Ha mindenki vegán lenne, a földeknek csak a negyedét vennénk igénybe

go vegan,állattenyésztés,szarvasmarha-tenyésztés,fenntarthatóság,öko,környezetvédelem,veg� Forrás: pxhere.com
Vagy egész másra is lehetne fordítani ezeket a földterületeket – a mostaniak 75%-át! –, egy nemrég közzétett tanulmány szerint. Az állatok és főképp a szarvasmarhák tenyésztése, ha nem is az első számú felelős a környezetszennyezésért, de mindenképp benne van a top 5-ben.

A húsipar (és persze a tejtermékipar) több szempontból és rendkívül káros hatással van a környezetünkre – ezt eddig is tudtuk, de az Oxfordi Egyetem kutatói most olyan tanulmányt közöltek a Science-ben, a világ egyik legnagyobb presztízsű tudományos folyóiratában, ami minden eddiginél hevesebben kardoskodik amellett, hogy a Föld népességének fel kellene hagynia a húsevéssel.

Az állattenyésztés rengeteg vízfogyasztással, levegő- és vízszennyezéssel jár, valamint üvegházhatást előidéző gázkibocsátással. A kutatás vezetője, Joseph Poore, aki csapatával nagyjából 119 ország 40 ezer mezőgazdasági intézményének adatait elemezte, ezt a következtetést vonta le: „Aki mellőzi az állati eredetű termékek fogyasztását, sokkal nagyobb mértékben szolgálja a környezetünk javát, mint az, aki fenntartható körülmények közt termesztett húst és tejterméket vásárol.” Sőt, még ezt is hozzátette:

A vegán életmódra való áttérés minden bizonnyal az első helyet foglalja el azon módszerek listáján, amelyekkel csökkenthetjük az ökológiai lábnyomunkat.

A kutatás megerősíti, hogy a bolygónk mezőgazdasági célú földterületeinek 80%-át állattenyésztésre használják. Különösen a szarvasmarha-tenyésztés a felelős ezekért a kiugró számokért: 36-szor több földet tartanak fent erre a célra, mint borsótermesztésre. Ha mindenki a vegán életmódot választaná, a Föld mezőgazdasági területei 75 százalékkal csökkennének, és akkora földterület szabadulna fel, mint Ausztrália, Kína, az Európai Unió és az Egyesült Államok területei… együttvéve. Ez mérhetetlen mennyiségű üvegházgáz-kibocsátástól szabadítaná meg a bolygót. Egy ilyen fordulat azt is eredményezné, hogy kevesebb megműveletlen föld esne áldozatul a mezőgazdaságnak, márpedig ez egyike a legfontosabb tényezőknek, ami a vadon élő állatfajok kipusztulásának hátterében áll.

A fenntarthatóbbnak gondolt termelési módszerek sem sokkal környezetbarátabbak, mint a „hagyományosak”, és nagyban kiaknázzák a Föld erőforrásait, állítja Poor. „A növénytermesztést húsiparba forgatni olyan, mint szenet energiává koncertálni. Óriási energiakibocsátással jár” – mondta a The Guardiannek.

Az állattenyésztés részben felelős a Föld elsivatagosodásáért is, ami most már a bolygó felületének egyharmadát érinti.

Még néhány beszédes adat az állattenyésztésről

A megoldás a szemléletformálásban és az átláthatóságban lenne, állítja Poore: a fogyasztók legyenek tisztában vele, hogyan kerül a vacsorájuk a tányérjukra. Elvégre ők a pénztárcájukkal szavaznak, és az ő igényeik (is) diktálnak. „Ha megfelelően tájékoztatnánk a fogyasztókat, a teljes élelmiszeripart a fenntarthatóság és a felelős gondolkodás felé lehetne fordítani” – érvel Poore, aki bevallása szerint a kutatás folyamán felhagyott az állati termékek fogyasztásával. A tanulmányra reagáló szakemberek azonban inkább azt ajánlják, hogy fokozatosan vegyünk vissza a hús- és tejtermékfogyasztásból, mint hogy mindenki egyik pillanatról a másikra álljon le vele.

Inspirálódj ebből a galériából is: