Ha jegyet váltok a cirkuszba, támogatom az állatok kizsákmányolását?

elefánt,cirkusz
Forrás: Getty Images

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel!

V

Valószínűleg sokaknak vannak kedves gyerekkori emlékei a cirkuszról. A legnagyobb izgalommal talán az állatszámokat várta a publikum – már csak azért is, mert a társulat általában úgy hirdette érkezését, hogy hangosbemondóval, az utánfutón egy ketreccel végigautózott a településen. Az előadáson aztán lehetett látni táncoló medvét, tüzes karikán átugró tigrist, egymás hátára támaszkodó, két lábon járó elefántokat... Akkor még csak kevesen gondoltak bele, hogy jó-e ez az állatoknak is.

1994-ben a Hawaii-szigeteken található Honolulu városát szörnyű tragédia rázta meg, amely abszolút megelőzhető lett volna. A városban telt ház előtt lépett fel a Circus International, s a műsor csúcspontján Tyke, a húszéves elefánttehén egy életnagyságú bábut rugdosva futott ki a porondra. A közönség először azt hitte, hogy ez az attrakció része, csakhogy a „bábu” egy súlyosan megsérült, eszméletét vesztett gondozónak bizonyult. Az elefánt ezután agyontaposta a megfékezésére siető idomárját, majd kiszáguldott az utcára. Pánik tört ki, a rendőrök fél óráig hajszolták a megvadult állatot, de mivel ők sem tudták megnyugtatni, nyolcvanhét lövéssel leterítették. A szemtanúk sírva nézték végig a jelenetet, köztük több gyerek lelki traumát szenvedett. A lakók máig nem felejtették el a történteket, és évtizedekkel később sem akartak állatszámokkal parádézó cirkuszt fogadni a városukban.

Súlyos esetek

Az eset bejárta a világsajtót, és behozta a közbeszédbe a kérdést: van-e jogunk az állatokat a magunk szórakoztatására használni? A radikális állatvédők vitatják az állatkertek létjogosultságát is, ezek mellett az intézmények mellett azonban legalább szól néhány nyomós érv: például a biodiverzitás fenntartásához való hozzájárulás, a kihalással fenyegetett fajok védelme és az oktató, nevelő, ismeretterjesztő funkció. Közben egyre inkább előtérbe kerül a nagyobb férőhely fontossága és a természeteshez hasonló életkörülmények megteremtése.
A cirkuszról semmi hasonló nem mondható el. Az állatszámoknak az emberek szórakoztatásán és az abból eredő profitszerzésen kívül semmi funkciója nincsen, és az állatok szempontjából semmi nem szól mellette. Az állatokat szűk helyen, természetellenes körülmények közt tartják, és mivel a cirkuszok többsége vándortársulat, általában rendszeresen utaztatják. A próbák és az előadások alatt a fajra nem jellemző, természetellenes viselkedésre kényszerítik őket, ami nem növeli az emberek empátiáját az állatok iránt, és nem is tanít nekik semmit. Az állítólagos szelídítés valójában megfélemlítés: az idomítás gyakori eszköze a fizikai erőszak, a verés, az áramütés, ami nemcsak az állattal szemben kegyetlen, de mint a fentihez hasonló példák is mutatják, az emberek számára is veszéllyel járhat.
Tyke tulajdonképpen fellázadt az elnyomás és erőszak ellen, amit kölyökkora óta kellett elszenvednie. Az elefántok világszerte kiemelt figyelmet kapnak, mert ezeknek az egyébként békés állatoknak az idomítása különösen brutális. A PETA (Emberek az Állatokkal Való Etikus Bánásmódért) szervezet titokban készített videójában az idomár elektromos sokkolóval bántalmazta a tévhittel ellentétben valójában nagyon érzékeny bőrű (még a rovarcsípést is megérző!) állatot. Felkavaró fotók láttak napvilágot egy elefántbébi „betöréséről” is, melynek nyomán amerikai állatvédők az elektromos sokkoló betiltásáért kezdtek kampányolni. 2000-től szintén (többek közt) az elefántokkal való bánásmód miatt perelte egy amerikai állatvédő szervezet a Ringling Brothers híres cirkuszát, a Bailey & Barnumot. A jogi procedúra 2014-ben zárult, az állatvédők győztek, az intézmény attól kezdve nem szerepeltethetett elefántokat. Cirkuszi állatokra átfogó tiltás még nincs az országban, a törvény csak a kínzás tilalmára terjed ki, aminek betartása azonban nehezen ellenőrizhető. 2011-ben Angliában szintén egy elefánt, az 59 éves Anne bántalmazása kavart botrányt: kiderült, hogy gondozója (aki a lebukás után egyszerűen felszívódott) rugdosta és vasvillával szurkálta. A cirkuszigazgatót, aki állítása szerint nem tudott a történtekről, a megfelelő ellenőrzés elmulasztása miatt három év felfüggesztett börtönre ítélte a bíróság, Anne pedig jelenleg is egy szafariparkban tölti időskorát (az elefántok hetven évet is élhetnek). Esete közfelháborodást keltett, ennek ellenére ebben az országban sem sikerült még tiltást elérni.

