Jöhetünk a közhellyel, hogy a magyar mekkora egy búvalbélelt nép, bizonyítékként pedig benyújthatjuk a Szomorú vasárnap című világhíres dalt, melynél több feldolgozása talán csak a Yesterday-nek volt. Ennél a slágernél szorosabban egy dal sem kötődik az öngyilkossághoz. A komor hangulatú, örök reménytelenséget sugárzó song – legalábbis a mítosz szerint – a század elején valóságos halálhullámot indított el, ráadásul a szerző, a siker ellenére is nyomorban és szomorúságban ragadt Seress Rezső szintén saját kezével vetett véget életének 1968. január 11-én. Kevés tragikusabb sors van, mint az övé.

Seress Spitzer Rudolf néven született kikeresztelkedett zsidó családban 1889-ben. A kottát nem ismerte (még egy Beatles-párhuzam – Lennon és McCartney sem), gyakran csak fél kézzel pötyögött a zongorán, és mindössze 156 cm magas volt. Sokáig egy vándorcirkuszban, légtornászként kereste a kenyerét, amíg egyszer le nem esett a trapézról: gyógyulása után gyors karrierkorrekcióval beiratkozott Rákosi Szidi színitanodájába, de színészként sem tudott befutni. A Műszínkör igazgatója végül zongorista tehetségére figyelt fel, fellépéseket szervezett neki, Seresst pedig hamarosan egész Budapesten ismerték. A Dohány utcai cigifüstbe burkolózott Kulacs Vendéglő sztárja lett, melankolikus szerzeményeit szerte a fővárosban hallgatták, dalolták. Csak hogy néhány ma is közismert slágerét említsük: Szeressük egymást, gyerekek; Fizetek, főúr; Hiába van palotád Budán. 1933-ban írta Szerelem az egész vonalon című operettjét, a művet azonban sosem mutatták be.

Szomorú világsiker

1935-ben a mulató sztárját megkereste egy bűnügyi riporter, Jávor László, aki azzal állt elő, hogy zenésítse meg Szomorú vasárnap című költeményét, melyet szakítás utáni depressziójában írt. A gazdasági világválság munkanélküliséggel, tönkremenésekkel, inflációval terhelt időszakában a siker bombasztikus módon ütött be: a szomorú-borongós melódia hatására váratlanul szaporodni kezdtek az öngyilkosságok, a furcsa jelenségről született egy csomó cikk, melynek következtében a dal világsikerré nőtte ki magát, s ez lett az öngyilkosság egyetemes himnusza.

Sorsa a megmenekülés ellenére is nagyon szomorú fordulatot vett: mondhatni, tipikusan közép-európai fordulatot, mellyel igazolt minden bánatot és reménytelenséget, amely a Szomorú vasárnapban felfedezhető. A siker szele elröpíthette volna akár Amerikába is, ahol igen sok pénz várt rá egy számlán befagyasztva, de anyagi lehetőségei az utazáshoz túl szűkösek voltak – meg állítólag félt a repüléstől is. Ehelyett visszatért a Kulacsba, 1958-tól pedig a nemrég újranyílt Akácfa utcai Kispipában zongorázott tovább. Közben napról napra élt, a feleségével megromlott a viszonya, a kommunisták feketelistára tették, a beatzene pedig végleg elhomályosította régi fényét, és lassan a teljes hallgatóságát elveszítette. Súlyos depresszióba zuhant, már magának sem zongorázgatott a sötét, hideg kiskocsmában, inkább bezárkózott Dob utcai lakásába, és a zenehallgatásnak élt. A fiatal Presser Gábor egy házban lakott vele, visszaemlékezése szerint Seress minden nap kettőtől hatig a Szomorú vasárnap különböző feldolgozásait hallgatta egymás után. És hogy harmadszorra se hagyjuk ki a párhuzamot a gombafejűekkel: „Hol lesznek már a Beatlesek, mikor én még mindig itt leszek…” – énekelte gyakran, bár ez a jóslata csak félig vált be.

A halála is egy tragikus, groteszk közép-európai fintor

78 éves korban kiugrott a lakása ablakán, de túlélte a zuhanást, akárcsak egykor fiatal légtornászként. Bekerült a MÁV-kórházba, a távozás szándékát azonban nem adta fel, és önmagát fojtotta meg a gipszét tartó dróttal. Így ölte meg a rettenetes 20. század a zeneszerzőt, nyomorban és magányosan, miközben a Szomorú vasárnapot – vagy ahogy Nyugaton ismerik, a Gloomy Sunday-t – Ray Charles, Louis Armstrong, Bing Crosby, Billie Holiday, Ricky Nelson, Frank Sinatra, a Portishead, a Genesis, a Christian Death, Serge Gainsborough, Sinéad O’Connor, Marianne Faithfull, Björk, Marc Almond vagy Mahalia Jackson adták elő – a jazztől a rockon át a gótikus metálig mindenki, minden stílusban.

Galériánkban olyan hírességekről olvashatsz, akik önkezükkel vetettek véget életünknek. Ha téged is marcangol a depresszió, ne maradj magadra, mindenképp kérj segítséget!