A séta egyik legnagyobb előnye, hogy nem kerül pénzbe, mindennek tetejébe még hatékony is. Sportszakemberek szerint a gyaloglás a legtermészetesebb tevékenység és az egyetlen olyan tartós dinamikus aerob gyakorlat, amely mindenki számára elérhető. A gyalogláshoz nincs szükség speciális készségekre, sőt még sportfelszerelésre sem. Intenzitása, időtartama és gyakorisága könnyen hozzáilleszthető fittségünkhöz, aktuális fizikai és pszichés állapotunkhoz, ráadásul a gyaloglás közbeni sérülés esélye is nagyon alacsony. A séta a legideálisabb és legegyszerűbb módja, hogy az ülő életforma negatív hatásait kivédjük és annak is, hogy a testünket hozzászoktassuk a rendszeres fizikai aktivitáshoz. De nézzük csak, mit mond a tudomány, miért érdemes ezt a laza mozgásformát neked is beiktatnod a mindennapjaidba!

Meghosszabbítja az életed

Egy új tanulmány szerint a rendszeres séta segít tovább élni, ennek egyedüli feltétele, hogy hetente meglegyen legalább a két és fél óra. Az amerikai Betegségmegelőzési Központ 1999 és 2012 közötti kutatása, melyet több mint 139 ezer, főként 60 év feletti ember bevonásával végzett, kimutatta, hogy a séta jelentősen csökkenti az emberek korai halálának kockázatát. A kísérletben résztvevők kétévente számoltak be a heti edzéseikről, a kutatás végén pedig a tudósok kielemezték az adatokat, különös tekintettel arra, hogy a 13 év alatt – bármilyen okból kifolyólag – hány ember halt meg. Azt állapították meg, hogy már napi 20 perc sétának is számtalan pozitív élettani hatása van, de minél többet sétálunk, annál magasabb lesz a várható egészségügyi előnyök száma. A mérések és a kielemzett adatok szerint a csoport tagjai, akik rendszeresen tovább gyalogoltak az előirányozott 20 percnél, átlagosan 20%-kal csökkentették a túl korai halál rizikóját. A kutatók az eredmények alapján megállapították, hogy a rendszeres és következetes fizikai aktivitás az egyik legjobb eszköz, ha hosszú és egészséges életet szeretnénk élni.

Sétával kordában tarthatod a kilóidat

A biofizika törvénye, hogy minden, az alapvető tevékenységünkön felüli fizikai tevékenység végzéséhez energiára van szükségünk, így bármilyen tempójú és mennyiségű séta plusz energiafelhasználást jelent. Ebből adódik, hogy a rendszeres séta alkalmas az egészséges testsúly fenntartására, ráadásul van még egy előnyös tulajdonsága, mégpedig az, hogy fokozza az anyagcserét. Azt is megfigyelheted, hogy legalább15 perc séta után nem kívánod annyira az édességet. A kutatók szerint ez azért van, mert a mozgás fokozza az inzulin/glükóz arányának dinamikáját, javítja a glükóztoleranciát, ezáltal megelőzhető a vércukorszint-ingadozás, ami a falási rohamokat kiváltaná.

Tudtad? Másfél kilométerenként akár 100 kalóriának is búcsút mondhatsz. Tehát anélkül, hogy bármit is változtatnál az étrendedben, ha sétálsz napi 3 km-t, fél kiló mínuszra számíthatsz minden harmadik héten. Ha pedig naponta egy órát sétálsz, az 29%-kal csökkenti az elhízásra és a diabéteszre való esélyeidet!

Jobb lesz az emésztésed

A séta felgyorsítja a testedben a vér- és oxigénszállítást, ezáltal az egész szervezet hatékonyabban tud működni. Azoknak, akiknek gyakran vannak emésztési panaszai, különösen ajánlott a rendszeres napi séták beiktatása, mert nagyon sokat javíthatnak az emésztésen. A séta megmozgatja a hasizmokat, ezáltal élénkíti a bélmozgást, ezért akár kiadósabb étkezések után is érdemes járni egyet, mert könnyebben megemésztjük az ételt, és kevésbé fogunk felpuffadni.

