2022. január 28-a óta látható a Karinthy Színház és a Budapest Playhouse közös produkciója, a FAT PIG – Kövér Disznó c. darab, a főszerepben Balázs Andival, és a Budapest Playhouse egyik alapítójával, Réti Barnabással, aki egyébként a színdarabot fordította. A Budapest Playhouse másik alapítója Iványi Árpád, aki a színésszel közösen azt a célt tűzte ki maga elé, hogy erőt adó, inspiráló történeteket hívnak életre. Így került a palettára a Fat Pig, ami 2004-ben az Off-Broadway-n került először bemutatásra, és még abban az évben Olivier-díjra jelölték a darabot a Legjobb Vígjáték kategóriában. A színésznő személyes küldetése és élete egybevág a Budapest Playhouse missziójával, így Balázs Andinál nem is eshetett volna jobb választás Helen szerepére. Színházról, a darabról, érzékenyítésről, és még sok minden másról is beszélgettünk.

– A személyiséged a darab sikerének az egyik legnagyobb kulcsa. Amikor megkerestek az ötletgazdák a Fat Big ötletével, egyből érezted, hogy tudsz azonosulni a szereppel?

– Az egyik legnagyobb vesszőparipám az önelfogadás, és maximálisan hiszek abban, hogy a boldogsághoz vezető út első és legfontosabb állomása saját magunk megszeretése. Amikor a Budapest Playhouse előállt az ötlettel, boldogan vágtam bele, mert tudtam, hogy ez is egy újabb csatorna lesz, amin keresztül közvetíteni tudom az üzenetemet. Boldoggá tesz, hogy a részese lehetek a darabnak, és a visszajelzések is azt mutatják, hogy nagyon sok embernek segíthetünk egy lelkileg mélyebb téma feldolgozásában. Tudom, nem egyszerű, hiszen én ezzel a testtel vagyok a színpadon, szerepelek a televízióban, újságban, bárhol. Kapom is a bántásokat a mai napig, de már nem tud rám hatással lenni semmi, és ez a legfontosabb.

– Megütötte a fülemet, hogy téged bántanak?

– Hogyne! Ahogy a gyerekeknél is megszokott, hogy nem kímélik azt, aki különbözik, úgy a felnőtteknél sincs ez másként. Teljesen mindegy, hogy kicsi, vékony, szemüveges vagy molett, az emberek egyből ítélkeznek. Abba nehezebb belekötni, hogy milyen háziasszony vagyok, mivel nem élnek velem, így marad a külső. Sajnos a mostani időkre általánosan jellemző, hogy egymást bántják az emberek, én is rémes üzeneteket kapok a közösségi oldalamon férfiaktól, nőktől, gyerekektől, munkaközösségektől, bárhonnan.

– Ez annyira elkeserítő, de olyan tárgyilagosan beszélsz róla, mint aki magára sem veszi.

– Nézd, akinek nem vagyok szimpatikus, az első, hogy az alapján ítél, ahogy kinézek. Mint az oviban, először azt bántják, aki szemüveges.

– Úgy fogalmaztál, hogy missziódként tekintesz az önelfogadásra. Véleményed szerint mikor lehet ezt elkezdeni megtanulni?

– A legelső pillanattól, mert senki nem úgy születik, hogy csúfolja a másikat, hanem valahogy mi, felnőttek tesszük ki ennek a gyerekeket. Ahogy növünk, úgy változunk. Már a nagyon kicsi korosztály is fogékony a témára, ezt tapasztalom is, hiszen jómagam hetedik éve oktatok egy iskolában, ahol a gyerekeknek önelfogadásról és önismeretről tartok órákat. Kifejezetten azzal foglalkozunk, hogy az egymás közti kommunikációba miként lehet elrejteni, szépen, érzékenyen elmondani, amit gondolunk, nem pedig úgy, hogy bántsuk a másikat. Ugyanis soha nem lehet tudni, mi áll a háttérben, akár a külsőt, vagy egy viselkedési problémát illetően. Informálódni kell, de nem túl direkt módon, és ezt nagyon érdekes történetekkel, jó mesékkel, életszerű példákkal felvázolva már egész fiatalon megértik a gyerekek. Nagyon büszke vagyok rá, hogy a szavazataik alapján az egyik tanévben elnyertem az „Év tanára" címet.

– A Fat Pig női főszereplője, Helen rendkívül pikáns humorral próbálja kompenzálni a külsejét. Mi a véleményed, a humor jó eszköz az ellensúlyozásra?

– Teljes mértékben, ez már nagyon sok esetben bebizonyosodott az én életemben is, elsősorban a kamaszkoromban, amikor az első szárnypróbálgatások voltak a másik nem felé. Eleinte soha nem rám esett a választás, mert a szemnek nem voltam olyan kedves, majd ahogy szóba elegyedtünk, és a fiúk meghallották a belőlem áradó személyiséget, azzal sokszor lehengereltem őket. Sokszor vallottak nekem így szerelmet. Számomra bizonyított tény, hogy ha az ember szereti önmagát, akkor az kifele sugárzik. Ne érts félre, én is tudok például nagyon haragudni vagy épp nevetni magamon. Balázs Andi Balázs Andival van a legnagyobb harcban.

– Szerinted nehezebb az életben egy teltebb nőnek érvényesülnie?

– Attól is függ, milyen munkát választ az ember. Van, ahol egyáltalán nem számít az alkat, de a lényeg, hogy nem szabad másra vágyni. Mondok egy példát: soha nem akartam kifutókon modellkedni, de a színészetben sem vágyom soha irreális dolgokra. Így lehetek csak boldog, hogy nincs bennem semmilyen féltékenység, hogy miért nem játszhatom el mondjuk Júliát. Szerintem nagyon fontos, hogy az embernek normális elvárásokat támasszon magával szemben.

