Talán nem meglepő, hogy az első kalapok az ókorban jelentek meg. A görög férfiak az utazások és a vadászatok során a nemezből készült petaszoszt hordták, míg a rómaiaknál inkább a kerek és hegyes kalapok hódítottak, és a felszabadítottak viselték általában. Majd, ahogy az lenni szokott, ez a praktikus és sokoldalú darab is elindult a fejlődés és a változás útján.

A XIV. században beköszöntött a reneszánsz kora, ahol már nemcsak hasznos funkciói miatt rajongtak a kalapokért, hanem sokszínűségük és divatos vénájuk miatt is. A férfiaknak szánt darabok egyre nagyobb karimát és díszítést kaptak, míg a nők körében megjelentek a fátyolos fejfedők, a kétszarvú főkötők, és a kor egyik nagy találmánya, a toronykalap, azaz a hennin is.

A 17. században, a barokk idején a fejfedők már a társadalmi hovatartozásukat is elárulták viselőjükről. Így, míg a polgárság kúpalakú, keskeny karimájú kalapot viselt, addig a nemesek a díszes, széles karimájú darabokat részesítették előnyben. Sőt mi több, a politikai párttagság is gyakran befolyásolta nemcsak a ruházat, de a kalapok színét is.

Hogy miként változott tovább a kalapok formája és stílusa a történelem során? Galériánkban folytatjuk a mesélést!