Megelőzheted a csontritkulást

A gyorsabb tempójú gyaloglás, amely dinamikus aerob gyakorlatnak számít, fokozza a vázizomzat aktivitásában szerepet játszó enzimek aktivitását, így például a nagy sűrűségű lipoproteinek (HDL) metabolizmusát, és mivel a séta „saját testsúllyal végzett” sporttevékenység is egyben, így minden életkorban hozzájárul az egészséges csonttömeg és ezen keresztül a csontok szilárdságának növeléséhez.

Javítja az állóképességed

A legalább fél órán át végzett és a megszokottnál gyorsabb tempójú gyaloglás a kornak megfelelő maximális pulzusszám 70%-át meghaladó „edzési zónába” fejleszti és fenntartja a fizikai erőnlétet, ezáltal növeli a szív- és érrendszer kapacitását és az általános állóképességet. A lábak, a végtagok és az alsó törzs izmai megerősödnek, melynek következtében megmarad a fő ízületek rugalmassága, javul a testtartás. Ráadásul a sétától nemcsak fittebb leszel, de tónusosabb lesz a feneked, a combod, a csípőd és a hasad is, mivel a teljes testedet átmozgatja.

Javítja a hangulatod, az alvásminőséged és kiváló stresszűző

Séta közben a vérkeringésed felpezsdül, a véroxigén-szinted javul, a testedet elárasztják a boldogsághormonok: a szerotonin, az endorfin és a dopamin. Ettől nemcsak jobb lesz a kedved, de elmúlik a szorongásod és csökken a feszültség is benned. Kutatások szerint napi 20 perc könnyed sétával még az alvásod minőségén is sokat lendíthetsz, könnyebben el tudsz elaludni, nyugodtabb lesz az álmod, reggel pedig kipihentebben ébredsz.

Produktívabb leszel

Bizonyított tény, hogy a sétálás nemcsak a fizikumunknak, hanem az agyunknak is jót tesz! A lépéseink számával ugyanis javul az agy vér- és oxigénellátása, ezáltal a memóriánk és a többi kognitív képességünk is jobb lesz. Ha úgy érzed, hogy a munkahelyeden összecsapnak a fejed felett a hullámok, iktass be egy 20 perces sétát az ebédszünetben. Nemcsak a délutáni álmosságot szünteti meg és növeli a munka hatékonyságát, de sokkal jobban fogsz tudni koncentrálni is! „A séta mentális egészséget támogató hatását azzal fokozhatjuk, ha megfigyelünk a minket körülvevő környezetben hallható hangokat, vagy a testünk mozgását, azt, ahogy a lábunk folyamatosan érintkezik a talajjal” – magyarázta dr. Myra Altman, a Modern Health pszichológusa és a klinikai ellátásért felelős alelnöke.

Betegségmegelőzésben verhetetlen

A New England Journal of Medicine szaklapban jelent meg az a tanulmány, amely szerint ha valaki hetente ötször legalább napi fél órát sétál, annál 30 százalékkal ritkábban alakulnak ki szív- és érrendszeri betegségek, illetve keringési rendellenességek. Ma már számtalan kutatás és tanulmány is alátámasztja, hogy a gyaloglás jelentős szerepet játszik többek között a szívinfarktus megelőzésében, a teljes halálozási arány csökkentésében, a cukorbetegség, a depresszió, egyes rosszindulatú daganatok, a magas vérnyomás, a mozgásszervi megbetegedések kezelésében, valamint a szívinfarktus utáni rehabilitációban és a krónikus légúti betegségekben egyaránt.

Forrás 1; Forrás 2; Forrás 3; Forrás 4.