Az állatvédelem messze túlmutat a rászoruló állatok megmentésén – Dr. Kajó Cecília jogász írása az állatok világnapján

Borítókép: Az állatvédelem messze túlmutat a rászoruló állatok megmentésén – Dr. Kajó Cecília jogász írása az állatok világnapján Forrás: Pexels/ Chevanon Photography
A vallási-erkölcsi jellegű teremtésvédelemnek több ezer éves előzményei vannak: lényegében minden vallásban megjelent az a szent iratok megfelelő értelmezésével kinyerhető gondolat, hogy nem kizsákmányolni, hanem felelősen gazdálkodni kaptuk a világot, benne a páratlan és csodás növény- és állatvilággal, melyre vigyáznunk kell. A felelős, óvó, vigyázó gondoskodás kettős célú: a saját megmaradásunk, illetve a páratlan flóra és fauna fennmaradása érdekében is elsődleges fontosságú. Dr. Kajó Cecília állatvédelmi jogász írása.

A modernebb típusú, inkább jogi alapú állatvédelemnek a fejlett országokban több évszázadra visszamenő története van: Magyarországon, illetve akkoriban még az Osztrák-Magyar Monarchia területén például az 1800-as évek végén jelentek meg az első állatvédelmi cikkek angol mintára, illetve tűntek fel az első állatvédelmi szervezetek (az első sikeres és ismert szervezet elnöke Herman Ottó tudós volt).

Manapság kifejezetten divatos állatvédelemmel foglalkozni, sokan akár karriert is alapítanak rá, akár jogi akár más pályákat veszünk górcső alá. Hogy mitől ilyen népszerű ez a szakterület, teljesen érthető annak fényében, ha valaki csak a felszínt látja, illetve teljességgel érzelmi alapon közelít a kérdéshez: hiszen ki ne akarna rászoruló, rosszul tartott állatok érdekében segíteni?

Forrás: Pexels/ Snapwire

Mostanában szerencsém volt több tévéműsorban, podcastben, újságcikkben beszélni-írni és főleg a beszélgetőpartnerek révén vitatkozni arról, hogy miért irreális elvárás, hogy minden állatot megmenthetünk, és hogy hétfőről-keddre virradóan az országban található összes állatvédelmi problémára megoldást találhatunk. Nincs ezekre sem hatósági kapacitás, sem elegendő költségvetési forrás, ha a jogi úton megindítható eljárások felől gondolkodunk. Nincs sajnos kellő emberi kapacitás és civil forrásokból összetevődő adományrendszer az állatvédő szervezetek oldalán sem, sajnos ki kell mondani, hogy sem külön, sem együtt, összefogva a hatóságok és a civilek nem tudják rövid idő alatt radikálisan megváltoztatni az állatvédelmi gondokat.

Miért fontos mégis az állatvédelemről beszélni és a saját lehetőségeinkhez mérten tenni?

Mint minden, ez is komplex gondolkodásmódot igényel: ha felszámoljuk az állatkínzó módon szaporításból élők tevékenységét, új perspektívát kell kínálnunk nekik, akár úgy, hogy meg kell tudni mutatni, milyen lehetőségeik vannak a legális munkaerőpiacon, milyen képzési lehetőségek állnak rendelkezésükre. Ha a felelős állattartás oldaláról közelítjük meg a kérdést, akkor az állatvédelem az adott egyed sorsán túl jónéhány kapcsolódási pontot jelent állattartóként, például a biológiai lábnyomunk csökkentésével kapcsolatban (sajnos a kedvtelésből tartott állattartás biológiai lábnyoma igen nagy, ha csak az állattartással járó alomfelhasználást, az ürülékgyűjtő zacskóhasználatot vagy azt nézzük, hogy a kis kiszerelésű tápoknak, konzerveknek, jutalomfalatoknak mekkora szennyezési potenciálja van a csomagolásukat tekintve).

Forrás: Pexels/ Dominika Roseclay

Az állatvédelem egy felelős, komplex gondolkodásmódot jelent

Az állatvédelem tehát egy olyan rendszer, ami messze túlmutat rászoruló állatok megmentésén, olyan komplex, felelős gondolkodást jelent, amely az élet rengeteg területén új utakat jelent, és akár olyan nagy horderejű kihatásai is lehetnek, hogy csökkenteni tudjuk azokat a káros folyamatokhoz kapcsolódó kibocsátásokat, amelyek például felelősek bolygónk lassú túlmelegedéséért és a klímaveszélyért. Biztosan mindenki ismeri a piramisszerűen lerajzolt, „EGO” feliratú ábrát, csúcsán a „teremtés koronájával” egy emberi figurával, alatta pedig növekvő sorokba rendezve a fejlettebb állatoktól kezdve a legegyszerűbb életformákig felépülő talapzatig az élővilág hagyományos felosztását. Ha fontos számunkra az állatvédelem és megértjük a komplexitását, a mindennapi élet ezer pontjához való kapcsolódási lehetőségét, akkor elvetve a piramist inkább egy kör alakban tudunk gondolkodni, amely felett az „ECO” felirat villog, és amelyben nem erőltetünk mesterséges fontosságot egyetlen állatfajnak vagy az emberi fajnak sem, hanem együttműködésben, kölcsönös jólétben és jóllétben tudunk egymással élni a bolygón.

Ehhez a komplex gondolkodásmódhoz ki-ki ereje, anyagi és más lehetőségei szerint bármivel hozzájárulhat: önkénteskedhet állatvédő szervezetnél, saját munkáját (jogi, könyvelés, reklám, PR, újságírás) felajánlhatja az állatvédelemben tevékenykedők segítségére, felléphet az állatkínzások ellen, és saját állataival szemben maximálisan képviselheti a felelős állattartást, annak minden leágazásával együtt (vásárlás helyett örökbefogadás, ivartalanítás, a biológiai lábnyom csökkentésére való hajlandóság).

Dr. Kajó Cecília állatvédelmi jogász

Dr. Kajó Cecília igazgatásszervező, jogász, aki több mint 25 éve dolgozik közigazgatásban, és a Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegélyszolgálat Egyesület főtitkára. A közigazgatási jogon belül a szakterülete elsősorban a birtokvédelem, állatvédelem és a hatósági eljárásjog. Miután több évig dolgozott állatvédelmi hatósági feladatkörben, rengeteg állatvédő szervezetet megismert, melyekkel azóta is jó kapcsolatot ápol. Célja, hogy az állatok sorsának gyakorlati megváltoztatására is sor kerüljön.