A 2023-as fizikai Nobel-díjat egyenlő arányban megosztva kapja Pierre Agostini, Krausz Ferenc és Anne L’Huillier – jelentette be a Svéd Királyi Tudományos Akadémia főtitkára. A tudósok az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát elősegítő attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereiknek köszönhetően nyerhették el a tudósok legrangosabb díját.

Krausz Ferenc magyar fizikus 1985-ben szerzett diplomát a Műegyetem villamosmérnöki szakán, illetve ezzel párhuzamosan az ELTE-n fizikusi diplomát. Kutatómunkáját a BME Fizikai Intézetében kezdte. 1991-ben a doktori fokozatát a Bécsi Műszaki Egyetemen szerezte. Bécsben először docenskét, később pedig professzorként dolgozott. Ezt követően a németországi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatójává, és a müncheni Ludwig-Maximilians-Universität Kísérleti Fizika Tanszékének vezetőjének nevezték ki.

A Magyar Tudományos Akadémia közlése szerint Krausz Ferenc és csoportja a 2000-es évek elején úttörő kutatásokat végzett el a lézertechnológia területén. A kutatómunka eredményeként a világon az első attoszekundumos fényimpulzusokat ez a kutatócsoport állította elő. Ennek köszönhetően Krausz professzor lehetett az első ember, aki valós idejű megfigyeléseket végezhetett az elektronok mozgásáról. Az általa végzett technikát azóta is számos kutatóintézetben használják szerte a világon.