A pozitív pszichológia azt kutatja, mi teszi tartalmasabbá, élvezetesebbé az emberek életét, célja végső soron az életminőség javítása. A pszichológiának ez a viszonylag új, 1998-ban létrehozott ága azért választotta a „pozitív” szót önmaga meghatározására, mert hangsúlyozni kívánta, hogy nem betegségek, rendellenességek, hiányok oldaláról közelít az emberhez, hanem a pozitív érzelmek felől, arra fókuszálva, ami boldoggá tesz, vagy legalábbis javítja a lelki közérzetet. A szerteágazó kutatás az élet szinte minden területére kiterjed – nézzünk meg néhányat a pozitív pszichológia érdekes elgondolásai, eredményei közül!

A „flow-élmény” kifejezés a hétköznapi beszélgetésekben is gyakran előkerül, és a legtöbben már sokszor át is élték ezt a különleges, örömteli állapotot. A kifejezés és a koncepció maga a 2021-ben elhunyt világhírű, magyar származású pszichológustól, Csíkszentmihályi Mihálytól származik, aki a pozitív pszichológia irányzatának egyik megalapítója volt.

Az embert örömmel tölti el, amit éppen csinál, és a világért abba nem hagyná. Úgy érzi, igazán elemében van, nagyon hatékonyan tud dolgozni, vagy éppen játszani. Ennek a rendkívül összpontosított állapotnak a jellemzője, hogy az ember el is feledkezik önmagáról, mi- közben azt érzi, érzelmei és képességei teljes összhangban vannak, mintha csak lebegne abban a tevékenységben, amit éppen végez. Csíkszentmihályi szerint ahhoz, hogy ez a boldog állapot létrejöhessen, több feltételnek is teljesülnie kell.

Nagyon fontos például, hogy az ember egy jól meghatározott célt tűzzön maga elé, olyat, amelynek elérése pont megfelel a képességeinek. Ha a feladat túl könnyű, akkor könnyen unalomba fullad a tevékenység, ha viszont túlságosan nehéz, akkor stresszt okoz és kudarcélményhez vezethet. Lényeges, hogy a tevékenység azonnali visszajelzést nyújtson és a vele való foglalkozás önmagában

jutalomértékű legyen. A 2010-es években megkezdődött a flow biológiai szempontú kutatása is. Több száz svéd ikerpár vizsgálata alapján megállapították, hogy a flowélmény átélésére való hajlam mérsékelten örökletes, majd magyar kutatók felfedezték, hogy a hajlam egy dopaminreceptort kódoló génhez kötődik. A dopaminról pedig tudjuk, hogy fontos szerepet játszik többek között az agy jutalmazórendszerének működésében. Más kutatók EEG- és MRI-vizsgálatokkal megállapították, hogy a flow-élmény alatt az agy homloklebenyének egy bizonyos részén csökken az aktivitás, és minden bizonnyal ennek tudható be, hogy a feladat végzése szempontjából lényegtelen, zavaró külső ingerek egyszerűen kiiktatódnak. A flow a lelki jóllét megélésének egy formája, mely élvezetté teszi a munkát és fokozza a teljesítményt, így ha a munkahelyünkön sikerül belekerülnünk az áramlatba, az a főnökünket is boldoggá teheti...