Az életünkbe kerülhet, ha hazudunk magunknak a vízen: Bagyó Sándor vízimentővel beszélgettünk

Borítókép: Az életünkbe kerülhet, ha hazudunk magunknak a vízen: Bagyó Sándor vízimentővel beszélgettünk Forrás: Unsplash / Ben White
Bár a nyárnak lassan vége, ha az időjárás engedi, még egy ideig nem kell lemondanunk a fürdőzésről, sőt, akár SUP-ra vagy egyéb vízi járművekre is pattanhatunk. Mielőtt azonban ezt megtesszük, nem árt tisztábban lennünk a legfontosabb szabályokkal és veszélyforrásokkal. A részletekről Bagyó Sándorral, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának elnökével beszélgettünk.

Vannak dolgok, amelyeket ideális esetben az ember már egészen kiskorában megtanul. Ide tartozik az úszás is. Azonban egyre gyakrabban hallhatunk olyan tragikus végkimenetelű esetekről, amelyeknél a fő probléma abból fakadt, hogy az emberek nincsenek tisztában a saját képességeikkel.

Bagyó Sándor 1988 óta foglalkozik vízimentéssel: alapító tagja volt az első civil vízimentő egyesületnek, és a Nemzetközi Vöröskereszt vízimentő oktatója. Csaknem 25 éve alapította meg a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatát, azaz a VMSZ-t, 2009 és 2022 között az Országos Mentőszolgálatnál is dolgozott. Mindemellett 4 gyermek büszke édesapja, és szabadidejében sem megy messzire a víztől, vitorlázik.

– Szerinted melyik a legfontosabb szabály, amelyet mindenkinek észben kellene tartania, mielőtt kimegy a nyílt vízre?

– Alapvetően egy dolog van, amely tudom, hogy sokak számára kellemetlen lehet: nem kellene hazudni önmagunknak. Az emberek hajlamosak a bajban – főleg ha vízben éri őket – túlbecsülni a tudásukat, és egész egyszerűen hazudnak saját maguknak: elhitetik magukkal azt, hogy képesek az adott feladatra. Ha nem hazudnának, akkor nem történne semmi baj. Ez furcsa megközelítésnek tűnik, de sajnos ennél egyszerűbben, ennyi év után nem lehet az alapproblémát megfogalmazni.

– Tehát a fő gond abból ered, hogy olyan emberek is bemerészkednek a mélyvízbe, akik nem tudnak megfelelően úszni?

Józan paraszti ésszel kell gondolkodni, és sajnos lesújtó számomra azt látni, hogy ez mennyire nem működik az embereknél.

A vízi baleseteknek, amelyeket az elmúlt két-három évben láttam, olyan blőd alapjai voltak, hogy szégyellem őket megemlíteni is. Számos esetben semmilyen úszástudás nem állt fent. Erre egyébként egy nagyon egyszerű hasonlatot tudok felhozni: olyan ez, mintha én felmennék egy felhőkarcoló tetejére, kitalálnám, hogy repülni szeretnék, leugranék, majd zuhanás közben bíznék abban, hogy mire leérek, megtanulok repülni. Sajnálatos módon pontosan ugyanez zajlik a magyarországi vizeken: az emberek kibérelnek egy vízibiciklit vagy SUP-ot, bemennek vele a mélyvízbe, nem tudnak úszni, de vízbe ugranak. Azt gondolják, hogy nem olyan mély a víz, megoldják majd valahogy, de sajnos egy ilyen könnyelmű feltevés – úszástudás nélkül –, végzetes lehet.

Forrás: Bagyó Sándor

– A lakossági mentőmellény szolgáltatás az idei évben is elérhető a Balaton partján. Mi a kezdeményezés fő célja?

– A vízben az egyik legfontosabb biztonsági eszköz a mentőmellény, ezért tettük őket elérhetővé a Balaton körül most már egyre több helyen, Balatonalmáditól kezdve Alsóörsön és Keszthelyen át egészen Balatonlelléig. A mentőmellény-állványoknál elsősorban a gyerekek védelmére helyeztük a hangsúlyt, mert úgy gondoljuk, hogy rajtuk keresztül tudjuk az idősebb generációt is tanítani, ezáltal könnyebben el tudunk jutni a szülőkhöz és nagyszülőkhöz. Vízi oldalról nézve is különösen fontos a mellény használata, mivel ha vízbe esik egy ember, sokkal nagyobb eséllyel tudjuk megtalálni, ha van rajta mellény.

– Mi a helyzet a SUP-okkal?

– A SUP-okon különösen fontos a leash, azaz a bokapánt használata, mellyel a SUP-hoz rögzíthetjük magunkat, így bármilyen probléma esetén életmentő lehet. Csak sajnos sokan kényelmetlenség vagy lustaság miatt nemhogy a mellényt, még a bokapántot sem használják. Ez egy rosszul beidegződött hozzáállás, pedig 2023-ban minden felszerelés elérhető a SUP-okhoz. Ha mentőmellényt nem is veszünk fel, csak a SUP orrában a háló alá kötjük, a leash már önmagában egy mentőeszközként szolgál, amely közvetetett módon kapcsolatot épít ki az ember és a SUP között: nem tudjuk elhagyni, ha leesünk, odahúzzuk magunkhoz, és vissza tudunk kapaszkodni a SUP-ra. Sajnos az is probléma, hogy a SUP-ok forgalomba hozatalánál nem kötelező a bokapánt értékesítése, pedig külföldön, például Olaszországban, egy vízibicikligyártó cég nem adhat el egy eszközt sem, ha nincs rajta mentőgyűrű. Ez egy szemléletbeli különbség, amely itthon fejlesztésre szorul: sajnos vízimentő technikai eszközöket tekintve erősen hiányos a fejlettségi szintünk.

– Ha a Balatont vesszük alapul, mire kell figyelnünk, mikor SUP-pal vagy bármilyen vízi eszközzel a vízre merészkedünk?

– A viharjelző nagyon jól működik, könnyen lehet követni, illetve vannak vízmélység korlátok, amelyekre mindig ügyelni kell. A déli part csalóka lehet, mert egy ideig sekély, aztán hirtelen mélyül. Ezek mind-mind helyi sajátosságok, de ne felejtsük el, hogy az összes magyarországi belvizünk 98 százalékban nem áttetsző. Nem olyan, mint egy medence, ha valaki elmerül benne, a környezetében élő embereknek esélye sincs, hogy megtalálják az illetőt. Erre különösen ügyelni kell gyerekek esetében. A hangsúly mindig a megelőzésen van: el kell kerülni az elmerülést, azt pedig csak úgy lehet, hogy ha nem tudunk jól úszni, akkor csak valamilyen segédeszközzel megyünk a vízbe. Ez nem szégyen, rengeteg technikai eszköz elérhető ilyen téren, a mentőmellény csak egy közülük.

Forrás: Unsplash / Holly Mandarich
Jó szórakozási és sportolási lehetőség a SUP, de ha nem vigyázunk, veszélyes is lehet.
Minden, amit a viharjelzésről tudnotok kell

Ha a viharjelző percenként 45-öt villan, elsőfokú viharjelzést jelez, tehát úszni és csónakkal vagy más vízi sporteszközzel a vizen tartózkodni csak a parttól számított 500 méteren belül szabad.

Ha a viharjelző percenként 90-szer villan fel, másodfokú viharjelzésről beszélünk. Ilyenkor tilos a fürdőzés, és csónakkal vagy más vízi sporteszközzel sem szabad a vizen lenni. Ez a szabály a vitorlás hajókat nem érinti.