Az a cikk az ÉVA 2021. év 2. lapszámában jelent meg először „LED-fény árnyékos oldala" címmel.

Tudtad, hogy a korábbi lapszámainkat újra megvásárolhatod? Kattints ide!

A két japán feltaláló, aki kiötlötte a LED-ek működését, 2014-ben Nobel-díjat kapott a felfedezésért. Amikor a 2000-es évekre a LED-ek árát is sikerült letornázni, gyorsan meghódította a világot. 2018 óta Európában már csak ilyen terméket lehet vásárolni. Ráadásul ma már nemcsak a lakásban használjuk fényforrásként, hanem a telefontól a modern tévén át a laptopig mindenhol a LED-technológia gyújt fényt a képernyőbe.

Az általános iskolai prizmás kísérletek óta mindenki tudja: az általunk fehérnek – vagy átlátszónak – tűnő fény valójában összetett: benne van a szivárvány összes színe. Mindegy, hogy a napfényben ücsörgünk vagy a telefonra nézünk, a szemünk rengeteg különféle láthatatlan fénysugárral találkozik, amelyek hatással vannak ránk. A sok-sok szín egyike a kék – ez színezi egyébként az eget is gyönyörűre, amikor összetalálkozik a légkörben lévő kisebb gázmolekulákkal. Az emberi szem számára a fényben lévő kék sugárzás láthatatlan, de nagyon is erősen hat a szervezetünkre: mert ez a legrövidebb hullámhosszú sugárzás, ennek van a legnagyobb energiája.

A természetes kék fény – amit a szabadban töltött órák során kapunk – valóban energiával tölt fel, segít a bioritmusunkat egyensúlyban tartani, javítja az immunrendszerünket, serkenti a memóriánkat és csökkenti a depresszió és más mentális zavarok előfordulását.

A mindennapokban a kék fény tehát kifejezetten egészséges számunkra, és szükséges, hogy minél többet kapjunk belőle – ám úgy tűnik, túl is lehet adagolni. Ezt azonban senki sem tudta. Korábban ugyanis nem volt más kék fényforrás, így a kék fényt kibocsátó LED-lámpákat is teljesen biztonságosnak tartották. Igaz, akkoriban még csakis világításra használtuk.

A mesterséges kék fényben a nap sugárzásának töredéke van, ezért nem tűnt kockázatosnak a használata. Ameddig csak a lámpákba csavartuk, nem is volt semmi gond – egyenletes, kellemes, tiszta, vibrálás nélküli fény, ami kifejezetten jólesik a szemnek. Amikor azonban esténként elővesszük a mobilunkat, az abból kiáradó kék fény már teljesen máshogy hat a szervezetünkre. Az ugyanis mindenféle akadály nélkül sugárzik a szemben megtalálható fotoreceptorokra. Ezek pedig közvetlen kapcsolatban állnak az agy bioritmust szabályzó részével, és leállítják az alvási ciklust irányító hormon, a melatonin termelését. Az erős kék fény azt teszi, amit évezredeken át. Azt üzeni az agynak: fényes nappal van, nem kell még aludni. Nem csoda hát, hogy miután letesszük a kütyüinket, nem tudunk elaludni. Egyszerűen túladagoljuk a kék fényt, és ennek megvan a hatása: fejfájás, hamar elfáradó szem, szédülés, folyamatos fáradtság. Ezek azonban csak az első tünetek. Hosszú távon ugyanis a bioritmus felborulása növeli a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri panaszok esélyét, sőt, bizonyos ráktípusok kialakulásában is komoly szerepet játszik.

Az igazi gond nem is az esti mobilozgatás, hanem az, hogy közvetlen belenézünk ebbe a fényforrásba, és ahogyan a napba nem tanácsos belebámulni, valójában ebbe sem egészséges. A kék fény ellen ugyanis semmiféle természetes, évmilliók által kialakult védelme nincs a szemünknek, és amikor belenézünk, az akadálytalanul jut el a szem legérzékenyebb területére, annak hátsó, fényérzékeny részébe, a retinába.

Elsőként 2012-ben egy spanyol tanulmány hívta fel a figyelmet arra, hogy a LED-sugárzás visszafordíthatatlanul károsítja a retinát, és 2019-ben a francia egészségvédelmi hivatal is megkongatta a vészharangot. Jelenleg senki nem tudja megmondani, mennyi a napi biztonságos képernyő előtt eltöltött idő, és mi az, ami már károsítja a látást. Abban azonban minden szakember egyetért, hogy a több éven át tartó, napi többórás „kék fényezés” felgyorsítja a szem öregedését, hozzájárul a látásélesség csökkenéséhez, és olyan tartós és visszafordíthatatlan változásokat okozhat, amely növeli a makuladegeneráció kialakulásának veszélyét, ami a felnőttkori látásvesztés fő oka.

KÉKTELENÍTSÜNK!

A szemedbe jutó kék fény mennyiségének csökkentésére a legjobb megoldás az, ha minél kevesebb ideig bámulod a képernyőt – ám ez az, ami szinte teljesíthetetlen. De ezenkívül is vannak lehetőségeid, hogy csökkentsük a kockázatokat!

A legtöbb telefonnak, tabletnek van éjszakai üzemmódja, ami sokkal kevesebb kék fényt bocsát ki. Naplemente után érdemes átváltanod rá!

A sárga lencsés speciális számítógépes szemüvegek blokkolják a kék fényt – van belőle dioptriás és teljesen sima változat is.

Ha napi több órát töltesz a számítógép előtt, érdemes beszerezned egy kékfény-szűrős előlapot.

Ne vedd félvállról a munkavédelmi szabályokat: óránként öt perc szünet enyhíti a szemed feszültségét, különösen, ha ilyenkor legalább az ablakon ki tudsz nézni. A folyamatos közelre fókuszálástól ugyanis begörcsölhetnek a szemizmok, ezért látod homályosnak a környezetedet például, ha hirtelen felnézel.

Jó ötlet beszerezned műkönnyet, különösen, ha száraznak érzed a szemed, és odafigyelni a gyakoribb pislogásra, mert ez nem feltétlenül automatikus, amikor épp nagyon koncentrálsz.

Bár a lámpákból sugárzó kék fény mértéke minimális, érdemes lecserélned legalább a hálóban vörös vagy sárga színű izzókra, mert ezeknek a kékfénykisugárzása még kisebb.