Retró képválogatás: így vásároltunk a rendszerváltást megelőző évtizedekben

Borítókép: Retró képválogatás: így vásároltunk a rendszerváltást megelőző évtizedekben Forrás: Fortepan / FŐFOTÓ
A mai világban, amikor már szinte mindent pár kattintással be lehet szerezni a netes webshopok kínálatából, szinte hihetetlennek tűnik, amikor a szüleink arról mesélnek, milyen nehéz volt régen banánhoz, narancshoz vagy mandarinhoz jutni, és hogy gyerekkorukban a jeget is szigorúan a jegeskocsi hordta a jéggyárból. Később megjelentek a közértek és csemegeboltok a nagyobb városok utcáin, de egészen mást jelentett egy hétvégi nagybevásárlás, mint napjainkban. Vegyetek részt velünk egy virtuális időutazásban, és nézzétek végig, hogyan vásároltak a nagyszüleink és szüleink a rendszerváltás előtt.

Az biztos, hogy az 1900-as években sokkal kevesebb inger ért minket, így a bevásárlás is sokkal nyugodtabban és lassabban zajlott. Az emberek általában gyalog vagy esetleg biciklivel jutottak el a boltba, és mivel jóval szélesebb volt a választék, sokkal jobban megbecsülték a termékeket.

Irány a KÖZÉRT!

Ha ma azt mondjuk közért, talán kevesen tudják, hogy pontosan melyik szó rövidítése ez. A Községi Élelmiszerkereskedelmi Rt. elnevezés egy magyarországi élelmiszer-kiskereskedelmi vállalatot takar, melyet az 1940-es évek végén alapítottak. Egészen a rendszerváltásig működött, kezdetben több mint 350 budapesti és 31 vidék bolttal rendelkezett.

Tudtad, hogy a legelső önkiszolgáló KÖZÉRT üzlet 1955-ben nyílt meg Budapesten a 2. kerületben?

Tehát 1955 óta van arra lehetőségünk, hogy ne az eladótól, a pult mögül kérjük ki az élelmiszereket a boltban, hanem saját magunk szedjük őket össze a bevásárlás során. Az 1960-as években már a vállalat üzleteinek több mint a fele önkiszolgáló rendszerben működött, a privatizáció során azonban a Közért boltok magánemberek, hazai vagy külföldi üzletláncok tulajdonába kerültek.

Mit lehetett kapni a KÖZÉRT-ben?

Szinte mindent, amire egy háztartásban szükség lehet: legyen szó élelmiszerről, tisztálkodó- vagy tisztítószerekről és egyéb higiéniai termékekről.

Forrás: Fortepan / Bauer Sándor
A neon felirat az épület tetején messziről hirdette az ABC-áruházakat

Mi a helyzet az ABC-áruházakkal?

Azokat a nagyobb élelmiszerboltokat, amelyek 200 m²-nél nagyobb alapterülettel rendelkeztek és a vásárlás önkiszolgáló rendszerben működött, neveztük ABC-áruháznak. Ezek kifejezetten nagy újdonságnak számítottak a maguk idejében, hiszen sokkal nagyobb árukínálattal bírtak, és hasonlóan a mai szupermarketekhez, néhány terméket, például a húsárut leszámítva, nem a pultnál történt a kiszolgálás.

Nevét egyes források szerint onnan kapta, hogy olyan árucikkeket lehetett itt kapni, amelyek a mindennapi szükségleteket elégítik ki. Mások szerint az ABC az Alapvető Beszerzési Cikkek rövidítésből származik, de az az elmélet is kering az elnevezéssel kapcsolatban, hogy az „A” betű az általános, a „B” betű pedig a bolt szóra utal.

Miért alakultak ki az önkiszolgáló üzletek?

Az új üzletek célja az alkalmazottak számának csökkentésén túl a gyorsabb kiszolgálás elérése volt. De azt tudtad, hogy mi volt ennek a fő oka? Mivel ebben az időben egyre több nő kezdett el dolgozni, a bevásárlásra fordított időt szerették volna csökkenteni.

Az ABC-áruházakról számokban

Az első ABC-áruházat 1964-ben adták át, de az 1980-as évek végére már csaknem 1500 darab működött belőlük. 1993-ban az üzlettípusok nevét megváltoztatták, és az 1990-es évek közepétől jelentek meg azok a nagyobb élelmiszer áruházak, hiper- és szupermarketek Magyarországon, amelyek többségét már napjainkban is ismerhetjük.

Kíváncsi vagy rá, hogy pontosan hogyan festett a bevásárlás a rendszerváltás előtti évtizedekben? Ülj fel a nosztalgiavonatra és nézd végig a galériánkat!