– Mint a Fat Pigben Helen?

– Pontosan, de az ő karakterében épp ez a lényeg. Lehetne akár lapos fenekű, vékony, szeplős, épp ugyanúgy megsajnálná a közönség, amiért nem vállalja fel az egyébként baromi jóképű, izmos, sikeres üzletember.

– Egy teltebb nőnek nehezebb ismerkedni, mint egy hasonló testalkatú férfinak?

– Szerintem ebben a mai rohanó világban, az állandó kapkodásban nincs különbség. Mindenkinek egyformán nehéz, ítéleteket mondunk, jobbra húzunk, balra húzunk. Hallottam olyan ismerkedős oldalról, ahol külön létrehoztak egy csoportot 150 cm alatti nők számára. Engem valahogy mindig megtaláltak a menő srácok, 180 cm magas, kékszemű, focicsapat kapitány, és mégsem kellett senkinek. Világ életemben az okos, érdekes, pimasz, fanyar humorú férfiakat szerettem, Gábor személyében pedig meg is találtam. Amikor mi először találkoztunk 21 és fél éve, még nem volt Instagram, nem tudtunk előre semmit a másikról, hanem kérdezni kellett, mesélni, szó szerint ismerkedni. A közösségi média hatására ez is sokat változott.

– Említetted is, hogy a közösségi médiában sok visszajelzést kapsz. A Fat Pig kapcsán mik a legjellemzőbbek?

– Végtelenül szerencsés vagyok, hogy az emberek mernek velem kommunikálni. Elég erősen jelen vagyok a közösségi oldalakon, hiszen én magam kezelem a saját oldalaimat, ami azért nem jellemző. Én vagyok a Balázs Andrea, nekem lehet írni, így bátran fel is merik venni velem a kapcsolatot. Volt, aki várt a színház mögött, csak azért, hogy megöleljen. Elmesélte, hogy két éve nem merte felvenni azt a fürdőruhát, amit szeretett volna, de holnap kimegy benne a strandra. Volt, aki elmondta milyen kapcsolatban élt évekig, és most nyitotta fel a szemét a darab, de olyan is van, akit ostoroz a Fat Pig, mert szorong és rossz érzéseket vált ki belőle. Van egy legkedvesebb történetem is: úgy egy éve jött oda hozzám egy 16 év körüli, roma származású kislány, vakítóan gyönyörű kék szemekkel, és elmesélte, hogy mennyien bántják a suliban a származása és a molett alkata miatt, ezért csak feketében jár. Megöleltem, és megkértem, pénteken vegyen fel egy piros pulcsit, húzza ki magát, és ha sírhatnékja támad, bújjon el a mosdóba, de ne lássa senki a könnyeit. Egy héttel később írt az Instagramon, hogy képzeljem, megcsinálta. Pirosat húzott, és megszólította az a fiú, akiért rajongott. Elkezdtek randizni. Leírta, hogy éveket elvesztegetett az életéből arra, hogy olyan akart lenni, amilyen nem lehet, és most megváltozott az élete. Annyira boldoggá tesznek az ilyen történetek.

– Épp ez a színház lényege, nem? Hogy megmozdítson az emberekben valamit. A közönség reakcióját mennyire érzékelitek előadás közben?

– Annyira, hogy az egyik legutóbbi előadásunk után mindannyian ott álltunk a színpadon meghatódva. Az első sorban ült egy teltebb hölgy, a párja végig fogta a kezét, majd a végén, félhangosan oda súgta a fülébe, hogy „látod, mennyire gyönyörű vagy". Meghallottam, megkönnyeztem, meglátta, és másnap tőle is kaptam egy levelet, hogy most érezte először azt, hogy nem kell magát másnak éreznie, mint ami, és egyébként mennyi féle hormonbetegsége van, de a párja imádja őt így, ahogy van. Annyira át tudtam érezni, amit leírt. Az ember tudja magáról milyen, én harmincöt éve élek egy kövér testben. Tudom, hogy a hátam mögött miket mondanak, de soha nem hallom.

– Ehhez azért el kell hagyni a komfortzónát, nem?

– Ilyenkor jön Helennek jól Balázs Andi, akivel összefognak és szembe mennek a világgal. Minden este, amikor ezt játszom, végre megmutathatom azt, hogy így is lehet. A kedvenc jelenetem, amikor a darab másik női főszereplője, Tóth Szilvia Lillának, aki zseniálisan játssza az ellenpólust, azt üvölti Tom, hogy „Te nem látod, hogy ő nem is kövér", mire mondja a nő, hogy „de kövér, mint egy disznó, nézz már rá, undorító ránézni", és erre Tom azt feleli: „De szeretem őt, mert nem olyan, min te, cseppet sem olyan mint te, szeretem, szeretem, amikor vele vagyok!" Ilyenkor mindig tapintani lehet a feszültséget a nézőtéren, és érezni, ahogy feloldódik a közönség és ezt a jelentet mindig meg is tapsolják. Felszabadító érzés. A Karinthy Színház 240 fős közönségéből, ha csak 10 úgy megy haza, hogy oké, vettem egy nagy levegőt, akkor már megérte.

– Hiszel abban, hogy létezik szerelem első látásra?

– Hiszek benne, nagyon hiszek, ha az ember megfelelően nyitott erre. A legfontosabb, hogy szeresd saját magad!

Galériánkban láthatsz 7 híres nőt, aki bizonyította, hogy minden test bikinitest!