„Az állítólagos szelídítés valójában megfélemlítés.”

Házunk táján

Magyarországon más nemzetekhez viszonyítva meglepően jól állunk e téren. Többek közt a Fauna Egyesület és a Négy Mancs Alapítvány kitartó nyomására 2007-ben (lásd 222/2007. [VIII. 29.] Korm. rendelet a cirkuszi menazséria létesítése és működtetése engedélyezésének, valamint fenntartásának részletes szabályairól) betiltották a vadon befogott állatok cirkuszi felléptetését, valamint (a fogságban születetteket is beleértve) újabb elefánt, orrszarvú vagy főemlős beszerzését. A korábban beszerzett, így a menazsériában maradó állatok is profitáltak valamennyit a rendeletből, mert tartásuk szabályozása szigorodott. Az 1999-es állatvédelmi törvényben rögzített általános állatjóléti rendelkezéseken túl (elhelyezés, szállítás, táplálás, orvosi ellátás stb.) tilos őket például a végtagjaiknál fogva leláncolni és a betanítás során nem szabad nekik szenvedést okozni. Egy olyan mondat is szerepel a rendeletben, miszerint „az állat kizárólag olyan mutatványra tanítható be, amely a fajára jellemző természetes viselkedés által megszabott határokon belül marad”. Persze ez elég tágan értelmezhető és a többi szabály betartatása is némileg problémás lehet, mert a törvény szerint a járási hivatal és a megyei kormányhivatal „legalább 4 évenként” köteles a menazséria működtetését ellenőrizni. (Igaz, azzal a kitétellel, hogy bejelentés nyomán azonnali ellenőrzést kötelesek végrehajtani.) A Fauna Egyesület a rendelet hatálybalépésekor úgy tudta, hogy hazánkban 20 cirkuszi társulatnál úgy 200 állat található, melyeknek egyharmada vadállat. Mindazonáltal Magyarország ezzel a lépéssel az EU-ban is példamutatóvá vált, mert ekkor még csak Ausztriában és Belgiumban voltak érvényben hasonló tiltások.

„Az állatok önmagukért léteznek. Nem az emberekért vannak a világon, ugyanúgy, ahogy a feketék sem a fehérekért és a nők sem a férfiakért.” (Alice Walker, afroamerikai feminista író)

