kritikus, focista, politikus kipattant titka kavart már jókora vihart. A legnagyobb rejtély Bódy Gábor filmrendező életét övezi: ambivalens személyisége, sorsának fordulatai kultikus figurájává emelték, halálának körülményei pedig máig tisztázatlanok.

A rendszerváltás előtt dolgozó hálózati személyek többsége valószínűleg nem önként jelentkezett az állambiztonság kötelékébe. Az embereket inkább megfélemlítéssel terelték a helyükre: legalább fél évig nyomoztak a magánéletük után, hogy megfelelő zsarolási alapot teremthessenek velük szemben. Kilátásba helyezhették a karrierje elvágását, fenyegethették az egyetemről való kirúgással, a szeretteivel, de a mézesmadzag-elvet is szívesen alkalmazták (például az együttműködésért cserébe útlevelet kínáltak). Volt olyan személy, aki nemet mondott, a többség azonban nem mert a sarkára állni, és inkább aláírta a beszervezési nyilatkozatot.

Bódy Gábor is.

Az 1946-ban született rendező először történelem-filozófia szakra járt az egyetemre, később jelentkezett át a Filmművészeti Főiskolára, és hamarosan megkerülhetetlen figurája lett a művészeti életnek. Nagy baráti körrel rendelkezett, és szinte megállás nélkül dolgozott. Mindössze három játékfilmet forgatott rövid életében (Amerikai anzix, Nárcisz és Psyché, Kutya éji dala), de azokban felrúgta a megcsontosodott szabályokat és a filmnyelv új lehetőségeit kutatta.

Független gondolkodóként tartották számon, igazi lázadónak volt elkönyvelve. Amiről azonban senki nem tudott, és sokan a bili kiborulása után sem hitték el: Bódy Gábor ellenzéki barátainak ténykedéséről részletesen és szinte élvezettel beszámolt a hatalomnak. Nagy valószínűséggel az egyetemi felvételije kapcsán kapták horogra.

Gervai András Fedőneve: „szocializmus” című könyve szerint Bódy „Pesti” fedőnevű titkos megbízottként dolgozott, és 1973. november 19-én lépett szolgálatba. Mindenről szóban számolt be tartótisztjének, Kazai Zoltán rendőr hadnagynak, aki később leírta az információkat. Feljegyzései szerint Bódy szinte a barátjaként kezelte őt, és Hanusz Gyula őrnagyot.

A rendező eleinte megpróbálta szabotálni a feladatot: azt állította, hogy már mindent elmondott, amit tudott, és ki akart szállni az együttműködésből. Végül mégis maradt és egyre szorgosabban jelentett. Sokszor leplezetlen rosszindulattal beszélt a kor ismert ellenzéki figuráiról, például Konrád György íróról vagy Bíró Yvette filmesztétáról. Lebuktatott egy lányt, aki szamizdatokat csempészett az NSZK-ba, és a Balázs Béla Stúdió tagjairól, például Haraszti Miklósról vagy Dárday Istvánról is folyamatosan jelentett.

A fennmaradt hiányos dossziéból az is kiderül, hogy Bódy sokat aggodalmaskodott azon, nehogy ezek az ellenzéki barátságok megakasszák a karrierjét, felsőbb „barátai” azonban megnyugtatták. Meg is kapta a jutalmát: az egyik filmgyári igazgató visszaemlékezése szerint ha forgatás közben elfogyott a pénz, Bódy azonnal tudott szerezni. Csak egy telefonjába került.

1976-ban részt vett a mannheimi filmfesztiválon, 1977-ben egy konferenciára utazott Párizsba. A jóhiszemű szakmabeliek a legjobb körökbe hívták, sok disszidenssel kapcsolatban volt. Róluk is beszámolt itthon, sőt, még a konferencia szervezőjét, Christian Metz-et is kritizálta.

1981. április 9-én kizárták az állambiztonság kötelékéből.

Állítólag egy idő után mégis túl passzívnak bizonyult. Feleségével, Baksa-Soós Veronikával és gyerekeivel 1981-ben Nyugat-Berlinbe költözött. Tanított az egyetemen, forgatókönyveket írt, rendezett is. Közben rengeteget ivott, verekedéseket provokált, a reptéren bezúzott egy kirakatüveget: ekkor a pszichiátriára szállították, ahonnan Veronika, a feleség szedte ki.

Csaplár Vilmos szerint ebben az időben egy titokzatos filmesztétával sokat sétálgatott az erdőben, a furcsa kapcsolatot pedig azzal indokolta, hogy a fiú szerelmes belé. Ehelyett állítólag az történt, hogy a magyarok átadták az ügynököt a Stasinak, Bódy pedig tovább dolgozott az államhatalomnak Nyugat-Berlinben.

Utolsó napjaiban állítólag tele volt tervekkel, magánélete azonban lejtmenetbe került. 1985. október 24-én édesapja és barátai rátörték budapesti lakása ajtaját: egy bicskával a könyökhajlatnál akkora sebet vágott magán, hogy végül szívembólia végzett vele. Senki nem tudta elképzelni, hogy öngyilkos lett. Csaplár Vilmos beszámolója szerint a fogason egy öltöny lógott, benne egy kis levél: ez legyen Caspar fiamé. Csaplár szerint ilyet gyilkosság esetén senki sem csinál, mások azonban mégiscsak erre gyanakodtak. A temetésén filmező operatőr szerint a felvételeket valaki később ellopta a lakásából.

A filmkészítés érdekében az ördöggel is szövetkeznék: ezt mondta Bódy Ember Judit filmrendezőnek. Gyilkosság vagy baleset történt? Vagy mégis az ördöggel kötött alku üldözte a halálba?

Lehet, hogy soha nem tudjuk meg.