Felástam a kert. Kérsz egy kis sajt? - Vicc vagy a jövő nyelvújítása az automatikus tárgyeset?
Szerencsések vagyunk, hogy az anyanyelvünket nem idegen nyelvként kell elsajátítanunk. A magyar nyelvet tanulók sokszor megemlítik, hogy a tárgyas-alanyi igeragozás elsajátítása a legnehezebben tanulható terület a magyar nyelvtanban. Mert azt mindenki tudja ugye, hogy a magyar nyelvben a tárgyeset ragja a T. Ez a rag ötféleképpen is illeszkedhet a szavainkhoz.
- Egyszerű, ha a T, a szó végére kerül. Pl.: kávé -> kávét
- Van, hogy kötőhanggal rakjuk ki. Pl.: fagylalt -> fagylaltot
- Előfordul, hogy a szó utolsó magánhangzója megváltozik, hosszú lesz tőle. Pl.: alma -> almát
- Olyannal is találkozhatunk, hogy a szó utolsó magánhangzója megváltozik; rövid lesz tőle. Pl.: egér -> egeret
- Ritkán pedig nagy változás következik be a tárgyragtól az adott szónál. Pl.: hó -> havat, tó -> tavat
De hallottál már az automatikus tárgyesetről? Mi történik akkor, amikor a T hangra végződő szavak utolsó hangja egyben a tárgyeset T ragja is?
A saját Micsoda Nők Voltak és a Mesélj, Anyukám! podcast csatornáinkon kívül másokat is szívesen hallgatunk kikapcsolódásként. Így történt, hogy a minap Zubor Rozi főszerkesztőnk felhívta a szerkesztőségünk figyelmét @heyheyjulie Julcsi és @malnaspite Viki közös Párnacsata podcast csatornájuk egyik epizódjára, amiben a következő párbeszéd zajlott le.
J.: Ott még nem vettünk fel sosem podcast.
V.: Automatikus tárgyesetet használtál?
J.: Mindig azt használok. Jó, nem mindig, de kinek van arra ideje? – mondja nevetve.
A nyelv az emberiséggel, az emberi gondolkodással folyamatosan változik. Hangok keletkezhetnek és tűnhetnek el, szavak alakulhatnak át, de a leginkább a szókincs változik, ez a nyelvnek a legaktívabb része. Hiszen ahogyan fejlődnek az adott nyelvet használó népcsoport életkörülményei, aszerint bővülhet vagy szűkülhet a szókészlet is. Ez lehet a magyarázata az automatikus tárgyesetnek is.
Az angol nyelvben a tárgyeset, mint olyan, eltűnt, és ma már csak nagyjából egy fél tucat szó esetében van jelentősége (pl. me, him, her, us, them, whom). A német nyelvben a névelő vagy a névelőként használt determináns mutatja legtöbbször azt, hogy az utána következő főnevet tárgyként kell értelmezni.
Talán az idegen nyelvek elsajátításával, és azok szabályainak a magyarba való beillesztésével jöhetett létre az automatikus tárgyeset.
Jelenleg ez a szleng szabályként nem épült még be a magyar nyelvbe, azonban tudhatjuk, hogy maga a nyelvet használó nép alakítja a szabályokat. Ki tudja, 5–10 év múlva mit tanulnak a gyerekeink a nyelvtanórákon?
Ti ismeritek ezt az automatikus tárgyesetet? Szoktátok így használni a tárgyragot? Vagy fura nektek is? Mit gondoltok?