Akkor, amikor a katolikusok már az újévi macskajajt is rég maguk mögött hagyták, és eljön január 6-a, Vízkereszt napja, megkezdődik az ortodox karácsony. A karácsonyt az ortodox keresztények január 7-én ünneplik, aminek során sokkal kevésbé számítanak a külsőségek, így az ajándékozáson sincs nagy hangsúly – a legkevésbé sem a black fridayre fókuszálnak, hanem arra, amiről ez az ünnep valójában szól.

Miért 2 héttel később ünneplik a karácsonyt az ortodoxok?

A karácsonyt eredetileg akkor ünnepeltük, amikor az ortodox keresztények, változást XIII. Gergely pápa naptárreformja hozott a 16. század végén. A reform célja egyrészt az volt, hogy a húsvétot közelebb hozza a tavaszi napfordulóhoz, másrészt az, hogy a mezőgazdasági munkákat könnyebb legyen ütemezni. Így minden ünnep 13 nappal előbbre került a Gergely-naptárban.

Az ortodox karácsony tehát valójában azért esik 2 héttel – egészen pontosan 13 nappal – későbbre, mert ők még a régi, Julianus-naptár szerint számolják az időt. Ez alól kivételek a bolgár, a görög és a jeruzsálemi ortodoxok, ugyanis később ugyan, de a 20. század elején ők is áttértek a Gergely-naptárra.

Az ortodox karácsonyt – csak úgy, mint a katolikust – böjt előzi meg, ami alatt könnyű, húsmentes ételeket esznek, és nem fogyasztanak alkoholt. Szentestén még mindig a böjti ételeké a főszerep: savanyított káposzta, kompót, hal és leves kerül az asztalra. Ilyenkor gabonából, rizsből készült kásaszerű ételt is fogyasztanak, amihez mézet, magvakat és aszalt gyümölcsöket kevernek.

A hagyományos ortodox karácsonyi menü 12 fogásból áll, ami a 12 apostolt szimbolizálja, ezt azonban már egyre kevesebb helyen tartják be.

Másnap, karácsony napján következnek a laktatóbb fogások, amikor már nem szerénykednek: húsos pirog – ami egy töltött lepényféle – sertéssült, szárnyasok, kacsa, liba, kakas, különböző húsételek, és persze sütemények, valamint aszalt gyümölcsök azok, amik után elégedetten dőlnek hátra a családtagok a fotelben.

Nincs nagy ajándékozás

Sok helyen él a szokás, hogy január 6-a reggel a hívők letörnek egy tölgyfaágat, ami az életet jelképezi. Ezt az ágat aztán elviszi a család a templomba, ahol a pap megszenteli, majd hazaviszik, és elégetik.

A katolikushoz hasonló betlehemezés is sok helyen része az ortodox karácsonynak, aminek során vagy a templomban adják elő Jézus születéstörténetét, vagy a gyerekek járják a házakat a történettel, cserébe pedig némi pénzt, harapnivalót kapnak.

Habár a világ különböző pontjain élő ortodox keresztények karácsonyi szokásai eltérhetnek, az mindenhol megegyezik, hogy a hangsúly a közösen eltöltött időn van, és nem az ajándékozáson. Habár sokan átvették a katolikusokra jellemző ajándékozási szokásokat, alapvetően mégsem jellemző az ortodoxoknál. Ha valaki mégis szeretné megajándékozni a másikat, akkor azt inkább Mikuláskor (ami náluk a 13 napos eltolódás miatt december 19-én van), vagy szilveszter éjjelén teszi ezt meg.

A jeges fürdő sem szokatlan az ortodox karácsony alkalmával, amikor a hívek alámerülnek, ezzel emlékezve Jézus megkeresztelkedésére a Jordán folyóban.

Galériánkban olyan karácsonyi tévhiteket mutatunk, amit sokan rosszul tudnak!