Az iszlám esküdt ellensége

Borítókép: Az iszlám esküdt ellensége
Ayaan Hirsi Ali tizenöt éve halálos fenyegetésben él. A muszlim világban fatvát mondtak ki rá.

Ayaan Hirsi Ali a világ egyik legvakmerőbb asszonya. A szomáliai származású emberjogi aktivista, nőjogi harcos, iszlámellenes politikus idén, 42 évesen ad életet első gyermekének.

El nem hált esküvő
Ayaan Hirsi egy nagy múltú, előkelő nemzetségbe született, de apját csak ritkán látta. Szomáliában már akkor is polgárháború dúlt, ezért anyjával és testvéreivel megállás nélkül menekültek – előbb Szaúd-Arábiába, aztán Etiópiába, majd Kenyába. Bár apjával így is jó kapcsolata volt, végtére neki köszönheti, hogy Kenyában az angol általános iskolába járhatott. Persze apuka nem egészen arra szánta gyermekét, amivé később, már
a saját akaratából lett. A lány középiskola után még a Muszlim Testvériség gyülekezetébe járt, fekete hidzsát (tradicionális fejkendőt) viselt, és mélyen hitt a Korán tanításaiban – mellesleg ez volt a környezetében az egyetlen hely, ahol női fejjel szellemi táplálékhoz juthatott. Egyébként neki is az volt a dolga, hogy szolgálja a családját, és várja, amíg eldöntik, hogy ki lesz a férje. Bár akkor még szó szerint nem fogalmazódott meg benne, egyet alaposan megtanult gyerekkori élményeiből: sosem fog kiszolgáltatottan élni egy férfi árnyékában.
23 éves lett, mire apja talált neki egy Kanadában élő, jómódú szomáliai férfit. Sok Nyugatra vándorolt muszlim tér vissza házasodni az óhazába, ahol a nőket még nem rontotta meg a nyugati kultúra, így hitelesebben képviselik az iszlám értékeket.
Ayaan Hirsi azonban hiába élte le egész addigi életét a Korán szerinti legfőbb női erényben, vagyis a feltétlen engedelmességben, leendő férje láttán zsigeri ellenállás támadt benne, amit akkor még nem mert hangosan kimondani. A szertartás első felét megtartották Szomáliában, a másodikra Kanadában került volna sor. A férj hamarabb visszautazott Kanadába, de a feleség soha nem érkezett meg.

--pagebreak--

Kalandos út a szabadságba
Ayaan Hirsi előbb Németországba ment, ahol vízumára várva rokonoknál lakott. Itt érte őt katarzisként az európai kultúra, s hogy másféle élet is van, mint amit ő addig ismert. Hogy a szabadság több boldogságot ígér, mint az engedelmesség. Eldöntötte, hogy megszökik férje és családja elől. Hollandiában hamis néven (ekkor változtatta eredeti családnevét, a Magant Alira) menekültstátuszt kapott, s valamennyire biztonságban érezhette magát családja bosszújától.
Revelációként fogadta a szabadság legapróbb jeleit, szinte szárnyakat kapott a lehetőségektől: levette a fejkendőjét, farmert húzott, biciklire ült, beiratkozott a leideni egyetem politikatudományi szakára, mert meg akarta érteni, mitől működik jobban a nyugati demokrácia, mint az iszlám törvénykezés, miért eredményesebb a szekuláris világ, mint az, ahol az állam és az egyház egybefonódik. A filozófia tudománya kiölte belőle az istenhitet – márpedig a muszlimok szemében nincs nagyobb bűn a hitetlen életnél. Ahhoz, hogy megvalósítsa önmagát, le kellett mondania a családjáról és a vallásáról. Minthogy a baloldali értékek álltak hozzá a legközelebb, belépett a Holland Munkáspártba, és annak szellemi műhelyében kezdett dolgozni.

Halálos fenyegetés
Az ikertornyok elleni terrortámadás megrendítette, cikket írt róla egy ismert napilapba. Attól kezdve ő lett a médiában az a szakértő, aki belülről ismeri az iszlám vallást, a muszlim világot, az onnan érkező bevándorlókat, miközben feltétlen híve a nyugati demokráciának. Erős mondatait tovább árnyalta kifinomult külseje és lágy hangja, így hamar közismert lett. És közkedvelt is, legalábbis az európai közönség körében. A muszlimok halálos fenyegetésekkel kezdték bombázni, de nézeteit a Munkáspárt is túlságosan radikálisnak találta. Ayaan Hirsi nem értett egyet a fejlett országok azon liberális gyakorlatával, hogy befogadják, de tevékenyen nem integrálják a muszlim bevándorlókat, így a zárt közösségeik Nyugaton is a Korán törvényei szerint élnek: a férfiak elnyomják a nőket, nem engedik tanulni a lányokat, s aki nem engedelmeskedik, azt megverik, akár meg is ölik. Szokásban van a nemiszerv-csonkítás – gyerekkorában maga Hirsi Ali is átesett rajta –, barbár, irtózatos körülmények között.

A rendíthetetlen asszony tehát 2003-ban átlépett a konzervatív oldalhoz tartozó Liberális Pártba (VVD), az ő színeikben indult a választásokon és lett a holland parlament képviselője. De nem sokáig volt nyugalma ott sem. 2004-ben Theo van Gogh filmrendező felkérte, hogy készítsenek együtt filmet a muszlim nők elnyomásáról. Közösen írták a forgatókönyvet, és Hirsi Ali narrálta a történetet. A következményeket az egész világ ismeri: A filmrendezőt november 2-án meggyilkolta egy fanatikus iszlamista, és a mellére tűzött papíron megüzente: a következő Ayaan Hirsi Ali lesz. Az életveszélyes fenyegetés hatására a kormány elrendelte fokozott védelmét. Az asszony hónapokat töltött mindenkitől elszigetelve, testőrök fogságában, lakóhelyét folyamatosan változtatva, s bujkálása idején az amerikai Time magazin a világ száz legbefolyásosabb embere közé sorolta.

Minden jó, ha jó a vége?
Egy holland tévéműsorban kellemetlen hír robbant: Ayaan Hirsi Ali hamis adatokkal kért annak idején menekültstátuszt Hollandiában. Hosszú hetekig folyt a huzavona, hogy megfosszák-e állampolgárságától vagy sem. 2006. május 15-én Ayaan Hirsi levelet kapott az igazságügyi minisztertől, amelyben az állt, hogy többé nem holland állampolgár. Holott sosem titkolta eredeti nevét a nyilvánosság előtt, sem azt, hogy a szökése érdekében kénytelen volt hazugsághoz folyamodni. Az ügy végül akkora felháborodást váltott ki a holland közvéleményben, hogy belebukott a kormány. Ayaan Hirsi Ali azonban addigra már hátat fordított Hollandiának.
Folytatta vándorútját, és az Egyesült Államokban telepedett le. Ott él ma is, a konzervatív American Enterprise Institute munkatársa, könyveket ír, előadásokat tart, és vezetője a neve kezdőbetűit viselő AHA alapítványnak, amely az elnyomott amerikai muszlim nők jogaiért harcol. 2009-ben megismerkedett Niall Ferguson brit történésszel, egymásba szerettek, családot alapítanak.
De azt nála sosem lehet tudni, hogy valóban révbe ért-e.

Szerző: Gyárfás Dorka, fotó: profimedia.hu, europress. Ez a cikk a 2011. évi októberi számban jelent meg. Minden jog fenntartva.