Elöl járnak

Az azóta eltelt tíz évben, ahogy a PETA és az ENDCAP szervezet honlapján láthatjuk, más országok is tettek lépéseket a cirkuszi állatok védelméért. Görögország 2012-ben, Málta és Bolívia pedig a közelmúltban betiltotta minden állat cirkuszi szerepeltetését (azaz a háziállatokét is). Észtországban 1996, Lengyelországban 2007 óta tilos a vadon befogott állatok felléptetése. Az összes vadállat szerepeltetése tilos az Európában úttörő Ausztriában és Belgiumban (utóbbiban 2005 óta), később Horvátország, Lettország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Ciprus és Bosznia-Hercegovina is a háziasított fajokra korlátozta az engedélyezett cirkuszi menazsériát. Hollandiában 2008-ban a Wageningeni Egyetem tudósai vizsgálatot végeztek, és a megfigyelt cirkuszi állatoknak csak 29 százalékát találták teljesen egészségesnek, és a nagymacskáknak csak 34 százalékát megfelelően tápláltnak. Egyebek mellett az is kiderült, hogy a tigrisek átlagos kifutómérete mindössze 5 négyzetméter, az elefántokat átlagban napi 17 órában leláncolva tartják, és az országban 1990 óta 123 oroszlántámadás történt. Így 2012-re itt is sikerült elérni a vadállatok cirkuszi szerepeltetésének tilalmát.
Kitekintve a kontinensünkről, Costa Ricán és Izraelben már 1998 óta tilos a vadállatok szerepeltetése,
2000-ben pedig Szingapúr követte a jó példát. Tilos a vadállatok szerepeltetése Kolumbiában, El Salvadorban, Mexikóban, Paraguayban és Peruban. Magyarország mellett Bulgária, Csehország, Dánia, Finnország, Portugália, Svédország, Norvégia és India tartozik a részleges tiltást bevezető országok közé.

„Az állatokat nem birtokoljuk. Nem azért vannak, hogy megegyük, viseljük, kísérletekhez és a szórakoztatásunkra használjuk vagy bármi egyéb módon bántalmazzuk őket.” (PETA, Emberek az Állatokkal Való Etikus Bánásmódért)

A másik oldal

A cirkuszok persze nem fogadják jól az állatszámok kiszorítására irányuló (sikeres vagy egyelőre sikertelen) törekvéseket. Úgy vélekednek, hogy néhány kiszivárgott szélsőséges eset nyomán aránytalan intézkedés a teljes tiltás. Angliában azzal is előálltak, hogy a vadállatok teljes tiltása sérti az emberi jogokat (!), és hogy a cirkuszi állatok életminősége szerintük nem rosszabb más fogva tartott állatokénál. Martin Lacey oroszlánidomár véleménye szerint a cirkuszi állatok jól érzik magukat, és egy fizikai és mentális ingerekben gazdag nap után nem probléma számukra, hogy egy kis kennelben pihenjék ki magukat. A Magyar Nemzeti Cirkusz és az Eötvös Cirkusz igazgatója, ifj. Richter József, illetve Eötvös Juli néhány éve az Origónak azt nyilatkozták, hogy véleményük szerint a cirkuszi dolgozók többsége szeretettel bánik az állatokkal és mára a cirkusz egyébként is megváltozott, nincs már tüzes karikán ugrálás és az állatokat csupán jutalomfalattal késztetik olyan mozdulatok elvégzésére, amilyeneket a természetben is végrehajtanak. Szerintük az állatoknak a cirkuszban még jobb életük is van, mint egy állatkertben, és élvezettel produkálják magukat.
Akár elhisszük ezt fenntartás nélkül, akár nem, mindenképpen szükség van önkritikára is. „Semmilyen tripla szaltó nem ér fel azzal, mint amikor bejön egy elefánt” – nyilatkozta ifj. Richter József.

via GIPHY

Az ő tapasztalataira rímel, hogy a fent említett Bailey & Barnum cirkusz, miután kénytelen volt kiiktatni az állatszámokat, akkora bevételkiesést szenvedett el, hogy tavaly, közel 150 év után bezárta kapuit. Azaz a tiltások, szabályozások csak mérsékelten hatékonyak, a probléma gyökerét a közönségben kell keresni: állatkínzás addig lesz, amíg az embereknek igényük van rá, és hajlandók fizetni érte.
Némi bizakodásra ad okot, hogy mindennek ellenére működnek sikeres cirkuszok állatok nélkül is, például a kanadai Cirque du Soleil vagy a magyar Recirquel. Ahogy a Fauna Egyesület programigazgatója, Pencz Levente a 2007-es siker után fogalmazott: „Egy felvilágosult, modern ember nem az állatok nyomorúságán szórakozik, hanem a kivételes emberi teljesítmények ragadják magukkal.”


