1. Szó szerint kényelmetlenül érzed magad. Valahányszor nagyobb változás történik az életedben, könnyen előfordulhat, hogy fizikai, érzelmi vagy mentális kényelmetlenségérzeted támad. Mostanra talán már meg is szoktad ezt az érzést.

2. Nem vagy hajlandó elfogadni bármilyen mérgező hatást a környezetedben. Mindent megteszel, hogy kiirtsd ezeket magad körül. Egyszerűen nincs időd az energiavámpírokra.

3. Amint rajtakapod magad, hogy negatívan beszélsz magadról, abbahagyod, és bekapcsolod a „kedves és együttérző leszek magammal” reflexeket.

4. Megtanultál nemet mondani. Kedvesen, egyszerűen, de határozottan. Egy percet sem vesztegetsz fölöslegesen a drága idődből.

5. A legkönnyebb út szinte sohasem a legjobb út. Újra és újra rájössz erre. Ha csak úgy sodródsz az árral, majdnem biztos, hogy nem fogsz eljutni oda, ahova tényleg akarsz.

6. Nem csak elfogadod a hibáidat: ünnepled őket. Ezek tesznek azzá, ami vagy. Pontosan úgy vagy jó, ahogy most vagy, ebben a pillanatban, nem pedig amilyen esetleg öt év múlva leszel.

7. Sokan nem értik a fejlődésedet és ez konfliktusokat okoz körülötted. Nem mindenki változik veled egy tempóban. Erősnek kell lenned, hogy megértsd ezeket a különbségeket, de el is tudj vonatkoztatni tőlük, ha kell.

8. Megbocsátasz magadnak. Akár túlköltekeztél, akár elvesztetted a kontrollt, akár elkéstél a mítingről – az időd többet ér annál, mint hogy ostorozd magad. Inkább simán továbblépsz.

9. Megtanultál hallgatni a tested jelzéseire. Tudod, mikor pedálozhatsz erősebben, ahogy azt is, hogy mikor kell letenned, ami a kezedben van és pihenni egy nagyot.

10. Tisztában vagy vele, hogy érdekedben áll kilépni a komfortzónádból. Akkor is, ha félsz, ha sebezhetőnek érzed magad. Ezek a pillanatok formálnak a legjobban, ezektől kapsz a legtöbbet.

11. Nem félsz segítséget kérni és nem kérsz bocsánatot érte. Te is segítesz másoknak, amikor szükség van rád, és a te igényeid semmivel sem érnek kevesebbet, mint másokéi.

12. Nem félsz a szomorúságtól, szorongástól, bizonytalanságtól, depressziótól, sőt, a megbánástól sem. Persze elfojtani sem próbálod őket. Ezek újra és újra megjelennek az ember életében, de te már eddig is mindent megtettél, hogy az ilyen érzelmek ne álljanak az utadba.

13. Időnként azon kapod magad, hogy unatkozol. Most, hogy kiirtottad a drámát az életedből, egy csomó szabadidőd lett. Mire fogod fordítani?

14. Tudod, hogy az időd véges. És mindent elkövetsz azért, hogy bölcsen használd fel, ami hátravan belőle.

Nézd meg ezt a galériát is: