Karnyújtásnyira vagyunk a környezeti katasztrófától. Az átlaghőmérséklet a vártnál is gyorsabban nő, a sarkvidéki jégtakaró rohamosan olvad, a tengerszint emelkedése néhány éven belül milliók lakóhelyét veszélyezteti. A politikai csúcstalálkozókon képtelenek megegyezni az üvegházhatású gázok kibocsátásának radikális csökkentésében, még most sem tört át a felismerés, hogy együtt sírunk, együtt nevetünk. Kilátásaink nem túl rózsásak.
Mindeközben az emberi elme elszántan dolgozik, hogy kiutat találjon a környezeti kutyaszorítóból. Íme néhány meghökkentő, felvillanyozó példa a kiapadhatatlan emberi kreativitásra.

Széltornyok az örökkévalóságnak
Sikerül-e mielőbb visszaszorítani a fosszilis energiahordozókat? Ettől a kérdéstől függ az emberiség túlélése. Az alternatív energiaforrásokról a világ felvilágosultabb részein már nem csak beszélnek. Az Egyesült Államokban a csúcstechnológiai magáncégek versengve építik a hatalmas naperőműveket: a Google és a Microsoft kaliforniai főhadiszállását jórészt már ilyen gigantikus napkollektorrendszerek látják el energiával. Európában a napenergia élharcosa – ki hinné? – a Vatikán. A pápai állam 2009 tavaszán 660 milliódolláros, nagyszabású erőműfejlesztési programot jelentett be: ezzel avilág első olyan állama lehet, mely energiáját tisztán anapfényből nyeri.
A napkollektor azonban csak ott kifizetődő, ahol sokat süt a nap. Szél viszont szinte mindenütt fúj – jelenleg úgy fest, hogy ebben a megújuló energiafajtában rejlenek a legnagyobb tartalékok. Aszélenergiát világszerte izgalmas fejlesztések próbálják hasznosítani: a leglátványosabb a MagLev szélturbina, melynek kísérleti példányát a 2006-os Wind Power Asia kiállításon mutatták be Pekingben, 2007 végén pedig építeni kezdték a működő változatot: egy felhőkarcoló méretű, felfelé kissé keskenyedő, óriás széltornyot, afféle modern zikkuratot, melynek függőlegesen álló, hatalmas lapátjai mágneses mezőn lebegnek. Mivel a mágnesesség miatt asúrlódás elhanyagolható, a MagLev már a leggyengébb, 1,5méter/másodperces légmozgás erejét is munkára tudja fogni, alkatrészei pedig alig kopnak, így a monstrum több száz évig is vidáman működhet. Egyetlen ilyen széltorony ezer hagyományos szélkereket vált ki, évi egy gigawattnyi tiszta energiájával 750 ezer lakást szolgál ki, vagyis egy egész várost ellát árammal. Ez nem sci-fi: Kínában már épül a MagLev turbinagyár. Egykét évtizeden belül alighanem megszokottá válik a nagyvárosok mellett emelkedő gigászi széltornyok látványa.

Fényérzékeny bevonat
Kisebb, háztáji használatra szánt szélkerékből is egyre bővebb aválaszték. A háztetőkre szerelhető Swift Wind Turbine zajszintje a suttogó beszédét sem éri el, és 14 méter/másodperces szélnél óránként 1,5 kilowatt energiát termel, vagyis egy teljes háztartás energiaétvágyát kielégítheti. Aki 10–12 ezer dolláros árát sokallja, annak ott a Hongkongban kifejlesztett Motorwind, amelyből a8turbinás, 8 kilós, hordozható változat alig 420 dollár. Ha kirándulni indulunk, csak betesszük a csomagtartóba, aztán kirakjuk a sátor mellé: a kis kerekek buzgón pörögni kezdenek, és máris termelik nekünk az ingyenenergiát! A25centiméteres szélkerekek már 2 méter/másodperces szélnél forgásba lendülnek, 10 méter/másodpercesnél pedig 50 watt energiát állítanak elő óránként.
Logikus megoldás a két szeszélyes energiaforrás, a szél- és anapenergia párosítása. Szép példát mutat erre a Ricoh elektronikai óriásnak a new york-i Time Square-en idén elhelyezett, 38x14méteres óriáshirdetése, amelyet 4 szélturbina és 45 napkollektor táplál. A fényreklámnak semmilyen más kiegészítő energiaforrása nincsen; az akkumulátorok négy napra elegendő energiát raktároznak el. Abban a valószínűtlen esetben, ha a nap és a szél ennél hosszabb időre hagyná cserben New Yorkot, fényük kialszik. A japán cég első környezetbarát hirdetése – melyet szintén kizárólag nap- és szélenergia működtet – már hat éve látható Oszakában.
Még izgalmasabban kombinálja a két energiát Augustin Otegui mexikói tervező fantasztikus találmánya, a Nano Vent-Skin nevű, négyzethálósan elrendezett, miniatűr szélturbinákból álló burkolófelület. A kis turbinákat borító „bőr” napelemként is működik, aburkolat belső rétege pedig megköti a szén-dioxidot. Az abszolút környezetbarát energiatermelő megoldást épületek külső homlokzatától vonat és metróalagutak belső borításáig ma már számos helyen használják kísérletező kedvű építészek.

