A gólyák fészkének nagy része a lakossági elektromos hálózat tartóoszlopain található, és a fészekből kirepülő, többnyire fiatal gólyák gyakran szenvednek halálos áramütést: a becslések szerint csaknem 20 százaléka pusztul el az éves szaporulatnak ilyen módon. Ha egy tetemet találsz a lakóhelyedhez közel, ne fogd meg, célszerű fotóval dokumentálni, és hívd a megfelelő madármentő szervezetet.

Szerencsére nem minden sérülés tragikus végkimenetelű. Gyakran előfordulhat az is, hogy a madarak ablaknak ütköznek, és elkábulnak. Ilyenkor fontos, hogy a madarat egy nyugodt környezetbe, akár egy lezárható papírdobozba tegyük, hagyjuk pihenni, így ha az állat kipihente a sokkot, néhány órán belül magához tér, és elrepül majd.

De mi a teendő, ha nagyobb sérülést szenvedett egy madár?

A Hortobágyi Nemzeti Park összefoglalta, hogy mire kell ügyelnünk a gólyák fészkelésével kapcsolatban, illetve akkor, ha sérült állatot találunk. A leírás alapján egy laikus szemlélő gyakran félreértelmezheti a helyzetet, és gólyák esetében egy ráérősen táplálkozó egyedet is könnyen sérültnek gondolhat. Ahogy mondják, a legegyszerűbb lépés ahhoz, hogy megállapítsuk, hogy egy madár valóban sérült-e, ha határozott tempóban, akár a lépteinket gyorsítva közelíteni kezdünk az állat felé: ha nem tud elrepülni, gubbaszt vagy csak vergődik a fűben, akkor biztosan sérült és legyengült állapotban van.

Először is: próbáld meg megállapítani, hogy pontosan milyen madárról van szó!

Ez a saját biztonságunk érdekében is különösen fontos, mivel közepes és nagyobb méretű ragadozók az emberre nézve is veszélyesek lehetnek, hiszen az állat ösztönből menekülni próbál majd, amely során akár mi is megsérülhetünk. Ha a madár ököl méretű vagy annál kisebb, nem jelenthet veszélyt a megközelítése.

Óvatosan mérd fel, hogy milyen állapotban van az állat!

Vannak egyértelmű jelek, amelyből könnyen kiderítheted, hogy mekkora a baj. Ahogy említettük, ha a madár gubbaszt, nem tud mozogni, esetleg liheg, már kifejezetten rossz állapotban lehet. Ha a madár tud mozogni, de húzza a lábát vagy furcsán áll a szárnya, akkor valószínűleg törést szenvedett. Ha viszont remeg vagy furán mozog, könnyen lehet, hogy mérgezés áll a háttérben.

Fogd meg a madarat és helyezd biztonságos környezetbe!

Kisebb madarakat a markunkban tudunk szállítani, de nagyobb állatoknál célszerű valamilyen ruhadarabbal, pokróccal vagy ronggyal letakarni az állatot, főleg a fejüknél, amely megnyugtatja őket, így sokkal könnyebben tudjuk megfogni és szállítani őket. Próbáljuk meg guggolva megközelíteni a sérült madarat, mert ha felé magasodunk, az félelmet kelthet bennük. Szállításra egy nagyobb papírdoboz a legalkalmasabb, amelyre apró szellőző lyukakat vághatunk, és ez nemcsak a szállításra, későbbi tárolásra is alkalmas lehet. Ha lecsukjuk a doboz tetejét, a sötét környezetben a madár könnyebben meg tud nyugodni, de mindenképpen béleljük ki a dobozt egy kevés újságpapírral, amely felszívja az ürüléket.

Biztosíts számára elegendő folyadékot és nyugodt környezetet!

Laikusként az egyik legnehezebb feladat, hogy felmérjük, hogy pontosan milyen segítségre van szükség az állatnak. Mindenképpen juttasd el a madarat a megfelelő szakemberhez, ne kezd el házi praktikákkal kezelni a sérüléseket. Biztosíts számára nyugodt környezetet és megfelelő hőmérsékletet. Az állat táplálását szinte minden esetben érdemes szakemberre bízni, de vizet mindig helyezz ki számára!

Vidd el a sérült madarat a legközelebbi madármentő állomásra!

Sajnos a legtöbb intézmény, mely a madarak befogadására alkalmas, nem tud kimenni a sérült madarakért, ezért a te feladatot felhívni a madármentő állomást, vadasparkot vagy állatkertet, majd bevinni az állatot. A hivatalos mentőközpontok országos listáját megtalálod a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.

Ha pedig kedved támadt ellátogatni az állatkertbe, a galériában adunk pár tippet, hogy merre indulj!

Forrás 1., Forrás 2.