Szalóki Ági: Így készült a lemezem

Borítókép: Szalóki Ági: Így készült a lemezem
A Gingalló című gyerekalbum két hónappal a megjelenése után Fonogram-díjat kapott. Szalóki Ági, aki márciusi számunkban 8 oldalon mutatja be a tavaszi farmerdivatot (kényelmes viselet a stúdióban is!), leírta az album történetét. Az írás teljes terjedelmében csak az evamagazin.hu-n!


Szalóki Ági: Gingalló. A lemez máris Fonogram-díjas
2004 tavaszán lehetőséget kaptam a Hagyományok Házától, hogy szólólemezt készítsek. Utolsó pillanatig ellenkeztem, ki akartam bújni a feladat alól. Egy szójáték végül meghozta a kompromisszumot: gyerekeknek szóló lemezt készítettem. Ez lett a Téli–nyári laboda. Csináltam egy zenekart Lamm Dáviddal, Kovács Zotyával és Dés Andrissal. Azóta is együtt vagyunk, túl többszáz gyerekkoncerten. Játszottunk fesztiválokon, művelődési házakban, iskolák, óvodák tornatermében, udvarán. Magyarországon és a határon túl, Erdélyben és a Felvidéken egyaránt. Amióta gyerekeknek énekelek, megváltozott az életem. Újjászülettem. Figyelek rájuk, tanulok és kapok tőlük. Nyitottságot, őszinteséget, a világ jóságába vetett hitet, elfogadást, kreativitást.

2006-ban megszületett a Cipity Lőrinc című albumunk, amely – nagy boldogság – több ezer családban jelen van. Emlékszem, milyen eufóriában voltunk az egész zenekarral a lemez készültekor. Azóta a zenekari tagok közül ketten is szülők lettek. Előbb Zotyáéknál Janka, majd Andriséknál Matyi érkezett meg. Magzat koruk óta ismerjük őket. Janka születése előtt egy héttel ott volt velünk a mamája, Bognár Szilvi hasában 2007 karácsonyán a Millenárison adott koncertünkön. Kilenc hónaposan Párizsba jött velünk. Ma közel száz dalt tud és sok-sok mondókát. Matyi fél évvel fiatalabb. Kivételesen érzékeny kisgyerek. Imádja a turmixgépeket! Legutóbb egy esküvői szertartáson, ahol Juhász Gábor gitározott, Matyi megjegyezte: "Nagyon szépen játszott a Juhász Gabi!“

Egyre inkább úgy éreztük a zenekarban, hogy új dalokat, új lemezt kell szülnünk. A közönség felől is éreztük ezt az igényt. Össze kellett hát szedjem magam. Ha már egyszer én vagyok a főnök, tudnom kell, mit szeretnék! Dalok, dallamok, szövegek, ötletek kellenek mindig, amiket meg tudok mutatni a zenészeimnek. Őszintén megvallva – szemben a Cipity Lőrinccel – most nem voltam teli ötlettel, legalábbis azt hittem.
A lemezkészítés olyan számomra, mint egy mozaik összerakása. Látok magam előtt egy képet, van az egészről valami benyomásom. Az összerakás ideje alatt nézegetem az egyes darabokat, forgatom, arrébb teszem, megint előveszem s közben észrevétlen szépen összeáll a mozaik. Nemrég egy anyuka kérdezte tőlem, hogyan találok rá a versekre, amelyekből a dalaim lesznek? Hát… folyton álmodozom és versesköteteket böngészek… könyvesboltokban heverek órákhosszat, sokszor éjjelente is fennmaradok, mert elmerülök a szebbnél szebb képekben, szavakban… utcán vagy metró felé menet a mozgólépcsőn – ahol épp eszembe jut – dallamokat dúdolok a mobiltelefonomba. No persze, amikor így elálmodozom, szalad a lakás, nem eszem, nem alszom. Kinn sokáig semmi nem tanúskodik arról, benn milyen gyönyörű utazásokat teszek titkon.

