„A flow-élmény az elme működésének egy olyan állapota, melynek során az ember teljesen elmerül abban, amit éppen csinál, amitől örömmel töltődik fel, abban teljesen feloldódik, minden más eltörpül mellette, bármi áron folytatni törekszik.”- olvasható Mérő László Az érzelmek logikája című könyvében. Ezt, vagyis a pozitív filozófia fogalmát először Csíkszentmihályi Mihály fogalmazta meg.

Csíkszentmihályi Mihály Fiuméban magyar családba született 1934. szeptember 29-én és két évvel ezelőtt távozott közülünk. Gyerekkorában nem szeretett iskolába járni, Rómába költözésük után apjának segített alkalmi munkákkal segíteni a családi költségvetést. Álma azonban az élet legteljesebb megértése volt, ehhez úgy érezte, hogy Amerikába kell mennie és pszichológiát kell tanulnia. Azonban az oktatásban csalódott, tanárai ekkor javasolták neki, hogy a Chicagói Egyetemen folytassa a tanulmányait, mely akkor az Államok 10 legjobb egyetemébe tartozott. Itt tartózkodása alatt lett figyelmes egy érdekes jelenségre.

Csíkszentmihályi 1975-ben írta le tudományos pontossággal az ún. „flow-élményt”. Ennek a tudományterületnek az úttörőjeként tekintettek rá, bár hasonló megállapításokat tett már Kurt Hahn és Maria Montessori, azonban Csíkszentmihályi az egész életét gyakorlatilag ennek szentelte és gyűjtötte tapasztalatait, illetve kutatásainak eredményeit. A modern pszichológia vizsgálati eszközeinek széles skáláját felhasználva több mint két évtizeden keresztül gyűjtötte az adatokat elmélete kidolgozásához.

A professzornak viszonylag sokáig kellett várnia arra, hogy életművét fel- és elismerjék. 1988-ban, majdnem hatvanéves korábban jelentkezett nála egy kiadó, hogy írjon a kutatásairól tudományos igényű művet, mely 1990-ben el is készült és szép lassan utat tört magának az orvosi társadalomban is.

1999-ben Kaliforniába költözött, és ott folytatta tevékenységét, az időközben nagyon népszerűvé vált kutatási irányzatot, mely mindazzal foglalkozik, ami az embereket boldoggá, életminőségüket jobbá teszi.

A kutatások során megállapította, hogy a flow élmény nem csak a fent leírt sportolóknál és művészeknél jelentkezhet, hanem gyakorlatilag mindenkinél.

Ehhez szükséges egy cél kitűzése, mely nem lehet sem túl nehéz, sem túl könnyű, előbbi esetben kudarcot érzünk, ha nem sikerül elérni, utóbbi esetben viszont nem lesz meg a vágyott elégedettség érzés. Ha optimálisan állítjuk be a célt, akkor a sikerélmény boldogságot fog okozni, lehet, hogy nem is a folyamat alatt, hanem a cél elérését követően. A flow élmény során megszűnik az időérzékelés, a mindennapi problémák, ellenben a koncentrációs és a kontroll érzése magas. Emiatt nem is érezzük a boldogságot a tevékenység közben, mert nagyon koncentrálunk, utána viszont jöhet a siker. Minél többször éljük át, annyál jobb lesz az életminőségünk, míg ha túl nagy célokat tűzünk magunk elé, akkor kudarcba fulladhat a próbálkozás, mely ha ismétlődően visszatér, akkor depresszióhoz is vezethet.

A tevékenység lehet bármi, amiben el tudunk mélyülni, amiben ki tudunk teljesülni, akár a munka is, de lehet a gyerekekkel való játék, vagy bármilyen hobbi. A flow nem a tartalomtól függ, hanem a tevékenység minőségétől. A tevékenység minősége pedig attól, hogy az adott tevékenység mennyire köt le, mennyire tudunk benne feloldódni.

A flow élmény az evolúcióban is fontos szerepet tölthetett be, mivel aki megtapasztalta, újra és újra át akarta élni, viszont ugyanolyan szintű célok esetén ez unalmassá vált volna egy idő után. Csíkszentmihályi elmélete szerint a célok folyamatos szintemelése járulhatott hozzá az emberiség folyamatos fejlődéséhez, feltéve, hogy értelmes célokat helyez maga elé az ember, az emberiség.