A Covid-19 mellett eltörpül az előző két járvány halálozási arányban és kivált fertőzőképességben. A spanyolnátha óta nem volt ilyen globális léptékben terjedő vírus a Földön, ezért a megelőzésre alkalmas vakcina előállítása mindennél sürgetőbb kérdés. Ékes példa a koronavírust erősen megszenvedő angolok teljes erőbedobása: Matt Hancock egészségügyi miniszter ígérete szerint “mindent latba vetnek” azért, hogy minél előbb legyen működőképes ellenszer. 20 millió fonttal támogatják a január óta gőzerővel dolgozó oxfordi kutatók projektjét, és további 22 és fél milliót áldoznak az Imperial College London klinikai vizsgálataira. Az EU kezdeményezésére a fejlett országok vezetői egy május elején tartott videókonferencián döntöttek arról, hogy 8 milliárd dollárt dobnak össze a vakcina kifejlesztésére. És ebben még nincs benne az Egyesült Államok, akik saját erőforrásból akarják megoldani a problémát.

A kilátások tehát biztatóak, de még inkább felvetik a kérdést: miért nem sikerült két évtized alatt kifejleszteni a koronavírus elleni vakcinát?

Egy 2014-ben megjelent orvosi tanulmány egyrészt komolyan sürgeti a két korábbi járvány kapcsán a vakcina kifejlesztését, másrészt azt bizonyítja, hogy már akkor kellő információval rendelkeztünk a koronavírusról a sikeres ellenanyag előállításához. Hatvannál is több kutatási projekt jutott el mostanra a klinikai tesztelés előtti fázisba világszerte. Akkor hát mi a gond?

Az érdeklődés lanyhulása a legnagyobb probléma. Amint sikerült úrrá lenni az aktuális járványon, a SARS és a MERS már nem volt többé szenzáció, gyorsan lekerült a napirendről és feledésbe merült. Apadoztak a kezdetben bőkező kutatási alapok, a nagypolitika látóteréből radar alá csúszott a kérdés. A 2013-ban Afrikában jelenkező Ebola is elterelte a figyelmet a koronavírusról, hiába kardoskodtak a tudósok azért, hogy végigvigyék az elkezdett kutatásokat és piacra kerülhessen a hatásos vakcina. Pedig az idézett tanulmány már akkor felhívta a figyelmet arra, hogy megelőző ellenszer híján a légutakat támadó koronavírus “az egész emberiségen végigsöprő világjárvánnyá fajulhat, amelyben rengeteg ember életét vesztheti.”

A több tucatnyi kutatás és tesztelés előtt álló vakcina nem a COVID-19 nyomán jött létre világmegváltó gyorsasággal, hanem a korábbi két koronavírus-járvány óta dolgoznak rajta a kutatók.

Ezek a projektek a 2014-ben elejtett tudományos fonalat veszik fel újra és kilincselnek finanszírozásért a járvány kavarta újdonsült figyelem és félelem farvizén. A kaliforniai Scripps Institute kutatócsoportja például egy 2003-ban SARS-ból kigyógyult beteg véréből izolált ellenanyagból fejlesztette ki a vakcinát, ami jó eséllyel a Covid-19 ellen is hatásos lehet. A kutatás tulajdonképpen az antitestek aprólékos feltérképezését jelenti: olyan régiókat keresnek a felületén, amelyek a fertőző vírus antigénjeihez kötődnek, és a vakcinával a szervezetbe juttatva védekező immunkreakciót váltanak ki a betolakodó kórokozókkal szemben.

Egyszerűnek tűnik, mégis roppant bonyolult és kényes vállalkozás a vakcina kifejlesztése és gyártása.

Egyrészt nagyon drága és hosszadalmas akár a klinikai teszt fázisáig eljutni, és ha az sikeres, engedélyezni egy biztonságos és hatékony vakcinát. A kutatólabor és a klinikai teszt között évek telnek el. Egyáltalán nincs garancia arra, hogy a tesztek beváltják a vakcinához fűzött reményeket. Másrészt az egész olyan, mint az oktatás és a munkaerőpiac viszonya: a múlt tapasztalatai alapján próbáljuk megjósolni a jövőt. Senki nem tudja előre, hogy melyik vírus milyen változata talál majd jó táptalajra és szaporodik el járványszerűen az emberek körében, és hol.

A vakcina tehát vékony jég a gyógyszeripari cégek számára, rengeteg buktatóval és komoly pénzügyi kockázattal. Arról nem is beszélve, hogy a termék maga egy rossz üzleti modellen alapul. Ha ugyanis beválik, elég egyszer használni és védettséget ad, nincs rá többé szükség, szemben egy krónikus betegségre naponta szedett gyógyszerrel, ami éveken át biztos bevételt és busás hasznot hoz.

A múlt hibáiból tanulva és a korábbiakhoz képest nagyságrendekkel fertőzőbb Covid-19 vírus keltette globális pánikot kihasználva most talán lesz annyi lendület és motiváció a nemzetközi közösségben, hogy nem hagyják magára a kutatókat és végre prioritás lesz a hatékony vakcina kifejlesztése. Biztató kezdet a brit kormány elszántsága és a WHO nemrégiben közzétett nyilvános közleménye, amelyben a világszervezet elkötelezi magát a koronavírus elleni vakcina nemzetközi összefogással történő kifejlesztésének koordinálására. A szándék megvan, már csak a forrásokat kell megtalálni. Úgy legyen.

A nemzeti kormányok és világszervezetek mellett a magánadományok is egyengethetik a vakcina sorsát, például a következő celebritások is hozzájárultak már: