Ez a cikk az ÉVA Magazin 2013-as 2. lapszámában jelent meg először „Gyermekkori szívügyek" címmel.

Tudtad, hogy a korábbi lapszámainkat újra megvásárolhatod? Kattints ide!

„Szívügyek” esetében három nagyobb csoportról beszélhetünk: a veleszületett szívhibákról, a szerzett szívbetegségekről, valamint a gyermekkori magas vérnyomásról. Veleszületett szívhiba százból egy gyermeket érint, és lehet nagyon enyhe (például apró lyuk a két szívfél között), így fény sem derül rá, de sajnos olyanok is akadnak, amelyek akár már csecsemőkorban műtétet igényelnek (például elmaradt érzáródás, nem kifejlődött billentyű/kamra/pitvar, felcserélt nagyerek).

A jó kórházi csecsemőellátás az esetek nagy részében kezeli is az ilyesmit. Azok a betegségek, amelyek nem derülnek ki már a kórházban, általában akkor mutatkoznak meg, amikor megnő a szív munkája: pici babáknál leginkább szopáskor, síráskor, nagyobb gyermekeknél játék, sport közben.

MIKOR GYANAKODJUK VELESZÜLETETT BETEGSÉGRE? MIT TEHETÜNK OTTHON?

A kékes köröm vagy ajak, a gyors elfáradás, a légzési nehézség, a légszomj, a terhelésre fellépő mellkasi fájdalom, a fulladás, a nehéz szopás, a túl lassú vagy gyors pulzus, a vizesedés mind-mind a szív elégtelen munkájára utal, s érdemes orvossal kivizsgáltatni, főként, ha egyszerre több tünet is fennáll. Azon túl, hogy fokozottan figyeljük gyermekünket, érdemes egyszer megmérni a vérnyomását mind a négy végtagján – ezzel máris komoly fejlődési rendellenességeket zárhatunk ki. Amennyiben nagyobb eltérés (20–30 Hgmm) van a két kar vagy az alsó és felső végtagok között, az már főérszűkületre utal. A veszélyeztetett csoport – kis súlyú újszülöttek, koraszülöttek, azok, akiknek egyéb fejlődési hibái vannak, illetve akiknek családjában halmozottan fordul elő szívbetegség – fokozott figyelmet igényel. Nagyon ügyeljünk akkor is, ha gyermekünk túlsúllyal küzd – erre objektív adat a gyermekkori BMI-érték (testtömegindex), amely figyelembe veszi a nemet és az életkort is.

HOGYAN ALAKULHAT KI MÁR GYERMEKKORBAN SZÍVBETEGSÉG?

Legtöbbször nem is látványos, hanem a szívhártyát, a szívbillentyűt, esetleg magát a szívizmot támadó, egyszerű, gyulladásos betegségek következtében. Sokan nem tudják, de egy Streptococcus okozta „sima” torok- vagy mandulagyulladás szabad utat teremt a baktériumoknak a nyaki hártyák mentén a szív felé, s azok ott megtelepedve elgyengítik a szívizmot vagy a billentyűt, és szívbetegséget okoznak. Súlyosabb vírusos megbetegedésnél azért adnak néha antibiotikumot is, hogy elkerüljék a bakteriális felülfertőzést, amelynek távolabbi következményei veszélyesek.

A magas vérnyomás és az elhízás, valamint a mozgásszegény életmód már gyermekkorban hozzájárulhat a felnőttekre jellemző szívritmuszavarokhoz. Ha a kicsi jelzi, hogy nem érzi jól magát, „kalapál”, „kalimpál” a szíve, a csuklóján ki kell tapintani a pulzusát, és fél-egy percig figyelni, hogy egyenletes-e. Amennyiben nem ritmusos, érdemes elmenni egy gyermekkardiológiai kivizsgálásra. A túl gyors pulzus önmagában még nem jelent betegséget, csecsemő- és gyermekkorban a szívverés szaporább, a vérnyomás alacsonyabb, mint felnőtt korban. A pulzust egyszerű kiszámolni: 150 mínusz 5-ször az életév. A vérnyomás szintén az életkor függvénye: babáknál átlag 70–80/40–60, gyermekeknél 80–120/50–80.

A magas vérnyomás a nyugati társadalmakban már gyermekkorban is népbetegségnek tekinthető, előfordulási aránya 10 éves kor alatt 1-2 százalék, 8–29 év között azonban már 9–10 százalék, ami a fiatal, „egészséges” népesség körében megdöbbentő adat. Fő oka az elhízás, a mozgásszegény életmód és a túl sok (fél)kész gyári étel-ital. A gyermekkori vérnyomás normál tartománya az életkor előrehaladtával nő, a felnőttkori 120/80-as érték fokozatosan áll be.

Gyermekkorban is érdemes rendszeresen – negyedévente – ellenőrizni a vérnyomást, mivel ilyenkor a magas érték még nem önálló jelenség, mint felnőttkorban, hanem egyéb betegségre utalhat. A felnőtteknél használatos automata csuklómérők gyermekeknél hamis eredményt adhatnak. Méréskor a mandzsettának a felkar felét vagy kétharmadát kell elfednie, kisgyermekeknél, babáknál pedig szükség lehet kisebb mérőeszközre.

Magas vérnyomás esetén vezető tünet a fejfájás, szédülés, orrvérzés, hányinger, időleges látászavar. Mit lehet ilyenkor tenni? A kisgyermekek gyógyszerezését csak extrém esetekben javasolja az orvos, már csak azért is, mert ilyenkor még sokkal rugalmasabb a személyiség, vagyis az egészséges szokások kialakítása nagyban a szülő következetességétől, kitartásától és türelmétől függ: kemény munka árán a gyermekkori magas vérnyomásból jó eséllyel „meg lehet gyógyulni”.

HA KOMOLYAN SPORTOL A GYERMEK…

Orvosi körökben teljes az egyetértés: a rendszeres szabadidősport elengedhetetlen, egészséges és örömet szerez, ezzel szemben a (nemzetközi, válogatott, hivatásos, teljesítményszinten működő) élsport a megterhelő kategóriába esik. Ennek oka a napi testi-lelki megerőltetés, a megfeszített életmód, bizonyos esetekben pedig a tiltott szerek sajnálatos használatának mellékhatása. Másfelől azonban az is tisztán látszik, hogy a gyermekkori versenysport személyiségformáló és egészséges életre nevelő hatású, és felnőttkorra is aktív és egészségtudatos életformát ígér. A legfontosabb, hogy a gyermek szeresse az adott sportágat, örömmel menjen edzésre, versenyre. Természetesen mindenkinek vannak hullámvölgyei, de ezeken túl kell lépni, többek között a szülő példamutatásával, támogatásával.

Mire figyeljünk, ha gyermekünk komolyan sportol? A legfontosabb, hogy szervezete természetes forrásból (zöldség-gyümölcs) vagy nem mesterséges táplálékkiegészítőkből megkapja a szükséges vitaminokat, ásványi anyagokat. Sportolóknál nagyon fontos a megfelelő kalcium- és magnéziumbevitel: a magnézium természetes módon az olajos magvakban, banánban, májban, hüvelyesekben, fokhagymában található meg nagy mennyiségben, része továbbá a klorofillnak (zöld színanyagnak), tehát minél zöldebb egy növény, annál jobb.

Sportolóknál a veleszületett szívhibák gyorsan kiderülnek, ezek miatt le kell mondani a versenysportról. Amikor egy sport, egy egyesület mellett döntünk, el kell menni alapos sportorvosi kivizsgálásra, mert az jó eséllyel előre kiszűri a később majd gondot okozó szívproblémákat, illetve fényt derít az esetleges gyermekkori cukorbetegségre, ami szintén körültekintést kíván a sportolni vágyó gyermek szüleitől.