Az általános statisztikák szerint a polgári légi utasszállítás torony magasan a legbiztonságosabb közlekedési mód, ennek ellenére amerikai kutatók szerint az USA lakosságának legalább 10%-a szenved aviofóbiától, az emberek mindössze 20%-a hajlandó egyáltalán repülőgépre szállni, de közülük is mintegy 10-ből 8 utas szorong, vagy fél, amint felszáll a fedélzetre.

A repülésben egyszerre összpontosul a legtöbb általános fóbia

Miért olyan ijesztő dolog a repülés? Mert egyszerre van jelen a bezártságtól, a magasságtól, és a kiszolgáltatottságtól való félelem. Sokan teljesen el is kerülik azokat az utazásokat, és úti célokat, ahová csak és kizárólag repülőgépen lehet eljutni, míg vannak, akik ugyan nagy nehezen ráveszik magukat az utazásra, vagy családi, vagy tegyük fel munkahelyi nyomás hatására, ám a legkevésbé sem élvezik a programot. Sőt, a repüléstől való félelmüket pedig akár már napokkal a tervezett út előtt igyekeznek gyógyszerekkel, esetleg alkohollal tompítani, az út közeledtével pedig olyannyira fokozottan stresszes állapotba kerülnek, hogy alvászavar is társulhat a stresszes tünetegyüttesek mellé, aminek összetett hatására egyre inkább elmegy az amúgy sem erős kedv a repüléstől. Magas beosztású pozíciókat betöltő vezetőkre pedig kifejezetten jellemző a repülési iszony, hiszen ők megszokták, hogy a kezükben van az irányítás.

Az aviofóbia legjellemzőbb tünetei

A szorongással járó félelem legjellemzőbb tünetei közé tartozik a tenyerek és a talpak izzadása, az általános verejtékezés, a hidegrázás, hányinger, összeszűkülő gyomor, hasmenés, mellkasnál szorító érzés kialakulása, nehézlégzés, szapora szívverés, légszomj, gyakori vizelési inger, szájszárazság. Ezek azok a tünetek, amik jellemzően közvetlenül néhány órával a repülés előtt kezdenek kialakulni, de előfordulhat, hogy az utazás előtti napokban már nem tud aludni a páciens, rémálmok gyötrik, amit gyakran kísér étvágytalanság is. A fáradt, fokozottan dehidratált állapotban pedig az amúgy is kimerült, legyengült szervezet még erősebben reagálhat, így a fent felsorolt tünetek hatása megsokszorozódhat. Ilyenkor szoktak sokan alkoholhoz, vagy bizonyos nyugtató hatású gyógyszerekhez nyúlni, amiket a szakértők egyértelműen nem ajánlanak.

Az alkohol és a gyógyszerek hatása

Persze, elsőre könnyű, gyors és egyszerű megoldásnak tűnhet a tünetek látszólagos tompítása, ám a szervezet egészsége szempontjából, több okból kifolyólag sem jó választás nyugtatókhoz, bódítókhoz, vagy épp egy kis üveg tömény után nyúlni. Repüléskor ugyanis a nyomáskülönbség, és a magasság okán a különféle serkentő szerek, mint a koffein, az alkohol, és a gyógyszerek hatása akár duplája, sőt a triplája is lehet. Ez matematikailag leegyszerűsítve annyit jelent, hogy egy deci tömény gyakorlatilag kettő, vagy akár három decit is jelenthet, míg egy nyugtató felér 2-3 bogyó hatásával is! Mindeközben a szervezettől elvonja a vizet, így az fokozottan dehidratált állapotba kerül, és súlyosabb esetben akár szívinfarktus vagy trombózis is kialakulhat. Tehát a félelmet és a szorongást nem italozással, és pirulákkal célszerű oldani.

