Elvis teljes kontroll alatt tartotta a feleségét – a Priscilla című filmről

Borítókép: Elvis teljes kontroll alatt tartotta a feleségét – a Priscilla című filmről Forrás: ADS Service
Amikor a 24 éves rock and roll sztár, Elvis Presley megismerte Priscilla Beaulieu-t, a lány mindössze a tizennégyet töltötte be. Minden adott volt tehát Sofia Coppola rendező számára, hogy egy ab ovo egyenlőtlenségekre épülő kapcsolatot mutasson be az ismeretlen tinédzser lány és a körülrajongott, idősebb bálvány részvételével. Közepesre teljesített.

Kontroll

1958 őszén, az akkor már világhírű korszakalkotó zseni, Elvis Presley katonaként állomásozott Nyugat-Németországban, Priscilla Beaulieu pedig 1959-ben érkezett az országba anyjával és a légierőnél szolgáló mostohaapjával együtt. Priscillára a férfi egy bulin figyelt fel, ahova egyik barátja hívta direkt el neki (!), randizni kezdtek, és végül az eleinte berzenkedő Beaulieu-szülők is elfogadták a furcsa, mai szemmel nézve határozottan bizarr kapcsolatot, ami egyébként Priscilla visszaemlékezése szerint 1967-es házasságukig szigorúan plátói volt. Született egy lányuk, Lisa-Marie, majd hat év hullámvölgyekkel tarkított frigy után végül 1973-ban váltak el, tehát kevesebb időt éltek együtt törvényes keretek között, mint előtte.

Az 1985-ös Elvis és én című memoárból készült Coppola-rendezés átértelmezi a Hatalmas Szerelem narratíváját: ez nem az a film lesz, ami hízelgő képet fest a Királyról, még akkor sem, ha Priscilla interjúkban egyébként nem múló szerelemmel emlékezik meg volt férjéről (többé nem is házasodott meg). A nyitókép rögtön hangsúlyozza, mennyire Elvis teremtette lény az, akit Priscilla Presley személyében megismert a világ. A gondos manikűr és körömlakk, az éjfekete haj és szemfesték, a drága ruhák mind olyan látványos kellékek, melyeket az énekes aggatott az addig bájosnak és természetesnek ható kislányra, aki a Király barátnőjeként többé nem lehetett önmaga. Elvis botcsinálta Higgins professzorként nemcsak az imázsát alakította ki leendő feleségének, de élete szinte minden területén kontroll alatt tartotta, követve a hatalmaskodás tipikus koreográfiáját. Már az állandó bébizés is nagy kihívás a nézőnek (nekem végig súlyosan borzolta az idegeimet), ezenkívül felügyelte a lány külsejét, mozgásterét, viselkedését, emellett rászoktatta a pörgető és nyugtató pirulákra, figyelmen kívül hagyta az igényeit, korlátozta a szexuális vágyát, elvárta, hogy legyen kedves, odaadó és mindent elnéző, hízelegjen, és úgy általában csak akkor beszéljen, ha kérdezik (bár az emlékezetes székodavágós jelenet szerint még akkor sem).

Forrás: ADS Service
Priscilla nem barátkozik az iskolában, mert úgyse vihetne senkit Gracelandre, tanulni sem tud a tabletták és a folytonos bulik, kaszinózások mellett, ám mivel ez a feltétele, hogy Elvis-szel lehessen (aki elvárja, hogy szerezze meg az érettségit), végül csalással jut a megfelelő okirathoz. Elviseli a gyakori ordítozást, a karszorítást, az ütést, mindig megbocsát, megtanulja, hogy ne legyen saját véleménye.

Felsorolni is nehéz, mi mindent követett el a Király egy rajongó, tapasztalatlan fiatallal szemben, és bár a film iparkodik, hogy az Eufóriából ismert Jacob Elordi megvillantsa Elvis szimpatikus oldalát is, a pozitívumok eltörpülnek a terrorizálás állandó gesztusai mellett.

Hiába azonban minden autonómia ellen irányuló fenyegetés és megalázás, a Pygmalion története nem Higgins győzelmével végződik, ahogy itt sem. Az anyává váló, mind idősebb és öntudatosabb Priscilla végül nem kér a kontrollból, a sok félrelépésből, jelen nem létből, aszexualitásból és üres csillogásból, és csendes mosollyal kilép Graceland hamis falai közül.

This is the men’s world

A Priscilla világát férfiak uralják, női karakter a főhősön kívül ritkán tűnik fel a vásznon, Priscilla anyján kívül azok is leginkább Elvis környezetéből kerülnek ki: a személyzet tagjai, vagy lazán felskiccelt gazdag asszonyok, feleségek. Gracelanden tombol a tesztoszteron: lövöldöznek, szivaroznak, autókáznak, férfias vircsafttal mulatoznak, egy emlékezetes jelenetben ruhákat válogatni is egy csapat bagózó férfi kíséri el Priscillát, mintha Elvis képtelen lett volna létezni hím-hátországa nélkül.

A film a németországi szekvenciát leszámítva nem bővelkedik külső jelenetekben, a tér mindinkább leszűkül, ahogy Priscilla egyre veszíti el önmagát és a szabadságát. Elvist a turnékra csak néhány snitt erejéig kísérjük el, egyébként Grancelanden, ebben a luxusbörtönben dolgozik a kamera, a házaspár sajátos világára, sokszor csak egyetlen hálószobai ágyra fókuszál – ahol filmnézésen és popcornzabáláson kívül amúgy nem sok minden történik.

A film legnagyobb erénye a Priscillát alakító Cailee Spaeny, aki a szerepért elnyerte a Velencei Filmfesztivál szobrát. Simán elhisszük neki a tizennégy éves rajongót, ahogy a huszonnégy éves anyát is, a szerelmes kislányt éppúgy, mint a beidomított és megalázott sztárfeleséget. A legnagyobb hátrány pedig a sokszor középszerű megvalósítás: a Priscilla korrekt módon elkészített, magas szintű iparosmunka, de semmi több. Rég volt már az Elveszett jelentés.

Galériánkban további érdekességeket tudhatsz meg a Királyról, Elvis Presley-ről!