Kötényhas, avagy a stresszhas kialakulásának okai: nem csak magnéziummal kezelhető

2023. Július 29.

Forrás: Pexels/ Andres Ayrton

A has mélyebb rétegeiben felhalmozódó zsír nemcsak esztétikailag zavaró, de komoly egészségügyi veszélyei is vannak. Nincs mentség, foglalkozni kell a problémával – ehhez próbálunk most iránymutatást adni.

Ez a cikk az Éva Magazin korábbi lapszámában jelent meg először „Számolj le a stresszhassal" címmel. Tudtad, hogy korábbi lapszámainkat újra megvásárolhatod? Kattints ide!

Érdekességképp: kutatók véleménye szerint a derék-csípő méretarány – vagyis a derék körfogata osztva a csípő szélességével – pontosabb képet mutat az elhízás mértékéről, mint önmagában a testtömegindex vagy a testzsírszázalék. Álló helyzetben, laza hassal kell a derékkörfogatot megmérni ott, ahol a legkarcsúbb, a csípő körfogatát pedig a legszélesebb ponton. A mérésed eredményének pedig sokkal nagyobb jelentősége van, mint amit a súlyodról vagy az alakodról gondolsz. Az Egészségügyi Világszervezet szerint az egészséges derék-csípő méretarány férfiaknál <0,9, nőknél pedig <0,85.

MI OKOZZA AZ ELHÍZÁST?

Hasi elhízáson általában a hasfal alatti, hasi szerveket (zsigereket) borító, úgynevezett viszcerális zsírréteg megnövekedését értjük. A zsigeri zsír növekedésében minden olyan faktor szerepet játszhat, ami más típusú elhízás esetén is, például a finomított szénhidrátok túlzott fogyasztása. Vannak azonban olyan tényezők, amelyek kifejezetten a hasi elhízás mértékét növelhetik. A Yale Egyetemen végzett kutatás szerint a zsigeri zsír növekedéséért elsősorban a kortizol nevű stresszhormon krónikusan magas szintje a felelős. Azaz a folyamatosan fennálló stressz.

Forrás: Pexels/ Andres Ayrton

Léteznek olyan tényezők, melyek kifejezetten a hasi elhízás mértékét növelhetik.

DE MI IS VALÓJÁBAN A STRESSZ? MI TÖRTÉNIK ILYENKOR?

Bár a stressz leggyakrabban negatív kontextusban jelenik meg, a stresszreakció, vagyis a félelemre adott válaszunk evolúciósan beépített védelmi rendszer, amely kulcsszerepet játszott az emberi faj túlélésében. Selye János, a magyar–osztrák származású kanadai endokrinológus figyelte meg, és írta le elsőként ezt a rendszert, amivel a test az érzékelt stresszre válaszol. Tanulmányaiban azt is kifejtette, hogy minden stresszhelyzet kitörölhetetlen nyomot hagy a szervezetben. A stresszreakció lényege, hogy felkészíti a testet a menekülésre vagy a harcra. Testszerte aktiválja mindazokat a folyamatokat, amelyek a közvetlen túléléshez nélkülözhetetlenek, ugyanakkor lassítja vagy gátolja azokat, amelyek viszont nem. Megemeli például a vércukorszintet, ami közvetlen energiaforrást jelent az izmoknak a meneküléshez vagy a harchoz, ellenben gátolja például az emésztést, a regenerációt és a pihenést. A mai modern világban szinte folyamatosan találkozunk mentális, emocionális és fizikai stresszfaktorokkal. Ezek regisztrálódnak az agyban, az agy pedig a stresszhormonjaink segítségével jelzéseket küld a testnek arról, hogy hogyan reagáljon. Testünk a beépített stresszreakció révén sajnos ugyanúgy reagál arra, hogy lekéstünk egy találkozót, mint amikor őseinknek ragadozó elől kellett menekülniük. A harcra vagy menekülésre felkészült test azonban a modern világ kontextusában – mondjuk egy autóban vagy a villamoson ülve – már nem igazán hasznos vagy segítő. Fizikai megterhelés hiányában a megemelkedett vércukornak nincs hova „mennie”, így mind zsír formájában rakódik le.

A has azért tökéletes hely a zsír raktározására, mert közel van a májhoz, ahol szükség esetén gyorsan újra energiává alakítható a tartalék. A hason lévő zsír tehát egyfajta védelmet jelent egy következő, energiát igénylő stresszhelyzetre. Innen nézve a test valójában csak segíteni akar egy kényelmesen hozzáférhető energiaforrás létrehozásával. Ez a „segítő szándék” rejlik a megnövekedett étvágy és az energiában gazdag ételek utáni sóvárgás mögött is. A Harvard Health Publishing egyik cikke szerint a stresszre adott első reakciónk az adrenalinszint-növekedés, ez pedig inkább elnyomja az étvágyat. A krónikus stresszt azonban már a kortizol hatása uralja, ami viszont növeli az étvágyat, sőt, még az ételválasztásunkba is beleszól. Ilyenkor leginkább a cukorban és a zsírban gazdag, úgynevezett komfort ételeket kívánjuk, mert ezektől szinte azonnal jobban érezzük magunkat. Azt is megfigyelték, hogy a nőkre jellemzőbb az édességek habzsolása, a férfiak inkább alkohollal vagy cigarettával vezetik le a felgyűlt feszültséget.

Forrás: Unsplash/Fuu J

A stresszreakció lényege, hogy felkészíti a testet a menekülésre vagy a harcra.

KÖVETKEZMÉNYEK, VESZÉLYEK

A megnövekedett stresszhas sajnos nemcsak tartási problémákat és ehhez kapcsolódó izomfeszültségeket, például háti fájdalmat képes okozni, hanem ennél komolyabb egészségügyi kockázatokkal is jár. Ennek oka az, hogy ez a viszcerális zsírréteg aktív, azaz a hormonrendszer mirigyeihez hasonlóan reagálhat a különböző hormonális és anyagcsereingerekre. Emelheti például a vérben a cukor és a zsír mennyiségét, amivel viszont a különböző krónikus betegségek, köztük a cukorbetegség és a szívbetegség kockázatát növeli. Az amerikai Mayo Clinic egy 2015-ben megjelent kutatása kimutatta, hogy a betegségek kialakulásában igenis számít, hogy a súly a testen hol helyezkedik el. Különösen férfiaknál figyelték meg, hogy a normál testtömegindex (BMI 18,5–24,9), de magas derék-csípő méretarány (hasi elhízás) kétszeresére növelte a halálozás kockázatát azokhoz a fér- fiakhoz képest, akik elhízottak voltak ugyan, de jellemzően nem hasi tájékon.

A krónikus stressz a biológiai öregedés folyamatát is felgyorsíthatja. Talán te is hallottál már olyanról, vagy akár ismersz is valakit, aki intenzív stressz hatására szinte a szemed láttára öregedett meg. A londoni King’s College kutatói megfigyelték, hogy a krónikus stresszben élők különösen érzékenyek a stressz okozta, felgyorsult biológiai öregedésre. És ez szintén nem csak esztétikai probléma.

Forrás: Unsplash/No Revisions

A nőkre jellemzőbb az édességek habzsolása, a férfiak inkább alkohollal vezetik le a felgyűlt feszültséget.

TÜNETEK

A krónikus, hosszú távon jelentkező stressznek sok tünete lehet, ilyenek például:

• emésztési problémák (puffadás, feszülés)

• lassabb anyagcsere, hízékonyság, hastájéki hízás

• sós és édes ételek utáni vágy

• váll- és nyaki fájdalmak

• különböző allergiák

• alacsony libidó

• alvászavarok

• mellkasi fájdalom (ezzel mindenképp orvoshoz kell fordulni, de a stresszhormonok krónikusan magas szintje okozhat szívproblémákra emlékeztető tüneteket)

• gyakori megfázások és egyéb fertőzések

• rendszertelen vérzés, esetleg a vérzés kimaradása

• koncentrációs nehézség, feledékenység

• depresszió, apátia, szorongás