Az új kutatások azt mutatják, hogy a csernobili lezárt övezetben élő farkaspopuláció genetikailag különbözik a régión kívüli társaiktól. Figyelemre méltó, hogy a besugárzott farkasok olyan védekezési mutációkat fejlesztettek ki, amelyek növelik a rákkal szembeni túlélési esélyeket.

A farkasok és más állatok populációja fellendült Ukrajna lezárt területén, mióta a régiót elhagyták az emberek a hírhedt 1986-os nukleáris katasztrófa után. Emberek hiányában a vadon élő állatok az emberi tevékenység megzavarása nélkül virágozhatnak. Ahhoz azonban, hogy élvezhessék ezt a szabadságot, az állatoknak szembe kell nézniük a sugárzás kirívó problémájával. Hiszen az emberek is ezért távoztak.

A csernobili farkasok

Cara Love, a Princetoni Egyetem evolúciós biológusa és ökotoxikológusa egy évtizede tanulmányozza a csernobili farkasokat, hogy megértse, hogyan élik túl ezeket az állatok az esélyekkel szemben. 2014-ben Love és kollégái a lezárt zónába indultak, és vérmintát vettek a farkasoktól, hogy megértsék a rákkeltő sugárzásra adott reakcióikat. Néhányukat rádiós nyakörvekkel is ellátták, hogy információkat gyűjtsenek a helyükről és a sugárzásnak való kitettségükről.

„Valós idejű méréseket kapunk arról, hogy hol vannak, és mennyi [sugárzásnak] vannak kitéve” – ​​mondta Love.

A kutatás kimutatta, hogy a lezárt zónában élő farkasok egész életük során naponta több mint 11,28 millirem sugárzásnak vannak kitéve – ez több mint hatszorosa az emberi munkára vonatkozó törvényes határértéknek.

Megváltozott az immunrendszerük

A kutatók azt is megjegyezték, hogy a farkasok immunrendszere megváltozott, hasonlóan a rák miatt sugárkezelésen átesett betegekhez. Ezenkívül a genetikai elemzés azt sugallja, hogy a farkasok genomjának egyes részei kifejlesztettek némi ellenálló képességet a rákkal szemben.

Hasonló eredményeket tapasztaltak a lezárt zónában élő több száz félig elvadult kutya között. 2023-ban a tudósok megállapították, hogy a csernobili szabadon élő kutyák genetikailag különböznek a világ más részein élő kedvtelésből tartott rokonaiktól.

Love felfedezése az emberi egészségre is hatással lehet. Azt reméli, hogy a leleteket felhasználhatja olyan védekezési mutációk azonosítására, amelyek növelik az emberek esélyét a rák túlélésére.

Sajnos a COVID-19 világjárvány és a háború megakadályozta Love-ot és munkatársait abban, hogy visszatérjenek a lezárt zónába. Egyelőre nem tudni, hogy mikor térhetnek vissza.

Forrás

Galériánkban megnézheted, hogyan fest napjainkban Csernobil és Pripyat!