Annak ellenére, hogy 2014 óta jogszabályi változások folytán minden 12 évesnél fiatalabb gyermeket, aki gyermekvédelmi gondoskodásba került, nevelőszülőnél szükséges elhelyezni, ezt a jelenlegi helyzetben lehetetlen megvalósítani. Jelenleg 23 000 gyerek él gyermekvédelmi gondoskodásban, 30%-uk gyermekotthonban. A legfrissebb KSH adatok szerint 5400 aktív nevelőszülő van az országban és körülbelül 2000 hiányzik ahhoz, hogy minden 12 év alatti gyermek családban nőhessen fel.

Mi a probléma?

Az SOS egy korábbi felmérése alapján tízből hat ember szerint az egyik visszatartó ok a nevelőszülői hivatás választásánál, hogy a nevelőszülők nem kapnak megfelelő anyagi támogatást, ezentúl a nem anyagi jellegű támogatás is meglehetősen alacsony. Azt ugyanakkor kevesen tudják, hogy a nevelőszülőség munkaviszony, amely beszámít a nyugdíjba és társadalombiztosítási ellátásra jogosít abban az esetben is, ha csupán egy gyermeket fogad be valaki.

„Általában, amikor azt mondom, hogy nevelőszülő vagyok, az emberek azt szokták gondolni, hogy van egy asszony, testesebb asszonyság, olyan ősanya típus, hat-nyolc-tíz gyerekkel. Akkor én elmondom, hogy van nálam kettő és én meg dolgozom és a saját lakásomban élünk, és akkor csodálkoznak” – állítja Judit, aki az SOS Gyermekfalvaknál nevelőszülő, emellett gyógytornászként dolgozik.

Szintén kiderül a kutatásból, hogy az adatok szerint a nevelőszülőséget választók közel fele (44%) egy vagy két gyereket fogad be családjába, illetve gyakori, hogy a nevelőszülői tevékenységüket egy másik munkaviszony mellett végzik.

„A nevelőszülőket és neveltjeiket övező tévhitek és előítéletek, a médiában a nevelőszülőségről megjelenő negatív hírek is visszatarthatják az embereket attól, hogy ezt a hivatást válasszák”- mondja Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője.

Az SOS egy korábbi felmérése szerint számos előítélet övezi a gyermekvédelemben élő gyerekeket. Az eredményekből kiderült, hogy a felnőtt lakosság 7 %-a gondolja úgy, hogy maga a gyerek tehet róla, hogy állami gondoskodásba került. Az SOS egy másik felmérése pedig arra is rámutat, hogy a válaszadók kétharmada úgy véli, hogy még a nevelőszülőknek is meg kell küzdeniük a társadalom előítéleteivel. Utóbbi kutatás szerint a nevelőszülőséget választóknál más a motiváció fiatalabb és idősebb korban. Míg az idősebb korosztálynál még gyakori indíték, hogy nem lehettek saját gyerekeik, vagy kirepültek már a fészekből, a fiatalabb korosztályban erősebben jelenik meg a társadalmi felelősségérzet.

„A nevelőszülőnek jelentkezők általában 2-3 százaléka felel csak meg a feltételeknek. Ez az alacsony arány részben annak tudható be, hogy jó esetben szigorú szakmai szűrésen mennek keresztül. Egy nevelőszülőnek nagyon elfogadó, rugalmas és stabil személyiségnek kell lennie, magas érzelmi érettséget igényel ez a feladat, aminek csak kevesen felelnek meg – mondja Szilvási Léna. – A jelentkezők legnagyobb számban az ingatlan nem megfelelő mérete miatt esnek ki, vagy azért, mert valójában örökbe szeretnének fogadni, és összekeverik a nevelőszülőséget az örökbefogadással” – teszi hozzá.

Ez utóbbit támasztja alá Lovas Dóra is, aki saját gyermeke mellett egy kicsit is nevel nevelőszülőként férjével.

„Amikor először találkozunk valakivel és meglátják Bencét, azt hiszik, hogy ő is a vér szerinti kisfiam és nagyon meglepődnek, amikor kiderül, hogy a nevelőszülei vagyunk” – osztja meg tapasztalatát a 29 éves lány nő.

Fogadj be egy árvácskát október 7-én!

Az SOS Gyermekfalvak idén harmadszorra szervezi meg az állami gondoskodásban élő gyerekek napját. Ebből az alkalomból október 7-én, a Nyugati téren, egy utcai performansz keretében 2000 darab árvácska virágot osztanak szét. Ezzel a gesztussal kívánják felhívni a figyelmet a problémára, illetve céljuk, hogy népszerűsítsék a hivatást, ezentúl pedig hiteles információkat adjanak róla. Illetve ezen a napon a 4-6-os villamos vonalán is hallhatnak az utazók a nevelőszülőséggel kapcsolatos információkat. A Facebook-esemény ezen a linken érhető el.

Forrás