Mi a szerepe a barátságnak?

A barátságok nem csak felnőtt korban nagyon fontosak. A barátkozás már egészen kicsi kortól kezdve, a szocializálódási folyamat szerves része és jelentős személyiségformáló erővel bír. Már a csecsemők is örömmel reagálnak más gyerekek jelenlétére, figyelmére, totyogóként pedig a homokozóban, játszótéren próbálnak közeledni a többiekhez. A picik igénylik egymás társaságát, azt a másfajta kommunikációt, amelyet egy kortárssal való együttlét jelent.

A mai gyerekek többsége korán, akár már egy éves korban, kerül az intézményes nevelés keretei közé, családi napközibe, bölcsődébe, ahol rá van kényszerítve, hogy kapcsolatot teremtsen és építsen ki kortársaival. Persze igazi barátságáról - a szakemberek szerint – nagyjából óvodás kortól beszélhetünk, addig inkább csak egymás mellett játszanak a gyerekek. A 3 év körülieknél is először spontán jellegűek a kötődések és többnyire rövid ideig tartanak. Idővel azonban az ovis korú gyerekek rájönnek, hogy egyik-másik társukkal sokkal szívesebben vannak együtt, velük sokkal élvezetesebb és színesebb a játék, ezért kezdik tudatosan keresni a társaságukat.

Kamaszkorban a barátságok a felnőtté válás folyamatát, a szülőkről leválást segítik. A kortárs kapcsolatok nagyon fontosak a tinik identitáskeresésében, saját helyük, értékük meghatározásában. Míg kisgyermekkorban a szülők jelentik a viszonyítási alapot, addig a kamaszok a barátok szemüvegén keresztül látják önmagukat.

Sajnos, napjainkban nagyon ritka az a barátság, amely egy életen át kitart, többségük jellemzően inkább egy-egy életszakaszra korlátozódik: vannak gyerekkori, egyetemi évek alatt szerzett, később, a párkapcsolat által érkező barátok, a gyerekek születésével pedig azok a barátok, akiket a gyermekeink révén ismerünk meg az óvodában, iskolában. Ezek többsége a közös életszakasz lezárulásával meggyengül és sok esetben teljesen megszűnik vagy átminősül laza kapcsolattá.

Segítsd gyermeked a barátkozásban!

Mindig is voltak és vannak olyan gyerekek, akik valódi közösségi emberek, akik nagy népszerűségnek örvendenek pajtásaik körében – külsejük, személyiségük vagy valamilyen készségüknek köszönhetően. A beszédes, bájos és talpraesett gyerekeket hamar befogadja a közösség, így ők nagyon könnyen és gyorsan kötnek új barátságokat. A félénk és visszahúzódó gyerekek azonban nehezebben boldogulnak a kapcsolatteremtéssel.

Ha gyermeked új helyre kerül, kövesd figyelemmel, hogyan illeszkedik be az új közösségbe, mennyire fogadják be ovis- vagy osztálytársai. Ha tudod, hogy csemetéd zárkózott, könnyen félreértelmezhetik visszahúzódását, s ha nem tud bekapcsolódni a közösségi életbe, emiatt akár ki is közösíthetik. Bátorítsd őt, hogy keresse a kapcsolatot társaival és próbáljon barátságokat kötni, például a közös érdeklődés mentén. Ha az óvodában, iskolában nehezen megy a kapcsolatteremtés, valamilyen délutáni elfoglaltság is jó apropó lehet, hogy újabb ismeretségeket kössön.

Segítheted gyermekedet azzal is, ha a számára szimpatikus társakkal közös programot kezdeményeztek: lehet az egy mozi, egy játszóházas délután vagy akár játszóterezés. Arra figyelj, hogy ne hárman legyenek, ha több gyereket is meghívsz, mert akkor törvényszerűen kiszorul egyikőjük.

Ha gyermeked nehezen barátkozó alkat, nem megy neki a kapcsolatteremtés, és ez zavarja, beszélgessetek sokat erről a problémáról. Mesélj neki saját gyerekkorodról, arról, hogy te hogyan ismerkedtél össze a barátaiddal, mi hozott össze benneteket, miket csináltatok együtt. Barátságokat kötni és fenntartani, alkalmazkodni, követni a közösségi szabályokat, az iskolai követelményeknek megfelelni, hatalmas kihívás lehet egy alacsonyabb önértékeléssel rendelkező, visszahúzódó gyermek számára.

