– Láttam, hogy elindult a YouTube-csatornádon a Gyermekorvos a konyhában videosorozat. Sok-sok kérdést tesztek helyére dr. Anton-Sike Bettinával. A januári hónap étkezés szempontjából arra ösztönzi az embereket, hogy az év legalább egyetlen egy hónapján, próbálják ki a vegán életmódot. Milyen előnyökkel járhat a növényi étrend egy gyermek számára?

– Első körben érdemes lenne a fogalmakat tisztázni, hogy kit nevezünk vegetáriánusnak, vegánnak és ki az, aki a TÉNÉ, vagyis a teljes értékű növényi étrendet követi. A mai világunkban az a természetes hogy valaki mindent eszik. Sok évtizeddel ezelőtt nem volt chips, nem ismertük a kólát, a fagyasztott és elősütött élelmiszereket, a gyorséttermek jelenlegi kínálatát. Most viszont itt vannak, és ezért inkább azt érdemes vizsgálni, hogy az a minden egészséges-e. Mert ha bemegyünk egy élelmiszerboltba, az ott lévő ételeknek és alapanyagoknak a nagy része feldolgozott élelmiszer. A zöldségeknek, gyümölcsöknek van egy külön rész minden szupermarketben, de az igazán nagy területet a feldolgozott ételek sora foglalja el. A tej és tejtermékek hűtőpultjai, a felvágottak polcai, a húsos pult, a kekszek, sós nasik, az instant ételek, a gyümölcslevek polcai. Mind-mind feldolgozott élelmiszerek.

Vegetáriánusok, akikről azt gondoljuk, hogy azok, akik nem esznek húst, valójában "többfélék" lehetnek. Mert aki nem eszik más húst, csak halat, ők a pesco-vegetáriánusok, vagy akik tejterméket és tojást fogyasztanak, de húst nem, ők a lakto-ovo vegetarianusok,

És akkor kik a vegánok?

A veganizmus az tulajdonképpen nem egy étkezési fogalom, tehát nem diéta, hanem egy filozófiai, etikai, erkölcsi fogalmon alapuló életforma. Az ő döntésük fő motivációja az állatok mindennemű bántásának az elkerülése. Nemcsak húst nem fogyasztanak, de tejet, tejterméket sem, mézet sem, nem hordanak állati bőrből, szőrből, tollból készült ruhákat, nem használnak állati eredetű eszközöket sem, emellett felhívják a figyelmet az etikus állattartásra és állatvédelemre.

"A vegánság nem jelent feltétlenül egészséges táplálkozást. A kóla is "vegán", meg a fagyasztott zöldségfasírt is, vannak kekszek is, amelyek nem tartalmaznak például tojást, vagy vajat, mégsem mondhatjuk, hogy aki döntően ezeket eszi, az egészségesen is eszik.

Főleg, ha nyers zöldség és gyümölcs sem kerül a szájába.

Eljutottunk a fogalmak tisztázása során a teljes értékű növényi étrendhez (TÉNÉ). A TÉNÉ szerint étkezők fókuszában teljes egészében a növényi alapanyagok felhasználása szerepel. Olyan növényeket esznek, olyan növényi alapanyagokat használnak, amelyek nagyon kevéssé feldolgozottak, az állaguk és a küllemük a legközelebb áll természeteshez.

Alapanyagai a gabonafélék, zöldségek, bab- és lencsefélék, színes gyümölcsök, olajos magvak, magvajak, amelyekből a megfelelő konyhatechnikai praktikákat alkalmazva olyan teljes értékű étrend állítható össze, amely tanulmányok szerint minden életkorban, minden élethelyzetben biztosítani tudja az emberek szükségleteit

Vannak olyan elképzelések, amelyek szerint a megfelelő étrend mellett nincs szükség vitaminpótlásra. Maximum a D- és B12-vitamint kell pótolni, de van olyan irányzat is, amely szerint, ha állatokkal élünk együtt, vagy nem mossuk meg túlzottan a zöldségeket, akkor azzal bevisszük a szükséges mennyiségű B12-vitamint. De azt szem előtt kell tartani, hogy a termőföldek sokat veszítettek az évtizedes intenziv gazdálkodás miatt a tápanyagaikból, így az ott termő növények is megsínylik ezt. Nagyon fontos tehát, hogy honnan szerezzük be az ételeink alapanyagait. Az egyre bővülő kisgazdalkodói kör, és az innen származó növényekre való igény jól látható. A tudatos vásárlói kör növekedése, a termelői piacok elterjedése, a szándék, hogy megismerjük a termelőt, akitől vásárolunk, más attitűdöt jelent, mint egy szupermarket polcáról leemelni a távoli országból érkező alapanyagot.

– Mennyire hiányzik az állati fehérje az emberi szervezetnek, ha valaki vegán? Van abban igazság, hogy a fejlődő szervezetnek, a gyerekeknek szükségük van az állati fehérjére, hogy megfelelően fejlődjenek?

– Nem kizárólagosak az állati fehérjék a fejlődés szempontjából, mert mi nem fehérjéket viszünk be a sejtjeinkbe, hanem aminosvakat, melyek a fehérje lebontásával keletkeznek és ebből építi fel a szervezet a saját fehérjéit. Az valóban igaz, hogy az állati eredetű fehérjékben valamennyi esszenciális aminosav benne van egyszerre. A növényekben is megvannak ezek, csak külön-külön. Tehát például három benne van a lencsében, öt a rizsben, ha eszünk hozzá gabonát, abban meg a többi négy, így összáll a szükséges mennyiség. Erre született is egy szó: komplettálás. Ami a tudatos táplálkozás alapja.

– Mit gondolsz arról, hogy érdemes ellenőrző vérvételre eljárni, vagy akár a gyerekeket elvinni évente, ha növényi étrenden vagyunk? Magamból indulok ki: a gyerekeim kapnak húst – az egy másik kérdés hogy megeszik, vagy sem – és van egy bizonytalanság, hogy vajon tényleg mindent megadok a gyerekeim szervezetének, ami a fejlődéshez szükséges?

– Persze, de ez mindenkire igaz, a mindenevőkre is. Három hónapos és három éves kor között alakul ki az élettani vashiány, ami normális, mert még alakulóban van ebben a korban a csontvelői vérképzés. Ezt tetőzheti ebben az időszakban betegség – – az ismétlődő vírusfertőzések, lázas betegségek – ami szintén nem kedvez a vas hasznosulásának, beépülésének. De mivel a mindenevőknél gyakrabban hiányzik a napi megfelelő mennyiségű leveles zöld, piros gyümölcs, például a cékla, sóska, brokkoli, petrezselyem, vagy az olajos magvak, így a vashiány rejtve maradhat, mert hát a gyerek mindent eszik, miért kellene miért kellene vért venni? Tehát igen, minden gyereknél ellenőrizni kellene évente a vérképet. Figyeli a tüneteket, ha gyakran beteg, akkor az gyanús. Sokkal komolyabban kellene venni az egészségügyi ellátás során is, hogy a gyerek mit eszik, milyen széklete, mert ezek árulkodó jelek lehetnek.

– Amire mindig szoktak hivatkozni azok, akik a növényi táplálkozás ellen szólalnak fel, azok a hiánybetegségek, amivel kapcsolatban korábban válaszoltál is. Miért nincs a hiánybetegségre szűrés a gyerekeknél?

– Sajnos az alapellátásban nem lehet kérni azokat a vérvételeket, amikkel ezeket a hiányokat ki lehetne deríteni. A B12-szintet meg lehetne nézni. Hogy elegendő-e a folsav, azt is meg lehet nézni vérvizsgálattal. Sőt meg kéne nézni a D-vitamin-szintet is, mert ugyan kap a gyerek D-vitamint, de kérdés, hogy abból mennyi hasznosul. Kialakulhat ásványianyag-hiány a mindenkinél, akkor is ha mindenevő, akkor is, ha nem megfelelően TÉNÉzik.. Rengeteg gyerek magnéziumhiányos. Fölébrednek éjszaka, nem tudnak aludni, stresszelnek, megnézzük a magnéziumszintjüket és kiderül, hogy a vas értéke mellett az is alacsony. Elkezdjük neki adni magnéziumot, megkapja a D-vitaminját (mert a D-vitamin hasznosulásához is kell magnézium és a K1-, K2-vitamin pótlásról is gondolkodni kellene) és javul a helyzet.

– Mennyire fontos, hogy a folsavat és a B12-vitamint pótolják az alternatív étkezők, mennyire lehet ezt megoldani pótlólag?

– Igen, nagyon fontos, pótolni kell, a gyerekeknek is, erre vannak készítmények. A folsav kapcsán érdemes megemlíteni, hogy a magyar lakosság kb. 60%-a nem tudja hasznosítani a folsavat, egy enzimműködési zavar miatt. Számukra más formában kell biztosítani.

A vérszegénységnek lehet több formája, ezek a megfelelő vérvizsgálattal elkülöníthetők.

– Hát valóban nagyon sokrétű odafigyelést igényel ez a téma...

Jól kell megválasztani és összeállítani az alapanyagokat. Növényi étrenden rosthiány sem lép fel, mert a növényekben megfelelő mennyiségben vannak. Szemben a vegyes étrenddel, ahol esélyes, hogy kevés lesz. Mert más táplálékon van elsősorban a hangsúly. A nyersen fogyasztott zöldségek-gyümölcsök, jól kiegészítik a főzött és sütött ételeink vitamin, ásványianyag és rosttartalmát. Az olajos magvak omega-3 zsírsav tartalma és az algaolaj alternatívája lesz a halolajnak. A kendermagolajat (nem CBD!), a lenmagolajat, dióolajat azért adjuk, hogy az az omega-3 zsírsavpótlás meglegyen, ami az idegrendszer fejlődéséhez nélkülözhetetlen.

– És ezeket az olajakat akár mondjuk főzelékbe keverve adhatjuk?

– Persze, hidegen sajtolt olajat használjunk, érdemes mixtúrát készíteni, mert az egyes olajoknak eléggé domináns íze lehet. Egyenlő arányban összekeverve adhatjuk egy kanállal a főzelékbe keverve, és akkor az omega-3 zsírsavat is pótoltuk.

– Megint azt mondom, amit már mondtam a legutóbbi Mesélj, Anyukám! podcastfelvételen is, hogy erről minden szülőnek tudnia kellene és milyen jó volna, ha a védőnőtől vagy a gyerekorvostól megkapná minden szülő ezt a sok-sok információt.

– Azért nem fogják megkapni, mert ahogy például az orvosi konferenciákon látom, az ebédnél a kollégák a húst keresik, tehéntejjel isszák a kávét, a zöldségek ott maradnak tálakon, a nyers salátákból éppencsak fogy valami. Ha a saláta majonézes öntettel van, az már inkább elképzelhető a többség számára. Tehát föl kell nőnie egy olyan orvosi, védőnői generációnak, aki mer másképp gondolkodni, hajlandó képezni magát és utánanézni, hogy hogyan lehet eredményesen alternatív módon táplálkozni.

Nézd meg a galériánkat is! A nagy vegán kisokos: mit mivel cserélj le, ha életmódot váltanál.