Olyan problémáról van szó, amelyben a gyermeket körülvevő felnőtteknek óriási szerepük és persze felelősségük van. Nem lehet úgy testsúlyt rendezni, hogy pusztán diétában gondolkozva átmenetileg megváltoztatjuk az étrendet. Ezt a helyzetet csak komplexen, életmódváltással lehet hatékonyan kezelni, melyben az aktivitás növelése, az egészséges táplálkozás kialakítása elengedhetetlen a gyermek teljes családja számára. Sasvári-Szekeres Anitával, a Bethesda Gyermekkórház dietetikusával beszélgettem a gyermekkori elhízás problémájáról és ennek kezeléséről.

– Miért alakul ki túlsúly egy gyermeknél?

– Sokféle oka van ennek a jelenségnek. Például a COVID időszakában is jelentős ugrást figyeltem meg a túlsúllyal küzdő gyermekek számát illetően. Illetve véleményem szerint a gyermekekre jellemző mai tipikus életmód is előidézheti. Nagyon keveset mozognak, szinte teljesen megszűnt az, hogy délután összeverődnek és lemennek focizni a közeli parkba. Ezzel szemben rengeteg időt töltenek a képernyők előtt. De ott van az is, hogy számos gyorséttermi lánc vált elérhetővé, és a feldolgozott élelmiszerekből jóval több a választék és többet is fogyasztanak ezekből az ételekből. Az étellel való jutalmazás is megjelenik az okok között. Egyél még egy kicsit, és hadd egyen az a gyermek – ezek a mondatok csengenek vissza nem ritkán a rokoni körből. A szülők és nagyszülők büszkék a „jól” evő gyermekre és ezt ki is fejezik számukra.

– Szokták mondani túlsúllyal küzdő egyének, hogy hormonális oka van esetükben a jelenségnek. Létezik csak hormonális hátterű túlsúly vagy az életmód mindig ott van tényezőként?

– Tapasztalatom szerint ritkábbak azok az esetek, ahol eleve van hormonális probléma és ezt követően alakul ki túlsúly. Az a jellemző, hogy túletetik a gyermekeket, aminek következtében a szervezet hormonálisan reagál, például valamilyen hormon nem úgy termelődik, s elindul a lavina.

– A szülőknél látott minta gondolom nagyon fontos. Nem ritkán látható, hogy az elhízott gyermeknek a szülője is elhízott.

– Ez teljesen így van. A gyerekek azokat a szokásokat veszik fel, amelyeket a szüleiknél látnak. Éppen emiatt a tanácsadáson kérjük, hogy akár a nagymama is legyen jelen. Most van kialakulóban a kognitív viselkedésterápiás csoportunk, amit kifejezetten azért hoztunk létre, hogy a családokat komplexen segítsük ebben a folyamatban. Annak a tanácsadásnak nem sok értelme van, amikor azt kérjük a szülőtől, hogy a gyermek étrendjét változtassa meg. Ezt családi szinten kell megtenni. A segítő folyamat soha nem egy alkalmas, hanem akár fél éven át intenzíven követünk egy-egy esetet. Ha ebbe nem mennek bele, mert túlságosan kötöttnek érzik, s nincs erre fordítható időkerete a családnak, akkor legalább pár alkalommal visszahívjuk őket.

– Mennyire vannak a szülőknek jó alapismereteik az élelmiszerek tápanyagtartalmát illetően?

– Sokan nem rendelkeznek helyes ismeretekkel ezen a téren. Jóval hangsúlyosabban kellene az egészséges táplálkozás alapjait oktatni akár már az iskolában a gyerekeknek, illetve a szülők számára nagyon fontos lenne, hogy ismereteket szerezzenek erről, s ezt közvetítsék is a gyermekeiknek.

– Mi történik, amikor közös munkába kezdtek egy családdal?

– Először kérek egy egyhetes táplálkozási naplót, aminek az a lényege, hogy mindent le kell írni, amit elfogyasztott a gyermek. Nagyon fontos itt az őszinteség, mert csak akkor tudok segíteni, ha kialakul a bizalmi kapcsolat és nem hallgatnak el semmit ezen a téren. Sajnos nem minden esetben egyszerű ezt kivitelezni a szülőnek. Nyilván, ha azt írja le a túlsúlyos gyermek étrendjében, hogy salátát eszik natúr hússal, egyértelmű, hogy nem fogom elhinni. Ilyen esetek vannak. Olyan, mintha magát szeretné becsapni ilyenkor.

– Amikor megszületik a táplálkozási napló és látsz egy egyhetes étrendet a család életéből, hogyan léptek tovább?

– Ezt követően előveszek egy tápanyagtáblázatot, amelyben rendszerezve van az összes élelmiszercsoport, s ezekről beszélek kicsit átfogóbban. Ilyenkor szokott előkerülni az, hogy miben van sok kalória vagy sok szénhidrát. Attól függően, hogy milyen jellegű tanácsadásra van szükség. Mert egy cukorbetegnek inkább a szénhidrátokról kell tudnia, egy túlsúlyos vagy elhízott gyermek esetén pedig a kalóriákat kell egyben látni. Majd pedig átalakítom a napi menüjét a gyermeknek úgy, hogy ne kelljen teljesen új étkezési szokásokat felvennie egyik napról a másikra. Ezt jóval könnyebb betartani. Kisebb változtatásokkal viszont lehet jó eredményt elérni. Ha például rendszeresen kakaós csigát reggelizik, akkor helyette javaslok egyszer-egyszer teljes kiőrlésű, cukormentes változatot. Ha ezt el tudja fogadni, akkor idővel ismét picit változtatunk rajta, mígnem kialakul az egészségesebb étrend számára. A táplálkozásba nem lehet drasztikusan beavatkozni, mert akár rosszullét is kialakulhat azt követően, ha hirtelen csökkentjük a kalóriák számát. 300-400 kalóriát veszek le a korábbi étrendből. Ezt követően pár hónap múlva újra találkozunk, megbeszéljük, hogyan érzi magát, mi változott, be bírja-e tartani az új étrendet. Ha minden jól alakul, akkor lehet tovább csökkentetni a bevitt kalóriákon.

– Ugye arról beszéltél, hogy az elhízás mögött jóval összetettebb okok állnak, semmint csak a táplálkozás. Az étrendi változtatások mellett gondolom a mozgás szerepének fontosságát is meg kell értetni a szülővel.

– Csapatmunkában dolgozunk emiatt is. A kognitív viselkedésterápiás csoportban rajtam kívül endokrinológus, gyógytornász és pszichológus is segíti a folyamatot.

Ha valaki annyira túlsúlyos, hogy nem tud bármit mozogni, akkor gyógytornász tud segíteni abban, hogy milyen olyan tevékenységet végezzen, amely kíméli az ízületeit. Ha pedig azt látom, hogy a túlsúly kialakulása mögött van valamilyen lelki eredetű nehézség, akkor pszichológus kolléganőmhöz küldöm. Ezért is jó egy ilyen típusú csapatmunka, többféle oldalról kap segítséget a gyermek.

– A mozgással összefüggésben szoktátok javasolni, hogy a szülő is csatlakozzon a gyermekhez?

– Igen, hiszen a gyermeknek ezzel sokat segíthet és sok esetben rá is ráfér, s valóban nem lehet diétában gondolkodni, életmódváltást ajánlunk, amiben a mozgásnak mindig szerepe lesz. Fontos, hogy a szülő is mutasson ebben jó példát, ő is mozogjon és ő se egye meg a csokit, ha a gyermeknek nem javasolt. Persze néha lehet nassolni, de nem mindegy a mennyiség és a minőség sem.

– A gyerekeknél milyen ütemű fogyás tekinthető ideálisnak?

– Attól függ, hogy milyen életkorú gyermekről van szó, de egy kamasztól körülbelül ugyanaz elvárható, mint egy felnőttől, tehát a heti fél kilogrammos fogyás. Ha kisebb, 6-7 éves gyereknél látunk pár kilogramm túlsúlyt, akkor sok esetben nem a fogyást szorgalmazzuk, hanem azt, hogy ne hízzon, ha pedig nőni fog, rendeződik a súlya magától. Ha szülőként úgy látod, hogy segítségre van szüksége a gyermekednek ezen a téren, a gyermek háziorvos adhat beutalót endokrinológiai vizsgálatra, majd pedig dietetikai tanácsadásra.

Galériánkban olyan zöldségeket mutatunk, amik segítik a fogyást!