Szakértőnk válaszol: kritikusan a böjtölésről

Borítókép: Szakértőnk válaszol: kritikusan a böjtölésről
Mikor, kinek és főleg milyen formában ajánlatos a táplálkozási megszorításokkal járó böjtölés? Szakértőnk válaszol

A böjtnek ma már számtalan formája létezik, divatba jöttek a böjtkúrák, a legkülönfélébb helyeken hirdetik őket. Az eredmény, amellyel kecsegtetnek (egészségmegőrzés, testsúlyszabályozás), persze kívánatos, ám a módszerek gyakran nélkülöznek minden tudományos alapot. Tekintsük át, mikor, kinek és főleg milyen formában ajánlatos a táplálkozási megszorításokkal járó böjtölés, illetve milyen hatással van a böjt a szervezetre.

Óvatosan időzítsük
A különféle böjtök egy dologban hasonlítanak: valamilyen hiányállapotot hoznak létre a tápanyagellátásunkban. A kérdés az, hogy milyen tápanyagokat vonunk meg a böjt során szervezetünktől, milyen mértékben, és főleg milyen hosszú ideig. A böjt és a diéta fogalma nem keverendő össze. A diéta speciális szempontok alapján, egyértelmű – általában egy-egy betegséget megelőző vagy gyógyító – céllal összeállított étrend. A böjt, esetleg hasonló céllal, a tudományosan sokszor értelmezhetetlen „méregtelenítést” tűzi zászlajára, vagy valamilyen hagyományt követ. Léteznek egy-két napos böjtök, de egy hetes, sőt több héten keresztül tartók is.

Mikor és mennyi ideig böjtöljünk?
Tudnunk kell, hogy a böjtölés során kialakított hiányállapot a szervezetet inkább megviseli és nem könnyebbíti meg, így böjtölni nem mindenkinek és főleg nem minden élethelyzetben szabad. Vannak olyan életszakaszaink, egészségi állapotaink, melyekben alaposan meg kell fontolnunk, milyen táplálkozási megszorításokat engedélyezhetünk magunknak. Fejlődésben levő kisgyermekek, terhes vagy szoptató nők, a fizikai erejükből élők, sportolók, idősek és bizonyos betegségben szenvedők esetében alapos átgondolást igényel a böjtölés. Az élethelyzet sem mindegy, hiszen nagyobb munkahelyi feladatok közben, vizsgaidőszakban, váláskor vagy családi gyász idején nincsenek meg a böjtölés feltételei.

Ami nem maradhat el: a folyadék
A szervezetnek a következő tápanyagokra van szüksége: szénhidrátok, zsírok, fehérjék, vitaminok, ásványi sók és víz. Ezekből a víz az egyetlen, amelynek fogyasztását egyetlen böjt sem tiltja, sőt, az esetek többségében kifejezetten szorgalmazza vagy csakis ennek fogyasztását engedélyezi. Teljesen helyénvaló, hogy az alatt az idő alatt, míg a táplálékfelvételt megszorítjuk, fokozott folyadékforgalmat garantáljunk szervezetünknek, hiszen így serkentjük a kiválasztási folyamatokat (vizeletkiválasztás, verejtékezés). A sok ivás elősegíti a korábbi helytelen táplálkozás és életvitel során felszaporodott bomlástermékek kiürítését is, így jelentősen lerövidíti a böjtölés szükséges időtartamát.

Vitaminok és ásványi sók
Nem okoz különösebb bajt, ha a néhány napra vagy egy hétre tervezett böjtölés során elégtelen a vitaminfelvétel: a vitaminhiány kialakulása mindig hosszú folyamat következménye, néhány nap alatt semmiképp nem okoz tüneteket. Ennek ellenére a böjtök gyakran ajánlanak nagyobb vitamintartalmú étrendet. Böjt alatt valóban helyes optimalizálni a vitaminellátást. A böjtök többsége nem korlátozza az ásványi sók bevitelét, csak a konyhasóval (nátrium-klorid) tesz kivételt. Az ásványi sókról ugyanolyan hiedelmek terjengnek, mint a vitaminokról, pedig csupán egészséges, kívánatos tápanyagok, amelyeknek korlátozása ritkán okoz egészségügyi következményeket.

Fehérjék
Az igazi bonyodalmat az úgynevezett kalorigén tápanyagok (fehérjék, szénhidrátok, zsírok) okozzák. Ezekről is számos tévképzet van forgalomban, ezért a böjtök egy része napokra, sőt hetekre száműzi őket az étrendből, amivel nagyobb kárt nem is okozhatna követőinek. A fehérjemegvonás súlyos funkciózavarokat idézhet elő, így orvosi szempontból már az egy-két napos fehérjementes étrend is műhibának számíthat. A fehérjék olyan életfontosságú feladatok végrehajtói, mint például a szerkezetépítés, az enzim- vagy immunológiai működés, a hormonális vagy szállító funkció. Mivel szervezetünkben nincsenek fehérjeraktárak, már egynapos hiánytáplálkozás is működési zavart okoz. A szervezetnek mindig meg kell adni a napi fehérjeminimumot, ami legalább 0,7 gramm fehérje testtömeg-kilogrammonként! Aki sportol vagy fizikai munkát végez, az még egy 24 órás fehérjehiányos böjtöt is fontoljon meg.

Szénhidrátok
Hasonló bajokat okozhat, ha valaki hosszú ideig elégtelen mértékben fogyaszt szénhidrátokat (egyszerű és összetett cukrokat). Szervezetünkben szénhidrátraktár is csak korlátozottan fordul elő, így a teljes megvonás egyáltalán nem kívánatos. A raktár ugyanis kiürül, a szervezet kénytelen szénhidrátot előállítani, amit elsősorban fehérjéből old meg, ám – fehérjeraktár hiányában – csak valamilyen fontos feladatot ellátó fehérjét tud szénhidráttá alakítani, tovább rontva önnön működését. Akár néhány nap alatt súlyos állapotba sodorhatjuk magunkat.

Zsírok
A zsírokkal vagyunk a legjobb helyzetben, mert ezekből bőséges raktárak állnak rendelkezésünkre, így hosszabb zsírmentes diéta sem okoz feltétlenül bajt. A zsírban oldódó vitaminok felszívódásával azonban már probléma lehet. Hiába a vitamindús táplálkozás, ha a helytelenül összeállított böjt alatt az oldószer hiánya lehetetlenné teszi a bélből való felszívódást.

Csodamódszerek helyett
Érdemes végül tudomásul venni, hogy lényegesen hasznosabb lenne egész életen át egészséges minőségű és mennyiségű táplálékot fogyasztani, mint a helytelen étkezésekkel okozott károkat időnként kétes értékű, úgynevezett „tisztítókúrákkal” korrigálni, és ezzel mintegy legalizálni hibás táplálkozási szokásainkat.

Szakértő: Dr. Osváth Péter. Fotó: Europress

A galériában látható sztároknak bejött a léböjtkúra!