Az időjárás már meglehetősen tavaszi arcát mutatja, de még messze nem múlt el a téli vírusos szezon. Sőt, általában február végén, március elején ugrik meg leginkább a felső légúti betegségek száma, ugyanis ekkora merül ki a szervezetünk vitaminkészlete. Különösen a D-vitamin-raktáraink csappannak meg a napfényhiányos téli hónapokban, ha nem gondoskodunk a pótlásról, és nélküle a testünk nem tud megfelelően védekezni a vírusok ellen. Márpedig a náthát is vírusok okozzák, hiába terjedt el a köznyelvben a megfázás vagy meghűlés kifejezés rá. Nem attól leszünk náthásak, hogy nem tekertünk sálat a nyakunkba, vagy túl sokat tartózkodtunk kint a hidegben. Nem, ezért a betegségért a több száz náthavírus (főként a rhinovírus különböző fajtái, de állhat a háttérben RS vírus, parainfluenza, influenza és adenovírus is) a felelős.

A náthás megbetegedések tünetei a fertőzést követő 1-3. napban jelentkeznek. Először száraz, viszkető, esetleg csípő érzés tapasztalható az orrban, majd a vírus szaporodásával érzékennyé válik az orr nyálkahártyája, megduzzad és váladékot kezd termelni. Ilyenkor jön a klasszikus orrfolyós-tüsszentős szakasz, amit rosszabb esetben kísérhet torokfájás, láz, rossz közérzet is. A tünetek általában 7-10 napig tartanak, utána fellélegezhetünk – szó szerint. Ha viszont ennél hosszabban tart a gyógyulás, esetleg szövődmények is fellépnek, akkor érdemes átgondolni, hogy mindent megteszel-e a betegség és a zsepihegyek leküzdéséért.

Az alábbi galériában összeszedtük, milyen tényezők lassíthatják a gyógyulást: