A karácsony az egyik legnagyobb családi ünnep, ezért a legtöbben igyekeznek ilyenkor szeretteik társaságában összegyűlni. Akkor is, ha ehhez többszáz, vagy akár ezer kilométert kell autózni, akkor is, ha legszívesebben otthon, szűk körben pihennének, akkor is, ha az év többi 354 napján egyébként ki nem állhatják a rokonokat. Mert ez a szent karácsonyi hagyomány – vagy mégsem? A szálláshelyek év végi statisztikái azt mutatják, hogy egyre több helyen teltház van karácsonykor. És a közhiedelemmel, na meg a hollywoodi filmek sztereotípiáival ellentétben nemcsak egyedülállóak és azok utaznak el, akik utálják az ünnepi felhajtást. Facebook-csoportokban október óta látom anyukák posztjait a témában: ki hova utazott már, miért jobb hotelben karácsonyozni, kinél hogy fogadta a rokonság, hogy kihagyják a kötelező vendégségeket és hasonlók. Néhányuk vállalta, hogy elmeséli, ők miért és hogyan szoktak meglógni a karácsonyi hajtás elől.

„Több időt töltöttünk az autóban, mint meghitt ünnepléssel"

„Bár sok országhoz viszonyítva, Magyarország nem túl nagy, de valahogy a mi családunknak mégis sikerült eléggé szétszóródnia. Mi Sopronban lakunk a férjemmel és két fiúnkkal, akik 4 és 7 évesek. Anyukámék Pécsett laknak, ahogy a nagymamám is, férjem szülei Debrecenben, a testvére családja pedig Budapesten – meséli Andi. – Mivel sokan vagyunk, nem tehetjük meg, hogy egyikünknél gyűlünk össze mindannyian, ezért a karácsony évekig egy országjáró túra volt. Egy napot vagy estét vendégeskedtünk mindenhol, aztán mentünk tovább, összességében pedig több időt töltöttünk az autóban, mint meghitt ünnepléssel. Totálisan kipurcantunk, és tudtam, hogy két gyerekkel nem akarom tovább csinálni ezt, ezért mikor megszületett a kisebb, felvetettem a férjemnek, hogy inkább menjünk el egy gyerekbarát hotelbe karácsonyozni. Akkoriban úgyis szinte mindenki volt nálunk babanézőben a családból, szóval nem csinált senki ügyet abból, hogy karácsonykor lelépünk. Nagyon jól sült el, imádtam, hogy csak egyszer kellett bepakolni, utazni, nem állandó rohanásból állt az ünneplés, hanem a gyerekekkel közösen meg tudtuk élni a karácsony varázsát."

„Egy teljes hetet a konyhában töltöttem, és ebből elegem lett"

Andival ellentében Katáéknál éppen az okozta a karácsonyi kalamajkát, hogy ők látták vendégül az egész családot: „Néhány éve költöztünk kertes házba, és mivel a szüleink, testvéreink kisebb lakásban laknak, ráadásul a család létszáma folyton gyarapodott a gyerekekkel, természetes volt, hogy nálunk gyűlünk össze karácsonykor. Az első két évben nagyon élveztem a háziasszony szerepét, de miután megszületetett a harmadik gyerekünk, kezdtem kicsit besokallni. 24-én hatosban karácsonyoztunk csak, de 25-étől kezdődtek a vendégségek: a férjem anyukája a tesókkal és az ő gyerekeikkel, aztán az én szüleim és testvéreim, majd a férjem apukája, a keresztszülők, végül a külföldön élő unokatestvérek zárták a sort. Igyekeztem okosan kombinálni az ételeket, hogy ne kelljen minden nap teljesen új menüt főzni, de így is egy teljes hetet a konyhában töltöttem, és ebből elegem lett. Karácsonykor nem a főzőlapot szeretném nézni, hanem a gyerekeim boldog arcát, esetleg én is feltenni a lábam pihenni. Ételt rendelni azonban ennyi főre a mostani árakkal kész csőd, ezért most már második éve elutazunk. Ha időben foglalunk, nem is túl drága, főleg ha beleszámolom, hogy megspóroljuk a karácsonyfa árát, a feleslegesen, illedelmességből vett apró ajándékok sorát, na meg a tetemes rezsiköltségeket."

„Nekem a legnagyobb ajándék, hogy nem kell hallgatnom a sógornőm megjegyzéseit"

„A karácsony a szeretet ünnepe, de ha az ember olyan rokonokkal kénytelen együtt tölteni, akiket ki nem állhat, akkor nehezen tud a szeretetről szólni – kezdi beszámolóját Mónika. – Anyósom egy tündér, szóval tudom, hogy szerencsém van, de a férjem nővére borzasztóan nehéz személyiség. Versengő alkat, ráadásul imád piszkálódni, kritizálni és mindenben megtalálja a negatívumot. Az első gyerekeink két hét különbséggel születtek, és állandóan hallgattam, ő mit és miért csinál jobban, az ő fia miért ügyesebb, okosabb. Két utcára laknak tőlünk, szóval tényleg napi szinten ment a dolog. Próbált vele beszélni a férjem, de sosem vette a lapot. Szándékosan nem ugyanabba az óvodába írattuk a mi gyerekünket, és a sok elfoglaltság miatt mostanság kevesebbet találkozunk, de az ünnepekkor így is mindig kötelezően összegyűltünk. A karácsony is csak arról szólt, hogy előadhassa az ő sopánkodását, panaszkodását, vagy éppen csípős beszólásaival rontotta el az ünnepi hangulatot. Ezért a férjem 3 éve eldöntötte, hogy inkább utazzunk el, és azóta is így teszünk minden évben. A gyerek imádja a fürdőzést, a hotel animációs programjait, a játszóházat, a férjem élvezi, hogy nem kell befaragnia a tartóba a fát, nekem pedig a legnagyobb ajándék, hogy nem kell hallgatnom a sógornőm megjegyzéseit.“

„Nekünk minden évben garantált a fehér karácsony, mert síelni megyünk"

Persze olyan is van, hogy valaki imádja a családját, nem a vendéglátásból és a rokonlátogatásból van elege, hanem egyszerűen csak havas karácsonyra vágyik. Bár idén eddig egész sok hó esett Magyarországon, az elmúlt években nem igazán volt jellemző, hogy szenteste hó borítsa a tájakat. „Nekünk minden évben garantált a fehér karácsony, mert síelni megyünk ilyenkor. Karácsonykor igenis legyen hó, ne 10-15 fokos tavasz, mint mostanság szokott lenni itthon, az totál elszúrja az ünnepi hangulatot." – meséli Évi. „A 4 éves lányunk és 8 éves fiunk is nagyon élvezi, hogy óriási hóban karácsonyozhatnak, és persze már ők is szeretnek a pályákon siklani. A férjem szülei már sajnos nem élnek, de az én szüleim jönnek velünk, és bár ők nem síelnek, szintén odavannak az alpesi karácsonyért. Idén pedig a testvérem és az ő felesége, gyerkőceik is csatlakoznak hozzánk, szóval a teljes család együtt lesz, csak éppen nem otthon, hanem a hófödte hegyekben."

Az ünnepekre már nem tudtok meglépni, de Te is kedvet kaptál egy kis karácsonyi utazáshoz? A galériában hangulatos úti célokat mutatunk: