Mindig is imádtam iskolába járni, rengeteg kedvenc tantárgyam volt, de felnőtt szemmel azért sokszor felmerül bennem, hogy nem ártana jobban az életre hangolni a tananyagot. Vajon hány olyan ember van, aki a hétköznapokban gyakran használja a másodfokú egyenlet megoldóképletét, vagy fontos, hogy álmából felkeltve is fel tudja sorolni az USA ipari területeit? Sokkal hasznosabb volna például, ha a pénzügyi tudatosságról, a fake news-ról, az egészséges étkezésről és életmódról, a felelős állattartásról is tanítanának. És ha már itt tartunk, jó volna egy kurzus „Mit mondj a kellemetlen szituációkban?“ címmel is.

Tulajdonképpen a gimis évektől kezdve, majd egész felnőtt korunkban gyakran keveredünk olyan helyzetbe, mikor hirtelen megkukulunk, amitől csak még kínosabban érezzük magukat. Aztán a tökéletes riposzt csak jóval később jut eszünkben, nem kis bosszúságot okozva. Ennek a jelenségnek egyébként neve is van: trepverter-érzés. A trepverter egy jiddis eredetű kifejezés, amely szó szerinti jelentése „lépcsőházi szavak", és olyan válaszra, visszavágásra használjuk, ami már túl későn (a lépcsőn lefelé menve) jut eszünkbe. Valószínűleg rengeteg önmarcangolástól, meddő elmélkedéstől, sértődéstől, konfliktustól kímélne meg sokunkat, ha ezt tanulhatnánk és gyakorolhatnánk.

Tanfolyamot ugyan nem tudok szervezni, de a galériában összegyűjtöttem néhány frappáns választ, amit bevethetsz a legtipikusabb kellemetlen szituációkban: