Mi tulajdonképpen a HPV?
A humán papillomavírus valójában nem egyetlen kórokozó, hanem egy egész víruscsalád. Eddig közel 100 altípusát ismerjük, melyeket számokkal jelölünk. A humán papillómavírusok egy csoportja a talpon illetve a tenyereken jelentkező közönséges szemölcsökért felelős, ezek bár kiújulásra hajlamosak, jóindulatú elváltozások. (A papillóma szó latinul szemölcsöt jelent.) Más HPV-típusok a külső nemi szervek szemölcsös megbetegedését (kondilóma) okozzák. Legnagyobb jelentősége azoknak a HPV-típusoknak van, amelyek a nemi szervekben elszaporodva méhnyakrákot idézhetnek elő. Jelenleg 15 olyan, különböző mértékben veszélyes altípust ismerünk, amelyek rákra hajlamosítanak.


Hogyan okozhat daganatot?
A vírusok nem élnek önálló életet. Beépülnek az egészséges sejtekbe, melyeknek működését úgy kódolják át, hogy azok már nem csak a normális tevékenységüket végzik, hanem a bennük levő vírusokat is megsokszorozzák. A HPV rákkeltő típusai a méhnyak hámsejtjein élősködnek, és közben kikapcsolják azokat a védekező mechanizmusokat, melyek a sejt örökítőanyagának (DNS) az épségéért felelősek. Ezért a fertőzött sejt nem képes kivédeni a rákkeltő anyagok DNS-károsító hatását, egyre gyakrabban és szabályozatlanul kezd osztódni, végül ráksejtté alakulhat.

Mit kell tudni a HPV-fertőzésről?
A HPV-fertőzés rendkívül gyakori, hazánkban évente mintegy 40-50 000 esetet diagnosztizálnak (ez ráadásul a töredéke a tényleges számnak). A fertőzöttek aránya a 20-25 éves korosztályban a legnagyobb, itt a 30-40%-ot is eléri. A vírus nemi érintkezés során bőrkontaktussal terjed, tehát nem csak behatolással, hanem már a nemi szervek környékének érintkezésével is el lehet kapni. A férfiak is hordozók lehetnek, de a rák veszélye csak a nőknél áll fenn. A fertőzés általában tünetmentes, azaz semmi nem figyelmeztet arra, hogy elkaptuk a HPV-t. Többnyire szervezetünk néhány hónap alatt magától legyőzi a vírust, bizonyos esetekben azonban a fertőzés tartóssá válik, mely hosszú évek alatt méhnyakrák kialakulásához vezethet.



Védd magad!
Egyelőre HPV-ölő gyógyszer nincs, ezért igen nagy jelentősége van a megelőzésnek. Mivel a vírus szexuális érintkezés útján terjed, a fertőződés esélyét a monogám életvitel, illetve a gumióvszer használata jelentősen csökkenti (de, mint említettük, az óvszer nem jelent teljes védelmet). A tartós fertőzés kialakulásában meghatározó az immunrendszer állapota, ezért a szervezet védekezőképességét rontó tényezők – úgymint a stressz, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás – kerülése javasolt. Egyes tanulmányok szerint a fogamzásgátló tabletták tartós szedése is elősegítheti a fertőzés állandósulását. Növeli a kockázatot a korán megkezdett nemi élet, márpedig Magyarországon a 16 éves lányok háromnegyede már nem szűz. Mindazonáltal ne gondoljuk, hogy a méhnyakrák a dohányosok, alkoholisták, partnerüket gyakran váltogató nők „büntetése”, mert a fehér lovon érkező szőke herceg is lehet vírushordozó, bárki elkaphatja. A fertőződésre való hajlam kellő higiénével, illetve tejsavbaktérium-tartalmú szerek időnkénti alkalmazásával is mérsékelhető (de egyáltalán nem szüntethető meg).



A leghatékonyabb védekezés: a szűrés
A méhnyakrák lassan, évek alatt alakul ki. A HPV-fertőzés először úgynevezett rákmegelőző állapotot idéz elő a méhnyakon. Az összes ilyen korai stádiumban felismert eset gyógyítható! Az első nőgyógyászati szűrővizsgálat ajánlott időpontja a 18. életév, illetve a nemi élet megkezdésének időpontja. Szervezett szűrésre 3 évente kapnak behívólevelet a 25-65 éves korú nők. Ez kevés, mert három év alatt már kifejlődik a betegség, ezért évente menjünk nőgyógyászhoz. Lehetőleg a ciklus közepén, a két menstruáció közti félidőben menjünk szűrésre. A vizsgálat pontossága érdekében a megelőző 48 órában célszerű békén hagyni a hüvelyt (öblítés, hüvelyi fogamzásgátló eszköz, nemi élet).

A kód megfejtése a következő: P1 – csak egészséges sejt van a mintában P2 – gyulladásos sejtek (nemi életet élő nők döntő többségénél van néhány, nem veszélyesek) P3 – elfajzásra gyanús minta P4 – egyértelmű rákmegelőző állapot P5 – rákos sejtek P? – rossz mintavétel, ismételni kell

A méhnyakrák szűrésének legfontosabb eszköze a citológiai vizsgálat, amely során sejtmintát vesznek a méhnyak felszínéről. Ez nőgyógyászati vizsgálószékben a hüvely eszközös feltárása mellett egy kis pálcika vagy kefe segítségével történik. Ennél „szemérmesebb” módszer sajnos nincs (például a vírusfertőzöttség szerológiai vizsgálata nem eléggé pontos eljárás). A mintát tárgylemezre kenik és festés után mikroszkóppal vizsgálják. A rákszűrés eredményét egy nagy P betű (a tesztet kidolgozó Papanikolau görög orvos nevének kezdőbetűje) és egy ötös skála jelzi.

Amennyiben a szűrővizsgálat során rákmegelőző állapot vagy méhnyakrák gyanúja merül fel, egy kúp alakú területet kimetszenek a méhnyakból (konizáció), és szövettani vizsgálat készül. Pontos diagnózis csak ezt követően állítható fel.
Rákmegelőző állapot, illetve kis kiterjedésű rák esetén a konizációval el is távolítottuk a kóros részt, a történet ezzel le van zárva (persze azért a kontrollokra jó elmenni). A konizáció rövid altatásban történik, másnap mehetünk dolgozni. A rajta átesett nők nyugodtan vállalhatnak a későbbiekben gyermeket is, ugyanis sem a fogamzást, sem a terhesség kihordását nem veszélyezteti.
A Papanikolau-teszt elterjedése óta a fejlett országokban felére-harmadára csökkent a méhnyakrák-halálozás. Magyarországon sajnos nem számulhatunk be ilyen mértékű javulásról, mert a magyar nők többsége nem jár (vagy nem megfelelő rendszerességgel jár) szűrésre. Pedig a nőgyógyászati vizsgálat kellemetlensége nem mérhető a rákbetegség borzalmaihoz.

Ha már baj van
Hazánkban évente körülbelül 1200 új méhnyakrákot diagnosztizálnak, és mintegy ötszázan meg is halnak benne. A betegség lassan, évek alatt alakul ki, és sokáig semmilyen panaszt nem okoz. Később kellemetlen szagú, sárga vagy húslé színű hüvelyi folyás, valamint rendszertelen, főként nemi életet követően jelentkező élénkpiros színű vérzés hívhatja fel rá a figyelmet. Sajnos ilyenkor a betegség már többnyire igen előrehaladott stádiumban van. A növekvő daganat hasüregi vagy deréktáji fájdalmat, a menstruációs vér ürülésének gátoltsága miatt kialakuló súlyos méhgyulladást, fájdalmas közösülést, vizelet- és székletürítést is okozhat. A betegség kezelését és várható kimenetelét a daganat kiterjedése határozza meg. Ennek megállapításához különböző vizsgálatokra (mellkasi röntgenvizsgálat, CT, MR, hólyag- és végbéltükrözés) van szükség. A már kialakult méhnyakrák kezelésének alapját a méh (szükség esetén a petefészkekkel együtt történő) eltávolítása jelenti. Távoli áttétek megjelenése esetén sugárkezelés és kemoterápia jön szóba.

Oltás – a jövő reménysége?

Hasznos! www.hpvteszt.hu www.hpvinfo.hu www.daganatok.hu HPV-Centrumok

A közelmúltban kifejlesztett HPV elleni oltóanyag új fejezetet nyitott meg a méhnyakrák elleni küzdelem történetében. Többfajta oltás is van a piacon, de a méhnyakrák eseteinek 70 százalékáért felelős 16-os és 18-as altípus ellen mindegyik jó. Ám egyik oltás sem véd minden veszélyes HPV-típus ellen, és azt sem tudjuk pontosan, mennyi ideig tart a védettség (öt évig biztosan). Ezért a rendszeres szűrővizsgálat továbbra is életbevágóan fontos marad! A HPV-vakcina azoknál a leghatásosabb, akik még nem estek át HPV-fertőzésen, ezért elsősorban a szexuális életet még nem élő, 9-15 éves serdülőknek javasolt. Tervek szerint pár év múlva a HPV-vakcinát, mint kötelező védőoltást valamennyi serdülőkorú gyermek rutinszerűen megkapja, azonban egyelőre még OEP-támogatás sincs rajta (a teljes oltási sor közel 100 000 forintba kerül!). A nemi életet megkezdett nőknek csak akkor adható az oltás, ha még nem fertőződtek HPV-vel, ennek eldöntésére vérvizsgálatot kell végezni. Az oltás három részletből áll, az első után 2 és 6 hónappal kell ismételni.

Magyarországon a méhnyakrák okozta halálozás körülbelül háromszor gyakoribb, mint Európa fejlettebb országaiban. Ez különösen azért szörnyű, mert jelentős részben fiatal, 30-50 év közötti anyákról van szó. Az elszomorító statisztika oka elsősorban az, hogy hazánkban a nők mintegy 30-40%-a egyáltalán nem vesz részt a nőgyógyászati szűrővizsgálaton, és 25% alatt van azoknak az aránya, akik rendesen járnak. A 20-30 év közötti korosztály kivételt képez: 70%-uk kétévente legalább egyszer meglátogatja nőgyógyászát. A kérdés az, hogy megtartják-e ezt a jó szokásukat érett asszony korukra is?

Tegyük fel hát magunknak a kérdést mindnyájan: valóban mindent megteszek az egészségemért?

Mi történik a HPV-Centrumban? HPV-Centrumok országszerte: Kattints ide! A méhnyakrák megelőzhető: egyrészt védőoltással (elsődleges prevenció), másrészt az idejében felismert HPV-fertőzés esetén alkalmazható, vényköteles immunerősítő tabletta és – szükség esetén – műtéti terápia útján (másodlagos prevenció). A HPV-Centrumokat felkereső nők ellátása magában foglalja a nőgyógyászati vizsgálatot, a méhnyakszűrést, a HPV-vizsgálatot, a beteg felvilágosítását és a terápiás javaslat megbeszélését. Az elsődleges megelőzést jelentő védőoltást az OEP egyelőre nem támogatja, de a másodlagos megelőzésként ajánlott rákszűrést (a citológiai mintavételt és a kolposzkópiás vizsgálatot) finanszírozza. Egy új labordiagnosztikai módszer, a HPV-teszt segítségével – mely a közelmúltban nemzetközi innovációs díjat nyert el magyar találmányként – lehetőség nyílik a vírus típusának pontos meghatározására, és ezáltal a személyre szóló terápia kialakítására. Ez a vizsgálat csak bizonyos esetekben ingyenes, de kérésre önköltségesen igényelhető (5000 Ft). A kezelés fontos része az immunrendszer stimulálása: a klinikai tanulmányokkal alátámasztott hatású tabletta helyreállítja a vírustól legyengített védekezési mechanizmusokat, és segít legyőzni a fertőzést. Három–hat hónapos kúra után jelentősen nő a gyógyulási hajlam, és akár a műtét is elkerülhetővé válik. Amennyiben műtéti megoldás javasolt, az immunerősítő kúra – a betegség kiújulásának megakadályozása céljából – továbbra is ajánlott. HPV-Centrumok országszerte: Kattints ide!