Egy vezető légiutas kísérő tanácsai

Sokkal inkább fontos a mentális felkészülés, a megfelelő mennyiségű és minőségű pihenés, valamint a kiegyensúlyozott és tápanyagdús táplálkozás. A tervezett út előtti napokban már célszerű időben lefeküdni, legalább 7-8 órát aludni, kerülni az éjszakázást, és minden olyan helyzetet, ami elvonhatja a figyelmet a pihenésről. Szakértők javaslata szerint nem szabad éhgyomorra érkezni a reptérre, és nagyon fontos a szénhidrát fogyasztása, így mindig érdemes egy kis csokit vagy kekszet tartani a zsebben a reptérhez közeledve. Valamint nagyon fontos a megfelelő mennyiségű víz fogyasztása is mind az út előtti napokban, mind pedig a felszállás előtti 2-3 órában. Fejben pedig javasolt már napokkal az út előtt készülni, tréningezni akár légzőgyakorlatokkal, meditációs technikákkal, relaxációs zenékkel. Ezeket pedig az út során is lehet gyakorolni. Erős szorongás esetén érdemes egy stresszlabdát is betenni a táskába, és a karfa helyett abba kapaszkodni a fel-, és a leszállás során.

A kétnapos tréning felépítése

A félelem érzésének legnagyobb kiváltója az információhiány, az aviofóbia tréning pedig épp erre kínál megoldást.

A két nap alatt tökéletesen meg lehet ismerni, és ami még fontosabb, meg lehet érteni a repülés hátterét, technikai feltételeit, és a személyzet munkáját.

A tapasztalt szakemberek, repülőgép-kapitányok, és vezető légiutas kísérők által tartott előadások során betekintést lehet nyerni például a légiutas kísérők komolyan szabályozott kiválasztási, és felkészítési folyamataira, az elvégzett tanulmányokba, a mindennapos munkavégzésük során felmerült leggyakoribb esetekre, és a rendkívül szigorúan ellenőrzött folyamatos továbbképzéseikbe. A szimulátorban pedig lehetőség van átélni a fel- és leszállás folyamatát, ami különösen nagy élmény lehet azoknak a résztvevőknek, akik még soha nem mertek korábban repülőre szállni.

A tréning során a vezető légiutas kísérő, és a tapasztalt kapitány mellett pedig szakképzett pszichológus, életmód-terapeuta is segíti a repüléstől való szorongás csökkenését. A szakember előadása által meg lehet még jobban érteni a félelem mentális és lelki eredetű hátterét, a tünetek testi reakcióit, a legnagyobb előny pedig az, hogy az elhangzottak alapján a fókusz mindig a lehetséges megoldásokra épül. A tréning második napjának végére pedig olyan eszköztár lehet a kezünkben, ami egyszerű, könnyen megfogadható és betartható technikák választékos megoldásait kínálja, és személyre szabottan alakítható igény szerint a repüléstől való félelem csökkentésére.

Kiknek ajánlott az aviofóbia tréning?

Elsősorban természetesen azoknak, akik eddig még soha nem mertek repülőgépen utazni, vagy ha fel is szálltak rettenetes emlékeket őriznek az utazásról. Olyan is előfordult, hogy valaki a reptéri terminálon, már a biztonsági ellenőrzés után, a gépre várakozva döntött úgy, hogy mégsem száll fel a gépre, de légiutaskísérők beszámolói szerint megesett, hogy valaki már a gépen, a felszállás előtt gondolta meg magát, és szaladt ki a repülőből. A kétnapos aviofóbia tréning egyébként azoknak a rutinos utasoknak is ajánlott, akik szeretnék jobban megismerni például a repülőgépek működését, a repülés technikáját, valamint kipróbálnák, hogy milyen egy életnagyságú utasszállító repülőgép szimulátorában gyakorolni, akár olyan életszerű helyezetekre felkészülni, mint egy vészsüllyedés.

A repüléstől való félelem, akárcsak mint bármilyen fóbia, megfelelő terápiával leküzdhető, és hosszú távon sokkal kiegyensúlyozottabb, boldogabb, és szabadabb élet várhat mindenkire, aki megtapasztalhatja, hogy milyen csodás érzés is lehet a felhők felett, nyugodtan nézelődni, és felszabadultan lélegezni.