Minden kisgyermek várja, hogy december 5-én este vagy december 6-án reggel – kinél mikor ér oda – megérkezzen a Mikulás. A kis csizmák kitisztítva, kikészítve és kezdődhet a várakozás! Sőt, az utóbbi időben egyre inkább jellemző, hogy a felnőttek is meglepik egymást néhány aprósággal ez alkalomból, de vannak családok, ahol bizony a házi kedvencek sem maradnak ki a jóból.

Ki is a Mikulás?

A Mikulás személye Mürai Szent Miklóstól eredeztethető, aki 270 körül született. Szent Miklós Myra püspöke volt, de a katolikus és a görögkeleti egyház szentje, a tengerészek, kereskedők, az illatszerészek, a gyógyszerészek, a zálogházak, gyermekek, diákok és általánosságban minden nehéz körülmények között élő ember védőszentje. Emellett hazánkban Kecskemét védőszentje is. Egy legenda szerint jelentősebb vagyonnal rendelkezett, és megsajnálta szomszédját, aki kénytelen volt lányait utcalánynak adni, mivel hozomány hiányában képtelen volt kiházasítani őket. Miklós egy éjjel pénzt dobott be ablakukon, így a férfi kiházasította egyik lányát. Az elkövetkezendő években még kétszer megismételte ez a jótettet ugyanazon a napon. Az utolsó évben az apa meglátta, hogy Miklós adja a pénzt, és mikor meg akarta köszönni neki, Miklós azt felelte, Istennek köszönje.

A legenda egyik változata szerint Miklós a kéményen át dobta be a pénzzel teli erszényt, mert aznap nem volt nyitva az ablak. Az egyik lány éppen a kéménybe tette száradni a harisnyáját, így a pénz beleesett. (Egyes változatok szerint csizmába esett.) Innen ered, hogy harisnyákba, kikészített, tiszta csizmákba hozza az ajándékot ma a Mikulás. A kéményen át leereszkedő nagyszakállú legendája az évszázadok során alakult ki különböző íróknak, költőknek köszönhetően.

Magyarországon a Mikulás-napi ajándékozás csak a 19. század közepén kezdett elterjedni. A Mikulás piros ruhájának, kerekded termetének, nagy szakállának megálmodását sokan a Coca-Cola cégnek tulajdonítják, ugyanis 1931 óta szerepeltetik így a reklámjaikban a Mikulást, azonban már jóval előttük születtek ilyen ábrázolások a jóságos Mikulásról.

Ki a Télapó?

A Télapót a Mikulás szinonimájaként szoktuk használni. Az orosz nyelvterületeken Gyed Moroz, azaz Fagy Apó, magyarosítva Télapó hozza az ajándékot, így az 50-es években hazánkban is elkezdett terjedni ez a név. Azonban jóval korábban is találkozhattunk már az országban a megnevezéssel, például Arany János: Téli vers című művében.

Észak-Amerikában Santa Claus december 25-én hozza az ajándékot repülő rénszarvasai segítségével egészen az Északi-sarkról. Segítői manók, akik egész évben gyártják az ajándékokat, a rossz gyerekeknek azonban Santa szenet hoz. A gyerekek keksszel és tejjel várják. A skandináv területeken Joulupukki lepi meg a kicsiket, aki Lappföldről származik. Hazánkban a csintalan gyerekek virgácsot kapnak, ami egy aranyozott vessző, a végeinél összefogva. Ez arra utal, hogy a rossz gyerekek verést kapnak. Egyes történetek szerint a Mikulás krampuszai hozzák a virgácsot.

A Krampusz német nyelvterületeken egy gonosz rém, aki Szent Miklóst szolgálja. A rossz gyerekeket kosárba teszi és magával viszi. Egyes helyeken még elterjedt szokás, hogy december 5-én Krampusznak öltözött, összekormozott arcú férfiak láncokkal csörögve járják az utcákat. Egy időben hazánkban is elterjedt ez a szokás egyes területeken, de mindenhol más volt a hagyomány. Erről bővebben ebben a cikkben olvashatsz. Ha pedig Mikulás-napi programokat keresel, kattints ide!

Galériánkban 10 bizarr karácsonyi hagyományról olvashatsz a nagyvilágból!