Visszaforgatott energiák
A harmadik fontos megújuló energia a víz. Itt is vannak még kiaknázatlan lehetőségek. Nem buzdítanánk újabb síkvidéki vízerőművek építésére – ezek környezetvédelmi szempontból sok problémát vetnek fel –, de miért ne hasznosíthatnánk például afürdőszobai vezetékekben áramló vagy a vécétartályból lezúduló víz energiáját? A Leviathan Energy szakemberei erre a meghökkentő ötletre építették találmányukat, a Benkatine Turbine nevű mini turbinát, amellyel toalettünket házi vízerőművé alakíthatjuk.
A városi környezetben veszendőbe menő „hulladékenergiák” visszaforgatására más kísérletek is vannak. A világ első ökodiszkójában, a rotterdami WATTban például újrahasznosított poharakban szolgálják fel az italt, esővízzel ürítik a vécéket, és a táncterem megvilágításához szükséges energiát is tiszta forrásból: aparketten dübörgő vendégek tánclépéseiből merítik. Az ötlet apiezoelektromosságon alapul, melynek lényege, hogy bizonyos kristályokban nyomás hatására feszültség támad, ami megfelelő technikával begyűjthető. Minél tüzesebben ropják a táncosok, annál ragyogóbb fénybe öltözik a diszkó! A technika azonban nem csak szórakozóhelyeken alkalmazható. A portsmouthi Spinnaker Toronyban a tervek szerint a lépcsőn fel-le mászkáló látogatók lépésenergiáját fogják összegyűjteni. A lehetőségek határtalanok: képzeljünk el egy várost, ahol a járdákat piezoelektromos burkolat fedi, és a járókelők mozgásenergiájának minden cseppje hasznosul. Japánban az egyik vezető vasúttársaság, az East Japan Railway Company már be is jelentette, hogy ilyen burkolattal látja el egyik állomása legforgalmasabb részeit.
A zöld jövő tehát már itt kopogtat az ajtónkon, és nagyon ígéretesnek tűnik. Csak ezt a következő 10–20 évet éljük túl valahogy…

Ökostrand Magyarországon
A gárdonyi Sport Beach – hazánk első ökoszemléletű strandja – volt a 2. Országos Ökoexpo és Biofesztivál helyszíne (a rendezvényt júniusi számunkban olvasóink figyelmébe ajánlottuk). A fesztivál megnyitásakor kapcsolták be a strand megvilágítását szolgáló, nap- és szélenergiával működő rendszert. A zuhanyozók meleg vizét napelemek is biztosítják, azidőt napóra mutatja, a mosdókban ökokézmosót, a takarításhoz kőolajszármazékokat nem tartalmazó tisztítószereket használnak. A büfében biotermékeket is kínálnak, alátogatókat füstmentes sziget, biosátor, biotavacska, fából készült gyerekjátékok várják. www.sportbeach.hu

Szöveg: Móray Gábor, Fotó: ©Hans blossey / altitude
Ez a cikk az Éva magazin 2009. évi augusztusi számában jelent meg. Minden jog fenntartva.