Bár a magyar nagymamám is iszonyúan finom fogásokkal kényeztetett minket, az olasz nagyim, Franceska mama olasz ételei mindig ámulatba ejtettek, mert össze sem lehetett hasonlítani azokkal a kajákkal, amiket olasz éttermekben ettünk, és mert nagyon különlegesnek számítottak gyerekkoromban.

Noha, Franceska mama már nem él, 17 éves koromban még megtanított nekem három fontos dolgot, amivel a mai napig élek nemcsak az olasz ételek, hanem minden más elkészítésénél is! Minden nyáron eltölthettem nála legalább egy hetet, ami a barátaimnak úgy tűnt, mintha egy exkluzív nyaralásra mennék, nekem viszont szimpla vakáció volt a nagyinál, de ma már sokkal jobban értékelem!

• Franceska mama mindig azt mondta, hogy soha ne siessem el az összetevők kiválasztását. Mert bárhogyan is készítem el, rossz hozzávalóból nem lesz jó étel. Órákig képes volt sétálgatni a piacon, szagolgatta a paradicsomokat, megfogta a gyümölcsöket, és a hentest is alaposan kifaggatta. Persze ez a mai rohanó életembe nem annyira fér bele, de hétvégén igyekszem én is alaposan ellenőrizni az alapanyagokat, és nem csak úgy bedobálom őket a kosaramba.
  
  
• Mindig a fagyasztóban tartotta a parmezán sajtot, és mielőtt szüksége volt rá, kivette egy órával korábban. Így könnyebben lehetett használni, és az íze is frissebb maradt. Szinte minden levesbe reszelt egy keveset, ami nemcsak az ízének, hanem az állagának is nagyon jót tett. Ezt a szokást azóta is tartom, és egy-egy főzelékbe is szívesen reszelek egy keveset.
  
  
• Azt mondta, hogy egy üveg olívaolaj nem elég: legyen otthon egy drágább és egy olcsóbb fajta. Ez utóbbit főzéshez kell használni, a másikat pedig a főzés nélküli ételekhez, mint a pesto vagy a saláták. Egy gazdag ízű olívaolaj ugyanis teljesen más értelmet tud adni egy ételnek, a főzéshez viszont nem kell elpazarolni.

A férjem is nagyon örül neki, hogy ezeket a főzési hackeket eltanultam a nagymamámtól!