Erősítsd gyermeked önértékelését! Támogasd abban, amit szeret csinálni, és amiben tehetséges –legyen az a sport, a nyelvtanulás vagy valamilyen kézügyességet igénylő tevékenység -. Ha megtapasztalja, hogy egyedül is képes elérni eredményeket, megnő az önbizalma és könnyebben teremt majd kapcsolatot is.

Az egészséges önbizalom azért is fontos, hogy gyermeked meg tudja válogatni a barátait és ne menjen bele olyan kapcsolatokba, amelyek rombolóan hatnak rá. Ha az önértékelése a helyén van, tudni fogja, ki az, aki valóban értékes barát, akire mindig számíthat.

Mit taníts meg gyermekednek, hogy könnyebben tudjon barátokat szerezni?

1. Legyen jószívű és önzetlen a barátaival, de arra figyeljen, hogy ne használják ki, ne csak akkor legyenek körülötte a „barátai”, ha számítanak valamire tőle.
2. Legyen megbízható! Ha számára fontos egy ember barátsága, akkor ne játssza el a bizalmát, olcsó népszerűségre törekedve. Sokkal jobb, ha van egy igaz barátja, mintha látszatbarátok sokasága veszi körül.
3. Legyen mindig segítőkész és figyelmes társaival, de ne rendelje alá magát mások akaratának!
4. Ahogy az is fontos, hogy a saját hibáival tisztában legyen, és ha nem tud rajtuk változtatni, akkor képes legyen elfogadni azokat, úgy az is lényeges, hogy a barátai esetében is ugyanezt tegye.
5. Szemlélje az életet pozitívan! Igyekezzen mindenből a legjobbat kihozni és pozitívan állni a nehéz helyzetekhez is.
6. Legyen kezdeményező! Ne csak passzívan vegyen részt a beszélgetésekben, hanem kezdeményezzen is. Ha érdekli valami, akkor kapcsolódjon be a társalgásba! Ezt otthon is gyakorolhatjátok azzal, hogy sokat beszélgettek.
7. Úgy viselkedjen a barátaival, ahogyan ő elvárja, hogy őt kezeljék! Minden emberi kapcsolat a kölcsönösségen alapul. Ha a barátainak problémája van és megtisztelik azzal, hogy vele osztják meg azt, hallgassa meg őket és legjobb tudása szerint igyekezzen tanácsot adni nekik.
8. Törekedjen arra, hogy a közösség részévé váljon! Működjön együtt barátaival a közös célok érdekében, vegyen részt közösségi eseményeken, és ha valóban fontos számára, hogy értékes kapcsolatai legyenek, akkor dolgozzon rajta! Egy kapcsolat csak akkor működik, ha mindkét fél tesz erőfeszítéseket.
9. Legyen mindig önmaga! Az nem barát, aki azt akarja, hogy a másik változzon meg, vagy forduljon ki önmagából. Mindenki csak akkor tud hiteles maradni, ha megőrzi személyiségét és a saját vérmérsékletének megfelelő válaszokat ad egy-egy szituációra.
10. Soha ne arra törekedjen, hogy mások véleményét hangoztassa, hogy jó pontot szerezhessen ezzel! Legyenek önálló gondolatai és véleménye!

Szerencsére ezek a készségek tanulhatók és fejleszthetők élmények és tapasztalok által. A legjobb, ha szülőként mindig szánsz minőségi időt gyermekedre, nem legyintesz, ha gondjai vannak, mondván, hogy ő még kisgyerek és a problémája nem komoly, hanem őszintén elbeszélgettek róla, meghallgatod a panaszait. Igyekezz partnerként kezelni gyermekedet, hogy megbízzon benned. Így nem csak a jelekre kell majd figyelned, hanem ő maga fogja neked elmesélni, ha valamilyen problémája adódik vagy váratlan helyzetbe keveredik. Az őszinte beszélgetéseken kívül rendkívül fontosak a családi élmények, a közös programok. A családi közegben gyermeked biztonságban érzi magát, önmaga lehet és felszabadultan viselkedhet, miközben elsajátíthatja a társasági lét alapvető szabályait is.

A gyerekkori barátság nagy kincs, nézd meg, kik azok a híres emberek, akiknek sikerült megőrizni azt felnőtt korukban is!