Ha szigorúan a száraz tényekre koncentrálunk, a Balaton a miocén korban jött létre, de a badacsonyi bazaltorgona, a hévízi hőforrások és a tihanyi gejzírkúpok a régióban lezajlott vulkanikus tevékenységekre utalnak.

Balatoni legendák nyomában

Ha azonban körülnézünk a balatoni mondák és legendák világában, óriások, tündérek és varázslók lakta vidékre utazhatunk. Tartsatok velünk, mutatjuk a legizgalmasabb történeket!

Balaton, az óriások földje

A legendák szerint a Balaton egykori területén található erdőkben óriások laktak, akik termetük miatt félelmetesnek tűnhettek az emberek számára, de nagyon szelídek voltak. Viszont néha előfordult, hogy az emberek valamivel mégis magukra haragították őket, és az óriások úgy robogtak végig a vidéken, hogy a lábuk nyomán források és patakok keletkeztek, és rengeteg fát törtek ki a Bakonyban. Az évezredek során azonban az óriások kihaltak, és már csak egy maradt közülük, akit Balatonnak hívtak. Az utolsó óriás a Badacsonynál élt lányával, Haláppal, a kedves óriáslánnyal. Az apja tenyerén hordozta a lányt, ő azonban szomorú volt, mert nagyon magányosnak érezte magát egyedül a sziklavárban.

Egyszer azonban Haláp találkozott egy kislánnyal, akit Csillának hívtak. Úgy összebarátkoztak, hogy Haláp magával vitte Csillát a hegyre, ahol napestig játszottak és beszélgettek, és Haláp sok érdekességeket megtudott az emberek világáról. Csilla azonban egy idő után hazavágyott, és az óriáslány hiába kérlelte, egy nap hazamenekült az emberek világába.

Haláp annyira szomorú volt, hogy levetette magát a szikláról, gyászoló apja pedig egy sziklával szeretett volna emléket állítani lányának. A szikla azonban egy hatalmas vihar során maga alá temette, alatta óriási örvény tátongott, amiből ömlött az eső, és a víz megtöltötte a hegy alakú síkságot: így született meg a Balaton, az utolsó óriással a mélyén, akiről a nevét kapta. A koporsó alakú hegy, a Haláp pedig az óriás lányának nevét őrzi napjainkig.

Sió, Kamor, Helka és Kelén legendája

Sió, a Balaton tündére volt, aki csodaszép aranyhajával és szépségével minden férfit elcsábított, aki az útjába került. Ettől azonban beképzelt és gőgős lett, nem volt képes az igaz szerelemre, csak játszott a férfiakkal és nevetett szomorúságukon. A Bakonyban élő varázsló, Kamor fia is áldozatául esett, halálosan beleszeretett Sióba, aki kihasználta a fiú érzelmeit. Arra kérte, hogy ha valóban szereti, hozzon neki a Bakony legmeredekebb szikláiról hársfavirágvizet, mert a haját szerette volna bekenni vele.

A fiú minden nehézség ellenére megszerezte, amit Sió kért, de amikor visszaért a tóhoz, látta, hogy a tündér már más férfit szédít. Bánatában a halálba vetette magát Tihany szikláiról, az apja szíve csaknem megszakadt, és miután a sziklák alá temette fiát, bosszút esküdött. Egy öreg pásztornak álcázva elment Sióhoz, és azt mondta, hogy ő hozta el a hársfavirágvizet, amit kért. Sió kinyitotta az üveget, de ekkor kígyók vették körül és ellepték a fejét. Kamor megátkozta: gyönyörű tincseit csak akkor kaphatta vissza, ha megtalálja az igaz szerelmet, melyből mindaddig gúnyt űzött.

Sokáig hiába kereste a tündér a szerelmet, végül Helka és Kelén mentették meg és szabadították meg a kígyókból álló hajkoronájától egy aranyszőrű bárány segítségével. A legendás történet végül happy enddel zárult: Helka és Kelén egybekeltek, Kamor megáldotta őket, és végül Siót is, fia halála ellenére békejobbot nyújtott neki. A legendák arról is szólnak, hogy a békekötés örömére Sió Füredre terelte a víz legjótékonyabb áramlatait, és így jöttek létre a gyógyforrások a környéken.

Tihany és a kecskekörmök

Hallottál már a legendás kavicsokról, melyeket Tihany partjainál találhatsz meg és a kecskék körmére emlékeztetnek? A néphagyomány úgy tartja, hogy régen a Tihanyi-félsziget szinte teljesen lakatlan volt, csak egy vén banya élt a vidéken, aki a tihanyi réteken legeltette kecskéiből álló nyáját. Az állatok a gazdag vidéknek köszönhetően nagyon szépek és egészségesek voltak, akikre a vénasszony nagyon büszke volt. Úgy gondolta, neki van a legszebb nyája a világon. Minden este kihajtotta az állatokat a partra, és a Balaton felé kiáltotta, hogy az ő kecskéinél nincs szebb. Válaszul a tihanyi visszhang ugyanezekkel a szavakkal felelt, ami nagyon felidegesítette a banyát.

Egyszer egy fiatal pásztorlány is megjelent a vidéken, akiknek olyan gyönyörű kecskéi voltak, amilyet az öregasszony sosem látott: arany bundájuk és szarvuk és márványfehér patájuk volt. A banya olyan irigy lett, hogy eldöntötte, hogy megszerzi magának a nyájat, és amíg a pásztorlányka egyszer a parton üldögélt, a banya egy ökörrel barázdát húzott köré, hogy ne férjen oda a közelben legelésző állataihoz. Ekkor azonban hatalmas vihar támadt, a hullámok elöntötték a partot, elsodorták a lányt, aki utolsó erejével magához hívta a kecskéit, és azok magukkal sodorták a banyát is. A pásztorlány tündérré változott, a kecskéi azonban a víz áldozatául estek: márványfehér körmeiket mai napig a partra sodorják a hullámok.

Ismerősen csengtek a legendákban elhangzó nevek?

Többségükkel szobrok formájában találkozhattál a Balaton körül, de Helka és Kelén a tó legrégebbi nosztalgiahajójának nevében is visszaköszön, Sió, Kamor, Helka és Kelén alakjával pedig az utóbbi kettőről elnevezett játszótéren is találkozhatsz a füredi Kiserdőben.

Ha kíváncsi vagy, milyen eldugott kincsekre lelhetsz a Balaton mellett, nézd végig a galériánkat!

Forrás