Ennek az lemeznek az anyaga is így gyűlt, szépen lassacskán. A széki dalt a Lajtha gyűjtésről ismerem. Táncházban énekeltem, buliban. Mindig jó kis rockabillyt hallottam bele. A moldvai dalokat Kerényi Robi ismertette meg velem jó pár éve. A Megyen már a hajnalcsillag Békés megyéből való, onnan, ahonnan családom Szalóki ága származik. Egész kicsi voltam, amikor ezt tanultam. Ha énekelem, apukám hangját hallom magamban. A Pista bácsi dallama Bari Károly gyűjtéséből való cigány pergető Erdélyből. Jó tizenötéve ismerem. Milyen szerencse, hogy Tamkó Sirató Károly verse illik hozzá!
Weöres Sándor kifogyhatatlan kincseiből most is merítettem egy párat. Bizony a sok forgatástól szétesett már a Weöres-kötetem! A Gyöngy az idő kezdetű verset régóta mantráztam. Addig-addig, míg Juhász Gábor Fények című dalára rá nem illesztettem. Kiderült, hogy jó barátném, a kiváló tanító Kiss Virág reggelente épp ezt a verset mondja el a gyerekekkel az iskolában.
József Attila Huszonhárom király kezdetű versére a Medáliák közt bukkantam rá. Egyszerre égi és földi az a világ, melyet József Attila teremtett. Reményt keltő és boldog. Ez és a Majd megválik meg a Szabó T. Anna verséből született Balaton című dalok anyukám nőtincsi házában születtek áprilisban.
Mindig arra vágytam, hogy a próbákat távol a várostól tarthassuk, ahol magunk vagyunk, nincs folytonos nyüzsgés. Zotyát és Dávidot sikerült lerángatnom Nőtincsre másfél napra. Csináltam reggelit meg vacsorát, ebédelni átmentünk a Szent Flórián vendéglőbe. Sütött a nap s én ötpercenként sikítoztam az örömtől, ahogy néztem a tájat. Ott olyan tágas minden! Hajnali háromra már két dalunk is volt, fel is vettük, Zotyának hála! Az tudott, hogy Zotya csodálatos zenész és zeneszerző, de ezenkívül fantasztikusan ügyes hangmérnök is! Reggel tízkor már keltett minket, ennek köszönhetően elkészült a harmadik dal is…
A próbát három hónappal később folytattuk Andrisék somogyi házában. Ezúttal családostul vonultunk le. Igazi nyaralás volt ez gyerekzsivajjal, balatoni fürdőzéssel, jó beszélgetésekkel, finom borokkal, vacsorákkal. Itt kapott zenei kíséretet a Chanson.
Mindig arra vágytam,hogy a próbákat távol a várostól tarthassuk, ahol magunk vagyunk, nincs folytonos nyüzsgés. Zotyát és Dávidot sikerült lerángatnom Nőtincsre másfél napra. Csináltam reggelit meg vacsorát, ebédelni átmentünk a Szent Flórián vendéglőbe. Sütött a nap s én ötpercenként sikítoztam az örömtől, ahogy néztem a tájat. Ott olyan tágas minden! Hajnali háromra már két dalunk is volt, fel is vettük, Zotyának hála! Az tudott, hogy Zotya csodálatos zenész és zeneszerző, de ezenkívül fantasztikusan ügyes hangmérnök is! Reggel tízkor már keltett minket, ennek köszönhetően elkészült a harmadik dal is…
A próbát három hónappal később folytattuk Andrisék somogyi házában. Ezúttal családostul vonultunk le. Igazi nyaralás volt ez gyerekzsivajjal,balatoni fürdőzéssel, jó beszélgetésekkel, finom borokkal, vacsorákkal. Itt kapott zenei kíséretet a Chanson, az Érik, érik a cseresznye, az A csizmámon nincsen ták és – óriási hahotázás közepette – itt született meg a Báró és gróf is. (De jó, hogy rávettem a fiúkat az éneklésre!) Az ősi motívum című Weöres-versben egy különleges hangszer, a sansula hangja hallható. Ezt a hangszert már évekkel ezelőtt kinéztem magamnak Fehér Karcsi hangszerboltjában. Idén nyáron egy napon, amikor kicsit búslakodtam, arra jártam és elhatároztam, hogy megveszem. Őszintén meglepődtem és kishíján elpityeredtem, amikor Karcsi nekem ajándékozta a sansulát! Nagyon köszönöm!
A reggae-t Gyógyfüvesnek hívjuk. Két éve írtuk és vettük föl egy bábjátékhoz a kecskeméti Ciróka bábszínház és Rumi Laci fölkérésére. Azóta a koncerteken máshogyan játsszuk, de a fiúk ragaszkodtak ehhez a felvételhez, ezért így szerepel ezen a lemezen.
Végül a maradék: augusztus végén Tamkó Sirató-köteteket olvasgatva napoztam a Lukács uszoda teraszán. Az itt született dallamokat nemrégiben Andris próbahelyén kerekítettük dalokká. A végén olyan fáradtak voltunk, hogy szinte fekve próbáltunk.

Jelenleg a stúdiómunka utolsó előtti szakaszánál járok. Ezen a héten háromszor nem tudtam aludni. Azaz háromszor sikerült. Remélem ma éjjel menni fog. Nagyon várom, hogy elkészüljön a lemez és megmutathassam másoknak. Szeretnék vele örömöt okozni! Nekem nagyon sok örömöt okozott eddig.

Szalóki Ági

Budapest, 2009. október 12.

Ez a cikk a nyomtatott Éva magazinban nem jelent meg.