A tegnapi születésnapi buli után maradt egy csomó kaja, mert mindenki annyit hozott, mintha csak rajta múlna az ünneplő tömeg jóllakatása. Senki nem akarta hazavinni a maradékot, mindenki dugig ette magát, gondolni sem tudott ételre. Éppen erről jutott eszünkbe, hogy nem is olyan messze tőlünk vannak sokan, akik nem eszik magukat degeszre, s csak gondolnak az ételre, ami nincs.

Bepakoltuk műanyag dobozokba a maradék pacalpörköltet, becsomagoltuk a csokis süteményeket, s elmentünk a Batthyány térre. Odamentünk az ott táborozókhoz, udvariasan köszöntünk és megkérdeztük, elfogadják-e tőlünk, amit hoztunk. Nem tudtuk, mi lesz a reakció, de nagyon örültek és megköszönték. Hogyhogy ez eddig még nem jutott eszünkbe?

Ti mit kezdtek a vasárnapi vagy ünnepi ebédből, zsúrból megmaradt étellel? Írjátok meg nekünk!

Szöveg:Betlen Katalin,fotó: Pinterest