Én ezeket a tüneteket pár éve Ausztriában a sípálya tetején éreztem: ahogy megláttam az alattam elterülő mélységet és elkezdett csúszni a szakadék felé a sílécem, mérhetetlen félelem kerített hatalmába, a szívem úgy dörömbölt, hogy azt gondoltam, átszakítja a mellkasomat, sötét foltok úsztak be a látóterembe, a vér lüktetett a fejemben és csak arra tudtam gondolni: most meg fogok halni. Az volt a szerencsém, hogy a férjem is ott volt velem és csak az ő türelmének és segítségének köszönhettem, hogy végül lejutottam a hegytetőről. Később megtudtam, pánikrohamom volt.

Mi is az a pánikroham?

Sokan nem is gondolják, mennyire gyakori a pánikroham: a statisztikák szerint hazánkban minden negyedik ember élt már át legalább egyszer, de inkább többször olyan intenzív negatív élményt, ami valószínűleg pánikroham volt.

Egyszer egy pánikrohamnak én magam is szemtanúja voltam: a barátnőmmel egy koncerten voltunk, amikor egyszer csak elkezdett jajveszékelni, miközben fogta a mellkasát és lerogyott a földre. Hiába beszéltünk hozzá a többiekkel, olyan volt, mintha valami sűrű ködön át hallott volna bennünket és folyamatosan ugyanazt hajtogatta: infarktusom van. Természetesen mentőt hívtunk, és kiderült, hogy a fáradtság, a hangos zene és a tömeg stresszreakciót váltott ki belőle. Később a barátnőm elmesélte, hogy azt érezte, mintha valami szétfeszítené a mellkasát és időnkét elment a látása és a hallása is, ugyanakkor az is rémületet keltett benne, hogy nem ismerte fel, hol van. Nála egyébként ez már többször is előfordult és ma már tudja, hogy ez bizony pánikroham, amit az vált ki, ha túlfeszíti a saját határait, nem pihen eleget, nem eszik rendesen és sok stressz éri a munkahelyén.

A pánikroham bárkit, szinte bármikor elérhet, bárkinél kialakulhat. Ránk törhet egy tömött buszon, egy koncerten, de akár a fogorvosnál is. Ezek a rohamok jellemzően hirtelen, szinte a semmiből tőrnek ránk, nem lehet egy bizonyos helyzethez kötni őket, de a szakértők szerint a kialvatlanság, a túlhajszoltság, az idegileg és érzelmileg megterhelő élethelyzetek is nagy valószínűséggel kiválthatják.

Az egyik válófélben lévő barátunk a feleségével való vérre menő, kemény vita közben érezte azt egyszer, hogy minden erő kiszalad a testéből, miközben nem kap levegőt, nem tud beszélni és erős szúrást érez a mellkasában. A rohama legalább fél órán át tartott és a mai napig emlékszik arra az intenzív félelemérzetre, ami teljesen elhatalmasodott rajta. Akkor mindvégig meg volt róla győződve, hogy élete utolsó perceit éli át.

Melyek a pánikroham jellegzetes tünetei?

Egy pánikroham hirtelen kezdődik és legalább fél órán át tart, de az se kizárt, hogy tovább. Erős félelemérzet – gyakran halálfélelem – társul hozzá, amely testi tüneteket is okoz: intenzív izzadást, szapora szívverést, mellkasi fájdalmat, gyengeséget, remegést, légszomjat, szédülést, homályos látást és a tiszta gondolkodásra való képtelenséget. Ahogy ezek a tünetek megjelennek, a pánikrohamot átélő csak ezekre tud fókuszálni, ezáltal azok még intenzívebbé válnak. Aki pedig először tapasztal ilyet, teljesen el is veszítheti a kontrollt a saját teste felett, még nagyobb pánikot előidézve ezzel. Sokan félreértelmezik a rosszullétüket, szívrohamnak vagy más súlyos betegségnek gondolják, ezért általában azonnal orvost hívnak, ami azért jó, mert így szakszerű ellátásban részesülhetnek.

Mi lehet a pánikbetegség oka?

A kutatók jelenleg még nem tudják pontosan, mi áll a pánikrohamok hátterében: örökletesség, stressz, bizonyos gyógyszerek, de egy korábban átélt traumatikus esemény mind szerepet játszhatnak. A pánikroham kialakulásának valószínűsége nagyobb, ha van olyan közeli rokonunk, aki pánikbeteg, esetleg a családban egyéb szorongásos betegség is előfordult már.

Mit tegyünk pánikroham esetén?

Ha a pánikrohamok rendszeressé válnak, a legfontosabb teendőnk, hogy szakemberhez (szakpszichológushoz, pszichiáterhez, pszichoterapeutához) forduljunk, akinek a segítségével feltárhatjuk a rohamok lelki és pszichés eredetét, illetve ők azok, akik tovább irányíthatnak bennünket egyéb szakorvosi vizsgálatokra is, ha testi elváltozásokra, betegségre gyanakodnak.

Bizonyos technikák elsajátítása is sokat segíthet, hogy ne rettegjünk attól, mi lesz velünk, ha ismét ránk tör a pánikroham. A barátnőm például elkezdett jógázni és megtanult több relaxációs és légzéstechnikát is, ami bizonyítottan nyugtatja az idegrendszert. Egy másik ismerősünknek pedig az segít, ha elkezd zenét hallgatni, amivel el tudja terelni a figyelmét.

Forrás 1; Forrás 2.

Gondoltad volna, hogy számtalan híresség küzd pánikbetegséggel? Mutatjuk, kik ők!