Anyós, aki nem gonosz, csak rosszul szeret: hogyan húzzuk meg a határainkat, hogy ne legyen bántó?

Borítókép: Anyós, aki nem gonosz, csak rosszul szeret: hogyan húzzuk meg a határainkat, hogy ne legyen bántó? Forrás: Pexels (Andrea Piacquadio)
Az anyóssal való kommunikáció nem mindig könnyű: az eltérő értékrendek, prioritások, szokások és a különböző szeretetnyelv feszültséget okozhatnak a családban. Hogyan lehet határt húzni úgy, hogy közben egészséges és harmonikus maradjon a kapcsolatunk az anyóssal? Elmondjuk!

Még a legnagyobb jóindulat mellett is adódhatnak olyan élethelyzetek, amikkel kapcsolatban azt érezzük, hogy átlépték a határainkat. Adunk néhány tippet ahhoz, hogy hogyan tudod kommunikálni az énhatáraidat határozottan, de kedvesen.

Ismerd meg az anyósodat!

Mint bármelyik emberi kapcsolatban, az anyósod esetében is kihagyhatatlan lépés egymás megismerése. Ha eddig erre nem fektettél különösebben nagy hangsúlyt, érdemes pótolnod – a saját érdekedben is. Beszélgess vele, ismerd meg az élettörténetét, a világról alkotott képét, hallgasd meg, milyen tapasztalatai vannak a pároddal kapcsolatban. Minél többet tudsz róla, annál inkább megértheted a működését. Figyeld meg, miként mesél a gyerekéről, és megkérdezheted azt is, hogy milyen a számára ideális meny. Ez utóbbi azonban nem azt jelenti, hogy a végletekig idomulnod kell az elképzeléseihez: a kérdést azért is jó feltenni, mert a válaszból sok mindent megtudhatsz a személyiségéről.

Forrás: pexels (Elina Fairytale)

Kommunikálj nyíltan és őszintén!

Ha valami zavar vagy bánt az anyósod viselkedésével kapcsolatban, ne forrongj, ne dédelgesd magadban a sértettségedet, inkább mondd ki. Persze, az már nem mindegy, hogy mikor és milyen módon! Igyekezz nyílt és őszinte lenni, vedd figyelembe az ő érzéseit és helyzetét is, és mindig kommunikálj asszertívan! Azaz a saját megélésedről, a saját érzéseidről beszélj, és ne vádaskodj, mert a nyílt támadásra senki sem reagál kedvesen – akkor sem, ha történetesen igazad van.

Ismerd meg a saját határaidat!

A határszabás minden egészséges emberi kapcsolatban kétoldalú, azaz neked pont olyan jogod van hozzá, mint az anyósodnak. Fontos, hogy tisztázd: mindez nem azt jelenti, hogy elutasítod, hanem azt, hogy figyelembe veszed a saját szükségleteidet, igényedet is. Saját magad előtt is tedd tisztába azt, hogy meddig komfortos a vele való kommunikáció, együttlét, és mi az a pont, ahol kiteszed a stop táblát – ha tisztán látod a határaidat, könnyebb lesz őket kommunikálni is.

Légy magabiztos és következetes!

Tudjuk, egy heves vita, vagy egy olyan beszólás után, ami mélyre ment, nehéz higgadtnak maradni, mégis te jársz jól hosszú távon, ha igyekszel megőrizni a hidegvéredet. Határt szabni nem feltétlen csak hangos szóval és vehemens gesztikulációk közepette lehet, sőt: aki igazán magabiztos, az halkan is bele tud állni a nemet mondásba. A határszabás során légy kedves, de nagyon határozott, aztán tartsd is magadat ahhoz, amit mondtál, azaz ne felejts el következetes lenni akkor sem, ha éppen nehéz.

Kikérheted a véleményét, de ne hagyatkozz rá feltétel nélkül!

Az anyós-meny kapcsolatban is ugyanúgy lehet egymástól tanulni, mint egy baráti, kollegiális vagy bármilyen más típusú kapcsolatban. Ne utasítsd el élből az anyósodat, inkább kérd ki néha a véleményét, de arra ügyelj, hogy közben ne veszítsd el a saját autoritásodat! Azaz könnyen lehet, hogy ő ad olyan tanácsot, ami megoldásként szolgálhat, de még véletlen se kommunikáld azt, hogy biztosan az fog történni, amit ő mond. Ne feledd, nem utasítást kérsz, csak tanácsot, amit vagy megfogadsz vagy nem. A tanácsot köszönd meg, és bátran mondd azt, hogy megfontolod, átgondolod.