Az első 60 perc meghatározó a gyereked életében

gyerek,szülő,anya,csecsemő,család,apa,baba,kötődés,születés
Forrás: unsplash

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel!

A

Az aranyóra az az első közös 60–120 perc, amit a kisbaba születése után az orvosi kezektől távol, az édesanyával vagy az édesapával közvetlen bőrkontaktusban tölt. Három hazai szakértőt, egy dúlát, egy gyermekpszichológust és egy szülészorvost kérdeztünk meg, hogy mi a véleményük erről a rövid időszakról.

Ez a cikk a Gyereklélek egyik korábbi számában jelent meg először.

Korai kötődés

Az elmúlt harminc-negyven évben számos kutatást szenteltek annak a hipotézisnek a bizonyítására, hogy a szülés utáni azonnali fizikai kontaktus egyértelműen erősíti az anya és gyermeke kötődését. Elizabeth Anisfeld és Evelyn Lipper például azt vizsgálta már a nyolcvanas évek elején (Early Contact, Social Support, and Mother-Infant Bonding, 1982), hogy a szoptatás szempontjából megállapítható-e bármilyen különbség azok között az anyák között, akik a szülés után egy órát a gyermekükkel közvetlen közelségben töltöttek és azok között, akiknek “csak” megmutatták gyermeküket és máris a csecsemőosztályra vitték őket. Az eredmények azt mutatták, hogy azok a nők, akik már szülés után kapcsolatba kerültek a gyermekükkel, gyengédebben bántak velük még két nap eltelte után is, igaz, ezek a különbségek később elmosódtak. A kimaradt Aranyóra pótolható, mert a lényeg a bőrkontaktus, minél többször megtapasztalva anya és gyermeke háborítatlan, intim közelségét.

Aranyóra a neonatológus szemével

„Az élet legkritikusabb időszaka az első 3-4 perc, amikor vízi lényből szárazföldivé válunk” – magyarázza dr. Nagy Ágnes neonatológus. „Addig a méhben létezve folyadék tölti ki a tüdőt, a születéssel járó összehúzódások ennek a mennyiségnek csaknem háromnegyedét majd a baba száján át préselik ki. A maradék pedig az első két nagy lélegzetvétel hatására nyomódik vissza a keringésbe. Ekkor leesik a nyomás a tüdőben, így beindulhat a légzés. Zárulhat a baba önálló keringése, az a végtelen formátum, amit a nagy és a kis vérkör összekapcsolódása hoz létre. A magzati, nagy vérkörös és placentáris keringésből utóbbi szerepét átveszi tüdőkör. Amíg azonban a keringés szépen átáll erre a teljesen másfajta cirkulációra, még működik a placentáris keringés is, vagyis az anya szervezete felől érkezik a babához oxigén, míg az képessé nem válik az önálló légzésre. Ha közvetlenül a gyerek kigördülése után lefogjuk a köldökzsinórt, gyakorlatilag erre az élet által kínált támogatásra mondunk nemet” – véli a neonatológus.

„Az is fontos szempont – egészíti ki –, hogy a méhen belüli magzati vérmennyiség a placentában, a köldökzsinórban és magában a babában található mennyiségből adódik össze. Ha a kicsi születése után közvetlenül például fejjel lefelé lógatják a babát – amire a régi szülészeti praxisban volt példa – vagy akár csak az anya fölé emelik, akkor a vér belőle elkezd visszafolyni a köldökzsinóron át az anya testébe. Így az újszülöttnek kevesebb vörösvértest jut és kevesebb enzim az alapvető életfunkciók fenntartásához, vérszegénység léphet fel. Miután ezt a jelenséget felismerte az orvostudomány, a szülőcsatornából kigördült gyerekeket – arra az időre, míg ellátják a köldökzsinórt – kicsivel a placenta magassága alá fektették. Ekkor viszont a placentából folyik vér a gyerek teste felé a köldökzsinóron át. A korábbi gyakorlatban az is előfordult, hogy a zsinórban található vért kifejezetten átnyomták a picibe. Így azonban túl sok lesz a testében a vörösvértest, sűrűvé válik a vér a kiserekben, romlik a keringés, nagyobb teher hárul a szívre, légzészavar léphet fel. A legjobb tehát, ha rögtön az anya hasára gördítik ki a gyereket, mert ekkor tulajdonképpen ugyanarra a magasságra kerül, mint a méhben volt, és a normál viszonynak megfelelően egyenlítődik ki a nyomás a köldökzsinórban. A zsinór nagyjából még 3 percig pulzál, közben fokozatosan összehúzódik. Amikor leáll az áramlás, le lehet fogni az eret, és békében el lehet vágni.

