Frontérzékeny vagyok. Pontosabban időjárás-érzékeny. A humánmeteorológusok szerint ugyanis a fronthatás csak a jéghegy csúcsa, van még egy tucat időjárási paraméter, amely megbolygathatja szervezetem normális működését. A népességnek ahhoz a 78 százalékához (!) tartozom tehát, amely érzékenyen reagál bizonyos időjárási folyamatokra. Sőt, megkockáztatom, benne vagyok a 30százalékos VIP-körben is, amelynél komoly életminőség-rontó tüneteket produkál az időjárás-változás.
Csak miheztartás végett: a Magyarországon „népbetegség” szóval emlegetett magas vérnyomás a magyarok 40 százalékát érinti, az allergiás nátha pedig a lakosság 25 százalékának életét keseríti meg. Vagyis afent említett 78 százalék – finoman szólva – elképesztően magas. Mégis viszonylag kevés a témával kapcsolatos tudományos kutatás, ismeret – akezelés pedig jóval problematikusabb, mint gondolnánk.

Kapunk hideget, meleget
Hidegfront, melegfront, illetve a kettő együtt. Ja, és a tartós hőség… Padlót fogok tőlük, hetente legalább két alkalommal teszik tönkre anapomat. Egy-egy komolyabb időszakban az ágyból is alig bírok kikelni. A fejem hasogat, émelygek, sokszor hányok is, álomkóros módjára kóválygok, és az élőfába is belekötök.
Gimnazista koromban még kutyabajom nem volt. Igaz, akkoriban a kondim az élsportolóékkal vetekedett, rendesen aludtam, és anyu főzelékeiből mindig két tányérral ettem. Manapság legfeljebb a bevásárlószatyorral és a gyerekkel súlyzózom, alig eszem, és az alvásra fordított időt sikerült pár órás szendergésre csökkentenem. Nem kifejezetten kímélő üzemmód.
Ez lenne minden hiba forrása? Nem valószínű. Hiába töröm ugyanis a fejem, valahogy nem jut eszembe olyan, hogy a dédim, aki kora hajnaltól késő estig ganézta az állatokat, kapálta akertet, főzött, mosott, vizet húzott a kútból, fejfájásra vagy levertségre panaszkodott volna. Lehetséges, hogy 50–100 éve még nem voltak frontérzékenyek az emberek?

Honnan fúj a szél?
„A környezeti hatások mindig befolyással voltak szervezetünk működésére, vagyis az időjárás-érzékenység nem valamiféle modern kori civilizációs betegség – magyarázza dr.Pintér Ferenc humánmeteorológus, a Meteo Klinika igazgatója. – Hippokratész már jóval időszámításunk előtt lejegyezte, hogy bizonyos betegségek bizonyos időjárási körülmények között súlyosabbá válhatnak, vagyis időjárás-érzékeny emberek mindig is voltak és lesznek is.
Az azonban kétségtelen, hogy az elmúlt évtizedekben ugrásszerűen megnőtt azoknak a száma, akik rosszul reagálnak a változásra. Ennek egyik oka a kényelmes életmódunk.”
Dédszüleink a szó legszorosabb értelmében még a bőrükön érezték az időjárást. Kánikulában ugyanúgy dolgoztak, mint fogcsikorgató hidegben – ha esett az eső, eláztak, ha hideg volt, fáztak, a hőségben izzadtak. Szervezetük hozzászokott a szélsőséges hőingerekhez, ettől az ellenálló képességük is erősebb volt.
Ehhez képest napjainkban szinte folyamatosan 23-24 fokban csücsülünk. Kánikulában klímát kapcsolunk, a fagyban jól feltekerjük a fűtést, és már szemerkélő esőben is kocsiba vágjuk magunkat. Kényelmes, de hosszú távon megbosszulja magát, ugyanis elpuhulunk. Azon gyerekek szervezete, akik egész nap a szobában gubbasztanak és a tornaórán kívül semmit sem mozognak alevegőn, nincs terhelésnek kitéve – ők a legjobb úton haladnak afelé, hogy frontérzékennyé váljanak. Ha nem azok már most is… Sőt! Arossz hír, hogy ez a szenzitivitás az elkövetkező néhány évben valószínűleg csak fokozódni fog. A globális felmelegedés miatt egyre több a szélsőség, akörnyezeti változások olyan nagyok, hogy még az egészséges emberek se tudnak megfelelő gyorsasággal adaptálódni. Az élettani folyamatok felborulnak, ami betegségeket, halált is okozhat.
Miért pont én?
„A testünk és a környezet szerves egységet alkot – folytatja dr. Pintér Ferenc. – A levegő körülvesz minket, az abban végbemenő változások elől nem nagyon lehet elbújni. Normál körülmények között két hét alatt a legszélsőségesebb klímaviszonyokhoz is képesek vagyunk igazodni. Testünk a hormontermeléstől a vérnyomásig folyamatosan egyezteti a külvilággal az alapvető funkciókat, és ha változás áll be, próbál hozzá alkalmazkodni. Ha azonban ez a változás hirtelen jön, a test összezavarodik, a kényes egyensúly felborul, és ez tünetekkel jár. Nem mindenkinél és nem egyformával. Éppen ettől problematikus a diagnosztizálás, és nehéz általánosságban beszélni.”
Az érzékenységet nagymértékben befolyásolja az adott személy szervezetének és idegrendszerének általános állapota. Vagyis azok, akik pszichés problémákkal küzdenek, túlhajszoltak, krónikus betegségben szenvednek (vagy egyszerűen csak nagyon meg vannak fázva), jóval nehezebben tűrik a változást. Elsősorban a nők, a kisgyerekek és az idős emberek a veszélyeztetettek. Az időjárás-érzékenységben az a legkellemetlenebb, hogy mindig azt a pontunkat támadja, amelyik a leggyengébb. Ha kimerültek vagyunk és sokat idegeskedünk, akkor hasogat a fejünk, aluszékonnyá válunk, csökken a koncentrációs képességünk. Ha csontunk tört vagy izmunk szakadt, akkor az apont fáj, amely korábban megsérült. Egy erősebb front jelentősen ronthatja a pánikbetegek állapotát, szívelégtelenségben szenvedőknek pedig komoly kockázatot jelent.
„Az időjárás-változások egyik legmarkánsabb fajtája a front, amelyből Magyarország felett hetente egy-kettő halad át – tájékoztat dr. Pintér Ferenc. – Nagyon leegyszerűsítve: a meleg helyére nagy sebességgel hideg, a hideg helyére nagy sebességgel meleg levegő áramlik, és ezzel együtt borul az összes paraméter is. Mi, orvosmeteorológusok a fejünket fogjuk, ha az időjárás-jelentésben azt halljuk, hogy melegfronti hatás várható. A frontok ugyanis ritkán érintik egyformán az egész országot. Sokszor csak egy viszonylag vékony sávot tarolnak végig, így az is előfordulhat, hogy egy markáns melegfront az ország északi szegletében élőket nagyon meggyötri, ám száz kilométerrel odébb senki sem érzi a hatását. Egy szívbetegnek egyáltalán nem mindegy, hogy akkor épp az ország melyik szegletében tartózkodik.”
A nem is olyan távoli jövőben az időjárás-előrejelzés és az azt kiegészítő orvosmeteorológiai jelentés jóval részletesebb lesz a ma megszokottnál, és sokkal nagyobb befolyást fog gyakorolni a mindennapi életre. A mai humánmeteorológiai előrejelzések még rendkívül általánosak, elnagyoltak.
Néhány év múlva azonban akár sms-ben, e-mailben is kaphatunk prognózist időre, térségekre, városokra lebontva. Az adott jelentés figyelembe veheti, mely tényezők érinthetik érzékenyen az egészségünket, és hasznos tanácsokat adhat a védekezés lehetőségeire. Ehhez persze tisztában kell lennünk azzal, hogy mire reagál rosszul a szervezetünk. Egy kifejezetten időjárás-érzékenységre irányuló kivizsgálás és az azt követő diagnózis erre a kérdésre ad választ.

Kiszolgáltatottak vagyunk?
„Az időjárási tényezőket kizárni nem tudjuk, de negatív hatásaikat képesek vagyunk kompenzálni, sőt, a tüneteket enyhíteni is. Pár éven belül az egészségtudatos életmód részévé válik az időjárás-tudatosság is. Ennek egyik fontos eleme az úgynevezett meteoprofil: ehhez a komplex vizsgálati módszerhez már ma is bárki hozzáférhet – meséli Pintér doktor kolléganője, Bánhegyi Marianna meteoterapeuta. – A vizsgálat személyre szabottan feltérképezi, hogy milyen időjárási folyamatokra reagálunk, és mely érzékenységi kategóriába tartozunk. Ha mindezt tudjuk, jó előre felkészülhetünk a minket érő megpróbáltatásokra.
A meteoprofil úgy készül, hogy a páciens nagyjából két-három héten keresztül naplót vezet, s válaszol egy előre összeállított kérdéssorra. Mindennap fel kell jegyeznie, hogy milyen tünetei jelentkeztek, mely időpontban, miféle körülmények között.
Ha valakinek például visszatérő erős fejfájása van, és gyanítja, hogy valamilyen front a ludas, akkor az ő kérdőívében található feljegyzéseket összevetjük az adott nap, óra és térség időjárási paramétereivel, és nemcsak azt tudjuk megállapítani, hogy az illető melegfrontérzékeny, de képesek vagyunk finomhangolásra is – vagyis pontosítjuk, hogy mekkora hőmérséklet, páratartalom vagy nyomásváltozás kell a tünetei megjelenéséhez.”
Jó, jó, és akkor mi van? Attól, hogy pontosan tudom, mitől fáj a fejem, még nem fáj kevésbé. Mégis miért jó, ha az ember ismeri a meteoprofilját?
„Azért, mert fel tud készülni a változásra – magyarázza Bánhegyi Marianna. – Ha holnap délután nagy valószínűség szerint erős migrénem lesz, nem időzítek sorsfordító tárgyalást arra az időpontra. Sőt! Aznap nem eszem ebédre két tányér csülkös bablevest, mert ha a szervezetem azon fáradozik, hogy a nehéz ételt megeméssze, kevésbé tud a front okozta változásokra reagálni. Nem iszom előző este alkoholt, kivételesen nem megyek kondizni, de jóval több folyadékot veszek magamhoz, növelem a B2-, C- és K-vitamin bevitelét, káliumban gazdag ételt fogyasztok már előző este is.”
Ha megvan a meteoprofil, az orvos egy sor speciális tanácsot adhat az életmódra – van olyan, aki homeopátiás szereket, gyógyteákat, akupunktúrát, színterápiás kezelést javasol. Az is előfordulhat, hogy a meteoprofil készítése során fény derül a páciens valamilyen rejtett, krónikus betegségére, s ha ezt az adott szakorvos gyógyszeres kezeléssel orvosolja, elmúlik az időjárás-érzékenység is.

FOTÓ: red dot