A felnőtté válás ma már egészen mást jelent, mint néhány évtizeddel ezelőtt, hiszen a felnőtt lét azon mérföldkövei, amiket annak idején meghatároztak, egyre kevésbé tarthatók, kevésbé relevánsak. A 21. században a felnőttkort leginkább a pszichológiai jellemzők határozzák meg.

A régi felnőttkori mérföldkövek ma már nem állják meg a helyüket

A felnőttkort sokáig olyan szocio-demográfiai mérföldkövek alapján határolták be, mint a stabil munkahely, a saját lakás, a házasságkötés és a gyermekvállalás, azonban az elmúlt évtizedekben ezek a szempontok több dolog miatt is irrelevánsok lettek. Egyrészt több időt töltünk oktatással, mint annak idején, másrészt nehezebb lakást venni, így hosszabb ideig függhetünk a szüleinktől. Harmadrészt a pártalálás és ezáltal a családalapítás témaköre is nehezített pálya lett az évtizedek alatt, így ez is jócskán kitolódott, vagyis ez sem olyan életesemény, amivel a 21. században mérni lehetne a felnőtté válást.

Ezeket a tendenciákat demográfiai adatok is dokumentálják: Angliában és Walesben például a házasságkötések száma a felére csökkent 1972 és 2020 között. Míg most általában a 30-as éveik elejéig várnak a párok az első házasságkötéssel, addig az 1970-es években átlagosan 23 évesen házasodtak. A gyerekszülés átlaga is közel egy évtizeddel kitolódott: az 1960-as években 24 évesen, 2021-ben 31 évesen szültek a nők.

A felnőtté válás mérésére használt pszichológiai modellek közül sokat az 1960-as években alkottak, a gazdasági fellendülés időszakában, amikor a fiatalok sokkal hamarabb kötöttek házasságot, vettek házat, mert stabil és jól fizető munkahellyel rendelkeztek. A felnőttkor hagyományos szocio-demográfiai mérföldkövei elérhetőbbek voltak, mint ma.

Az 1960-as évek óta a felnőtté válás útja drámaian megváltozott, ezért a szakemberek szerint újra kell definiálnunk, mit jelent felnőttnek lenni a 21. században. De honnan lehet tudni azt, ha valaki még nem nőtt fel lélekben? A következő 3 viselkedésmintát érdemes figyelned!

Galériánkból megtudod, melyik az a három minta!