baba,csecsemő,szűlő,anya,születés
forrás: unsplash
Aranyóra

Szakértő válaszol: Dr. Pethő Boglárka, a SOTE II. számú Klinikájának szülészorvosának és dr. Nagy Brigitta gyermekpszichológusnak a véleménye

Mivel a kicsi a placentáris keringésből nemcsak oxigént, de cukrot is kapott, hamarosan ennek az utánpótlása is megszűnik. Az újszülött az éhségérzet hatására ösztönösen elkezd táplálék után kutatni, és szó szerint kiszagolja a tejforrást. Ezért igyekszik magától felfelé kúszni a mamája hasán akkor, amikor ez már nem jár a köldökzsinór áramlásának felborulásával (és ezért jobb, ha a babát a mama hasára gördítik ki, nem pedig rögtön a mellkasára teszik). Az anya számára is meghatározóak ezek a pillanatok, hiszen a maga természetességében éli meg a folyamatot, ahogyan az egységből kettősség lesz. Megindul az előtej elválasztása, kicsordulnak melléből az első cseppek. A kicsi súlya ráadásul nyomást helyez a mama hasára, ami impulzust ad a további méhösszehúzódásokhoz, és a placenta megszülésére. A szoptatás fájdalomcsillapító hatása pedig enyhíti a placenta távozásával járó kellemetlenséget. Anya és gyermeke számára helyreáll a béke, a rend. Az élet finom egyensúlya, csodája tökéletesen megmutatkozik a folyamatban, amibe szabályosan zajló szülés esetén nem szükséges beleavatkozni.”

Lénárd Orsolya dúla szerint ez az óra – ami a gyakorlatban általában inkább két óra is lehet – a megpihenés ideje mind a baba, mind az anya számára. A szülés alatt felszabaduló hormonok ekkor még javában „dolgoznak”, kiemelt szerepet kap az oxitocin, ami számos feladata mellett nemcsak a fájdalom elviselését könnyíti meg, de erősíti az anya-gyerek kötődést is.

Az anya és a baba teste ilyenkor hormonálisan is arra rendezkedik be, hogy a megváltozott körülmények között elinduljanak az egymás felé vezető úton. Az anya éberebb ebben az időszakban, és mind a teste, mind a lelke sokkal könnyebben hangolódik a kisbabájára, mint abban az esetben, amikor orvosi beavatkozások szakítják meg a folyamatot. A kisbaba a megszületése után nem sokkal már megpróbálkozik a szopással, sőt arra is képes, hogy az anya hasára téve felmásszon egészen a mellkasára és ösztönösen jó technikával megtalálja a mellét, ami a későbbiekben nagy segítséget jelent majd mindkettejük számára. Ideális esetben ezek az órák a zavartalan egymásra találásról szólnak – mondja Lénárd Orsolya, aki szüléskísérőként számos alkalommal megélte már ezt az időszakot, amikor az újszülött tágra nyílt szemekkel próbálja felvenni a kapcsolatot édesanyjával, az anya pedig érzi a kisbaba illatát, bőrének tapintását és látja a gesztusait. Ez mind a kötődés kialakulását segíti.

A cikk további részét a Famiily magazin oldalán olvashatod!

Olvasd el ezt is!
Tovább olvasok
A lenyűgöző Zselic - szerkesztőink ajánlják kedvenc belföldi úti céljukat (1. rész)

Csillagfény, zöld dombok, szarvasok: kedvenc zselici képeslapjaim. Dudics Emese, szerkesztő írása

Kövess minket

5 lapszám 3475 Ft helyett 2075 Ft-ért, lapszámonként 695 Ft helyett 415 Ft-ért

Csak 2075 Ft

Weboldalunkon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy jobban megismerjük a felhasználói viselkedést és érdeklődést, valamint ezek segítségével személyre szabjuk és javítsuk a reklámokat. Weboldalunk használatával ezen feltételeket ön automatikusan elfogdja. További információkat az adatkezelési tájékoztatóban olvashat.
Megértettem