Te is azt gondolod, hogy a hűtlenség, a félrelépés a legrosszabb és legártalmasabb dolog, ami egy párkapcsolatban történhet? A szakértők szerint a hűtlenség már valamilyen negatív változásnak a következménye: az elhanyagoltság érzésének, a kommunikáció és az őszinteség hiányának, a kapcsolaton belüli versengésnek. Mutatjuk, melyek azok a dolgok, amik még a hűtlenségnél is súlyosabb merényletet jelentenek a párkapcsolatunk ellen!

Az őszinteség hiánya

Vannak konfliktuskerülő emberek, akik a harmónia látszatának a fenntartásáért még arra is képesek, hogy önmagukkal is elhitessék, minden rendben van a kapcsolatukban. Nemcsak a párjuknak nem vallják be a valós érzéseiket, de még önmaguknak is hazudnak. Teszik ezt azért, hogy ne bántsák meg a másik érzéseit és elkerüljék a nagyobb vitákat. Ezzel azonban az a baj, hogy a probléma, az elégedetlenség, a boldogtalanság, az elmagányosodás érzése ettől még ott van, és ha valaki ezekkel nem néz szembe, nem beszél róla a párjának, az egyre nagyobbá duzzad, míg végül már lehetetlenné teszi a katasztrófa elkerülését, vagyis a kapcsolat megromlásához és gyakran szakításhoz vezet. A titkolózás, a valódi gondolataink, érzéseink elkendőzése a párunk előtt ugyanis teljesen aláássa a kölcsönös bizalmat, az összetartozás érzését, az intimitást, vagyis mindent, ami egy harmonikus párkapcsolat alapját képezi. Annak, aki boldog akar lenni a párjával, meg kell tanulnia: akármilyen fájdalmas is, a tartós, kiegyensúlyozott párkapcsolathoz csakis az őszinteségen keresztül vezethet az út. Egy jó kapcsolatban ki kell tudni mondani a valódi érzéseinket, gondolatainkat, még akkor is, ha azok nem a legpozitívabbak. Mert a kapcsolat éppen ezeken a konfliktusokon, őszinte beszélgetéseken keresztül válik valódi, mély emberi kapcsolódássá és szövetséggé.

A kommunikáció hiánya

Hányszor látunk olyan párokat az étteremben, akik ahelyett, hogy egymással beszélgetnének, saját telefonjukba mélyednek és mintha két külön univerzumban léteznének, nem kommunikálnak egymással! Gyakori probléma az is, amikor a pár tagjai este fáradtan hazaesve a munkából már egyáltalán nem figyelnek oda egymásra, nem kérdezik meg, mi történt a párjukkal, vagy ha meg is teszik, a válaszra már oda sem figyelnek. Egyszerűen csak beülnek a televízió elé vagy elkezdik pörgetni a közösségi hírfolyamot, csetelnek és tulajdonképpen csak fizikálisan vannak jelen, lélekben, fejben teljesen máshol járnak. De mi számít valódi kommunikációnak? A cetlikre felírt félüzenetek vagy rövid SMS-ek biztosan nem. Sokkal inkább azok a beszélgetések, amelyek során a pár egymásra odafigyelve osztja meg a másikkal az aznapi történéseket, a negatív vagy pozitív élményeket, vagy amikor együtt terveznek nyaralást, lakásvásárlást és döntenek fontos dolgokról. Ha a pár nem tud leülni és beszélgetni egymással, legyen szó akár problémákról, akár álmokról és tervekről, vagy ha az egyik fél egyáltalán nem tud a másikkal arról beszélni, ami zavarja, akkor az lassan, de biztosan megtöri a kapcsolatot.

Manipuláció

A manipuláció tulajdonképpen az őszinteség hiányának egy súlyosabb formája. A manipuláló fél arra törekszik, hogy bűntudatot keltsen és aláássa partnere önbizalmát. Az egyik legbiztosabb jele, hogy párunk egy manipulátor, ha olyan tényeket kezd el tagadni, amelyekről mindketten tudjuk, hogy igazak, mert szem- vagy fültanúi voltunk. A manipulátor célja ezzel, hogy megkérdőjelezzük saját magunkat és bizonytalanná váljunk. Újabb figyelmeztető jel lehet, ha gyakran érezzük – párunk hatására –, hogy valami baj lehet velünk. Ezt pedig úgy tudja elérni, hogy ahelyett, hogy a felmerülő problémáink megoldásában segédkezne, inkább elbagatellizálja, azt sugallva, hogy a probléma igazából velünk van, túlreagáljuk, vagy egyszerűen túlérzékenyek vagyunk.

Másik klasszikus manipulatív viselkedésforma, amikor valamilyen aggodalmunknak hangot adunk és erre a másik úgy reagál, hogy teljesen beszünteti a kommunikációt. Tehát ahelyett, hogy a kérdést felnőtt emberek módjára megbeszélnénk, partnerünk képes lehet a jelenlétünkben úgy viselkedni, mintha ott sem lennénk. Ez a viselkedés aztán könnyen okozhat bennünk bűntudatot: megbánjuk, hogy felhoztuk a témát, és azon tépelődünk, hogy máshogy kellett volna tálalnunk. Ezzel pedig a manipulátor el is érte célját, hiszen elterelte figyelmünket a valós problémáról.

Arra, hogy egy manipulátorral állunk szemben, sajnos általában már csak akkor jövünk rá, amikor már késő, sokáig nem vesszük észre, hogy a csapdájába estünk, mert az ilyen típusú ember mindig mesterien adagolja az érzéseket: hol a szánalmunkat, együttérzésünket csikarja ki, hol reményt ébreszt és hízelgéssel, udvarlással csábít el bennünket.

Féltékenység

A féltékenység – egészséges mértékben – még hajtóerőt is adhat egy kapcsolatnak: egy kis izgalmat csempészhet a hétköznapokba és a már kissé ellaposodott szexuális életünket is megfűszerezheti. Ám az állandó gyanúsítgatás, féltékenykedés, különösen, ha oka sincs, komoly sérüléseket okoz, megmérgezi és akár végleg tönkre is teheti a kapcsolatot.

A féltékenység alapvetően abból az érzésből fakad, hogy van valamink (jelen esetben valakink), aki értékes, akit szeretünk, ezért nem akarjuk elveszíteni, ám bennünk van a félelem, hogy ez megtörténhet. Ha ez a félelem eluralkodik a mindennapjainkon, ha már kényszerképzetté válik és mindenkiben és mindenben – akár egy ártalmatlan sörözésben a haverokkal – veszélyforrást látunk, az hosszú távon aláássa a párkapcsolati szövetséget, az egymásba vetett bizalmat és beindít egy negatív spirált, amely odáig vezet, hogy végül a kapcsolat csatatérré és mindkét fél számára a boldogtalanság forrásává válik.

Forrás

Galériánkban olyan sztárokat mutatunk, akik a hűtlenség ellenére sem szakítottak!