Tovább olvasok
Kép
Tedd izgalmassá a várakozást! – 5 DIY bors adventi naptár ötlet

Újra itt az év legszebb időszaka, amivel egyszerűen nem lehet betelni. Készülődünk, tervezgetünk és töretlen lelkesedéssel díszítjük otthonunkat, közben pedig nem győzzük számolni a hátralévő napokat karácsonyig. Ezt a várakozást tehetjük még szebbé egy izgalmakat rejtő adventi kalendáriummal.

Kép
"Itt még nem hallottam, hogy nincs elég tej!" - Cipőtlen babák, no cumi, császármetszés esetén is apás szülés - Ilyen Angliában anyának lenni!

Magyar anyák külföldön #6 - Menczel Enikő az egyetemi évei utolsó pár hónapját töltötte Angliában. Diplomáját Magyarországon szerezte, majd úgy döntött, inkább visszatér a ködös Albionba. Cambridge-ben él, hat éve egy biotechnológiai cégnél dolgozik, rákkutatással foglalkozik és nem mellesleg anyuka is, a másfél éves Nora mamája. A magyar anyák külföldön sorozat e havi interjújában Enikő mesél arról, hogy milyen is Angliában anyukának lenni. Válaszaiból kiderül, hogy Angliában a természetes szülés, a szoptatás, a cumi és a cipő nélküliség prioritás, valamint, hogy a szülésznők sasszemmel figyelik az anyák állapotát és azonnal ki is szűrik, ha valakinek lelki segítség kell.

Kép
Tényleg annyira jók a finn iskolák? Megkérdeztünk egy kint élő magyar anyukát!

Annyira, de tényleg annyira sokan olvastátok a finn iskolákról, a finn oktatási rendszerről szóló cikkünket, hogy arra gondoltunk, megkérünk egy kint élő édesanyát, borzolja tovább a kedélyeket és mesélje el ő maga, hogy tényleg olyan jó-e az ottani rendszer, az iskolák, a tanárok, a módszer és minden, mint amilyen jó a híre.

Kép
Ezért nem sírnak a koreai babák – Avagy mi áll a babasírás hátterében

Minden egészséges baba sír. Ne gondold, hogy azért, mert téged bosszantani szeretne vagy éppen megmutatni, hogy ő a főnök. Sírásának evolúciós okai vannak.

Kép
Harap a gyerek? 10 tipp, hogyan szoktasd le róla!

Sok kicsi a fogait használja a nyelve helyett: ha máshogyan még nem tudja kifejezni magát, harapással is „közölheti”, mit érez. Szakértők szerint egyéves kor körül ebben még semmi rossz szándék nincsen, és ha következetesen reagálsz erre a viselkedésére, az apró fogakat egy idő után csak evéskor és mosolygáskor fogja rád és másokra villantani.

Kép
Pattintsd ki a hasizmaidat a következő hetekben, méghozzá Debreczeni Dóri kedvenc gyakorlataival!

Debreczeni Dóri a futás mellett saját testsúlyos edzéseket is tart, a koronavírus miatti korlátozások azonban a csoportos órák felfüggesztését eredményezték. Dóri azonban arra ösztönöz mindenkit, hogy otthon is mozogjon - mutatjuk is kedvenc hasizom gyakorlatait!

Kép
Tippek, hogy a kedvenc pulcsid jövőre is hordható legyen

Szuper kényelmes téli darabok, soha nem mennek ki a divatból. A kötött pulcsik cserébe viszont elég kényesek; könnyen bolyhosodnak, kinyúlnak, érzékenyek a mosásra. Ám akkor se ess kétségbe, ha a kedvenced kezd kimenni a formájából; néhány egyszerű, házi praktikával ugyanis látványosan megújíthatod.

Kövess minket

ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin

Előfizetés

Weboldalunkon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy jobban megismerjük a felhasználói viselkedést és érdeklődést, valamint ezek segítségével személyre szabjuk és javítsuk a reklámokat. Weboldalunk használatával ezen feltételeket ön automatikusan elfogdja. További információkat az adatkezelési tájékoztatóban olvashat.
Megértettem